PARTNEREINK
Hamarosan:
A NATO-hivatalnokok tegnap (december 3.) megerősítették, hogy mind Ukrajna, mind Grúzia tagja lehet a katonai szövetségnek, de továbbra sem javasoltak pontos csatlakozási menetrendet. Az Európai Bizottság közben új „partnerséget” javasol a keleti szomszédai számára, amely szintén elodázza a tagság ígéretét.
Az Európai Bizottság Keleti Partnerségről szóló javaslatának jelentőségét elhomályosította a párhuzamosan ftó NATO miniszteri találkozó, amely sokkal nagyobb nyilvánosságot kapott a grúz és az ukrán, valamint a nyugati sajtóban.
Diplomáciai források szerint az Egyesült Államok diplomáciai hadjáratot indított az európai NATO fővárosok ellen, sürgetve őket, hogy minél hamarabb ajánljanak szövetségi tagságot Grúzia és Ukrajna számára.
Oroszország győzelmet hirdetett
Bár a kísérlet nem hozott teljes sikert, a NATO miniszterek végül úgy döntöttek, hogy felállítják a NATO-Ukrajna és a NATO-Grúzia közös Bizottságot. Európa két keleti szomszédja mindezt úgy értékeli, mintha ez más a csatlakozási menetrend része lenne.
Oroszország a maga részéről szintén győzelmet hirdethetne. Dimitrij Rogozin, orosz NATO-nagykövet tegnap úgy nyilatkozott: „Nyílt hasadék van a NATO szervezetén belül, és ha a NATO bővülni akar, akkor ez a hasadék is tovább fog növekedni”.
A NATO miniszterek kedden éjszaka úgy döntöttek, hogy az EU-Oroszország tárgyalások keretei között folytatják a párbeszédet. A két térség közti egyeztetés a grúz-orosz háború miatt szakadt félbe. Pár héttel a NATO-csúcs előtt, az EU úgy határozott, hogy Litvánia kifogásait figyelmen kívül hagyva, folytatja a tárgyalásokat Moszkvával, melynek eredménye képp új alapokra fektetnék a két térség közti politikai és gazdasági kapcsolatokat (EurActiv.hu 2008.11.11.).
Mi van a név mögött?
Grigol Mgaloblishvili, Grúzia nemrég kinevezett miniszterelnöke hétfőn, Brüsszelbe úgy nyilatkozott, hogy az országában egyesek még a gyermekeiket is „MAP”-nek nevezték el, az olyannyira áhított NATO csatlakozási menetrend (Membership Action Plan) után. A legutóbbi, Bukarestben tartott NATO-csúcson megtagadták a MAP státuszt Ukrajnától és Grúziától (EurActiv.com 02/04/08). A csatlakozásukat olyan nagy beleszólással bíró országok ellenezték, mint Németország, Franciaország, Spanyolország, Olaszország, Hollandia és Belgium.
Egy magas rangú diplomata szerint sokatmondó, hogy Grúziában senki nem nevezi „ENP”-nek a gyermekét az Európai Szomszédságpolitika (European Neighbourhood Policy). Ugyanakkor éppen az ENP hiányosságai miatt fogott bele az EU a Keleti Partnerség kialakításába. Az ötlet a júniusi EU-csúcsot követően merült föl, a részletes tervet pedig tegnap mutatta be a Bizottság.
A 15 oldalas dokumentumhoz másik 12 oldal tartozik, amely a lehetséges további lépéseket és kezdeményezéseket tartalmazza. A szöveg szorosabb kapcsolatokat kíván kialakítani Ukrajnával, Grúziával, Moldáviával, Fehéroroszországgal, Örményországgal és Azerbajdzsánnal.
„Eljött az idő, hogy lépéseket tegyünk annak érdekében, kapcsolatunk ezekkel a partnereinkkel megváltozzék, anélkül, hogy előre megítélnénk, hogy egy-egy ország milyen kapcsolatot fog ápolni az EU-val a jövőben,” olvasható a dokumentumban.
A szöveget jelentőségteljesen Keleti Partnerségnek (EaP) és nem Kelet-európai Partnerségnek nevezték el, ahogy a régió országai eredetileg szerették volna (EurActiv.com 07/11/08). Erre azért volt szükség, mert a Bizottság szeretne továbbra is különbséget tenni a kelet- és közép-európai országoknak nyújtott Európai Társulási Megállapodások (ETM) és az EaP között,mely közül az előbbi magában hordozza a jövőbeni tagság lehetőségét is.
Az EaP előnye
Bár a tagság ígéretének hiánya csalódást jelethet az EaP célországai számára, az új típusú partnerség több új dimenziót nyit a korábbi ENP-hez képest.
Dr. Sabine Fischer, a párizsi székhelyű Biztonsági Tanulmányok Intézetének kutatója az EurActiv-nak elmondta, hogy az EaP több szempontból is túlmutat az ENP célkitűzésein:
- Kifejezetten politikai szolidaritást vállal a célországokkal, míg az ENP inkább technikai jellegű dokumentum volt;
- A Partnerségi és Együttműködési Megállapodásokat Társulási Megállapodásokkal váltaná fel (az ukrán minta nyomán);
- Egy új eszköz, egy „Átfogó Intézmény-Építő Program” (CIB) létrehozását javasolja, bilaterális alapon;
- Részletes eljárási szabályokat javasol a széleskörű szabadkereskedelmi övezetek és vízumkönnyítések kialakításához a szomszédos ENP-tagok számára; az előző egy tervezett Szomszédos Gazdasági Közösségen keresztül akarta a regionális dimenziót megvalósítani;
- Tiszta és részletes javaslatokat tesz az energiaügyi együttműködés elmélyítésére a keleti ENP-tagokkal;
- A regionális, multilaterális nyomon sokkal inkább politikai megközelítést követ, mint az eddigi ENP dokumentumok (tematikus és nagyon is politikai témákban javasolja magas rangú munkacsoportok, illetve az állam- és kormányfők rendszeres találkozóit)
- Végül, talán a legfontosabb, hogy új pénzügyi forrásokat is elkülönít. Az eddigi források mellett további 350 millió eurót kíván ezen országok állami intézményeinek, határvédelmének és kisvállalkozásainak erősítésére fordítani.
Fehéroroszország számára, melyet az „Európa utolsó diktátorának” nevezett Alexandr Lukashenko vezet, demokratikus reformokat ír elő az EU források elérhetőségének feltételeként. Októberben az EU átmenetileg megszüntette Lukashenko utazási tilalmát, mivel szabadon engedtek néhány politikai foglyot.
Ezt a döntést márciusban fogják felülvizsgálni és, ha megerősítik, akkor a fehérorosz elnök lehet a hat állami vezető egyike, akik 2009 elején Prágában – már a cseh elnökség időszakában – részt vesznek az EU és a Keleti Partnerek csúcstalálkozóján.
Vélemények:
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke elmondta, hogy a grúziai eseményekre tekintettel, a Bizottság sürgős szükségét érezte a javaslat bemutatásának. Az elnök ugyanakkor hozzátette, hogy a javasolt partnerség nem kíván „különbséget tenni Európa és Európa között”. Mint mondta, az EU inkább azokat a reformokat szeretné támogatni, melyekre a volt szovjet tagköztársaságok felkészültek. „A hidegháborúnak vége. És ahol nincs hidegháború, ott nincs szükség érdekszférákra sem,” mondta Barroso.
Jacek Saryusz-Wolski, lengyel néppárti EP-képviselő, az EP külügyi bizottságának elnöke úgy vélte, hogy a Keleti Partnerség erősíteni fogja az Uniót. „Az Európai Parlament már jó ideje síkra szállt az ötletért, mely elmélyíti a kapcsolatot Európa szomszédaival,” mondta.
Annemie Netys-Uytebroeck belga liberális képviselőnő elmondta, hogy szerinte az új kezdeményezés „az érintett országok tekintetében valós jelentést és tartalmat ad az Európai Szomszédságpolitika számára”.
Az „Európai Fehéroroszországért” elnevezésű civil mozgalom vezetője, Andrei Simakov állásfoglalásában hangsúlyozta, hogy az Unió kezdeményezése nem a fehérorosz kormányt, hanem a fehérorosz embereket támogatja. „Csak a demokratizálódás képes Európát közelebb hozni Európához,” tette hozzá.