Hamarosan:
Connie Hedegaard, az Európai Unió klímapolitikájának jövendőbeli irányítója, az Európai Parlament előtt tartott pénteki (január 15.) meghallgatásán azt ígérte, a küzdeni fog a közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás csökkentéséért. Ennek egyik eszközeként egy integrált jogszabálycsomagot szándékozik készíteni mandátuma alatt.
Az energia és a klímaváltozás összefüggései kapcsán készített jogszabálycsomaghoz hasonlóan a biztos-jelölt által javasolt tervezet is a kibocsátás csökkentését célozza. Olyan jogszabályokat tartalmaz majd, melyek féken tartják a közlekedésből a légkörbe jutó káros anyagokat, melyek kibocsátása az utóbbi években növekvő tendenciát mutatott Európában.
Hedegaard „óriási kihívásként” látja a feladatot, hiszen a közlekedési szektorból származó egyre nagyobb kibocsátás jelenleg lenullázza a más téren elért eredményeket.
A klímapolitikai biztos egyik első kezdeményezése a tehergépjárművek kibocsátásának csökkentésére vonatkozik majd. A jelölt ezen kívül hangsúlyozta, át kívánja dolgozni a személygépkocsik kibocsátására vonatkozó uniós szabályozást is, mivel azt a technológiai fejlődésből fakadóan meghaladottnak látja.
Általában véve azt lehet mondani, hogy a klímaügyi biztos-jelölt támogatja, hogy a széndioxid-kibocsátást a közlekedési szektorban „beárazzák”. Véleménye szerint az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének kialakítása során használt elv, „a külső gazdasági hatások belsővé változtatása” („internalising externalities”), a közlekedés területén is működne.
Középpontban a klímaváltozás
Egyelőre nem tisztázott, hogy mi tartozik majd pontosan Hedegaard új klímapolitika mozgásterébe, hiszen a portfoliót a környezetvédelmi biztos alól hasították ki.
Válaszul az EP-képviselők kérdéseire, Hedegaard elmondta, horizontális koordinátorként tekint magára, akire azt a kihívással teli feladatot bízták, hogy állítsa a klímaváltozás elleni küzdelmet minden uniós politika középpontjába.
„Nem lesz könnyű átépíteni [a klímapolitikai főigazgatóságot].” – ismerte be a klímabiztos-jelölt. A klímapolitikával eddig ugyanis egy, a környezetvédelmi biztos irányítása alatt álló főigazgatóság foglalkozott. A 2009-2014-es időszakra összeállított Bizottságban Heedegard azonban, külön tárcaként foglalkozhat a releváns kérdésekkel, míg a környezetvédelem más szempontjait Janez Potocnik, szlovén jelölt kezeli majd.
„A klímapolitika szinte bármi lehet.” – mutatott rá a dán jelölt. Nem csak a környezetvédelmi-, vagy az energiapolitikával függ össze, hanem érintheti az iparpolitikát, a fejlesztéspolitikát vagy akár az innovációt is.
Hedegaard meggyőződése, hogy nem lehet mindent egy kalap alá venni, „ezért mindent fordítva kell nézni, és [a klímaügyet] kell a középpontba állítani.”
Hedegaard vállalta továbbá, hogy szorosan együttműködik más biztosokkal, véleménye szerint a jogalkotásra vonatkozó kezdeményezései ugyanis gyakran kapcsolódhatnak más kollégái területeihez. A dán jelölt elismerte, ez a folyamat valószínűleg „kissé harcos lesz”, hiszen arra kell majd rávegye a kollégium más tagjait, hogy saját politikájukban adjanak helyet a klíma-szempontoknak.
„Az EU látóterében [elsősorban] a klíma, az energiabiztonság és a munkahelyteremtés kell, hogy álljon.” – hangsúlyozta.
Zöld növekedés protekcionizmus nélkül
A korábbi dán energia- és klímaügyi miniszter határozottan kiállt a zöld növekedés mellett, és elutasította azt a nézőpontot, amely szerint az európai ipart meg kellene védeni a nemzetközi versenytől.
„Óvakodnunk kell attól, hogy túlságosan elővigyázatosak, kiegyensúlyozottak legyünk, hiszen végül nem fogjuk a magunk javát szolgálni.” – mondta Hedegaard. A biztos-jelölt figyelmeztetett, Kína nem késlekedik majd, hanem további beruházásokat eszközöl majd a zöld ipari szektorba, és Európa nem engedheti meg magának, hogy lemaradjon a hajóról.
A képviselők arra is választ vártak, miből és hogyan tervezi finanszírozni a kezdeményezéseit, hiszen a jelenlegi klímaügyi portfolió mögött csak szerény források állnak.
Hedegaard megígérte, hogy a tiszta energiák fejlesztésére és a fosszilis energiahordozók piacról való kivonására fordítja majd a forrásai nagy részét. Válaszaiban érezhető volt némi rosszallás az innovációs biztos-jelölt irányába, aki a saját meghallgatásán a nukleáris kutatás fejlesztéséről beszélt.
„Nem hiszem, hogy nagy összegeket kellene fordítanunk a nukleáris kutatásra, a fenntartható energiák kárára.” – mondta. „Az én világomban a nukleáris energia nem számít megújulónak.” – tette hozzá. Kijelentését a képivselők elégedett tapsa követte.
Hedegaard azon kijelentése, miszerint nem támogatja az energiahatékonyságra vonatkozó kötelező célszámok kikötését, már nem aratott akkora sikert a környezetvédők körében. „Nincs szükség rá, hogy ez a dolog kötelező legyen.” – mondta.
„Ne mondjunk le az ENSZ-ről”
Hedegaard úgy véli, az Európai Unió legfontosabb prioritása a globális klímamegállapodás tető alá hozása kell legyen, mindazonáltal hajthatatlanul kiállt amellett, hogy ezt az ENSZ égisze alatt kell megvalósítani.
„Nem szabad lemondanunk az ENSZ-ről, a jelen fázisban nem.” – mondta Hedegaard. A dán jelöltnek meggyőződése, hogy az év végéig kötelező megállapodás születik Mexikóvárosban.
Dánia korábbi energia- és klímaügyi minisztere kiállt a koppenhágai klímakonferencián elért sikerek mellett, bár a képviselők többsége igen szkeptikusan állt a kérdéshez. A szakbizottság tagjainak egy része úgy vélte, a konferencia kudarca csúnya folt Hedegaard szakmai reputációján, ami megkérdőjelezi hitelességét az EU klímabiztosi székében.
„Nem szabad elfelejtenünk, hogy a finanszírozásról megállapodtunk.” – mondta, rámutatva arra, hogy a fejlődő országok elfogadták, hogy részt kell vállaljanak a klímaváltozás elleni küzdelem pénzügyi vetületében is.
„Nem hiszem, hogy fair dolog azokat kritizálni, akik éveket töltöttek el azzal, hogy mozgásba lendítsék a világot.” – mondta. Hedegaard emlékeztetett, hogy az EU és az ENSZ folyamat dán elnöksége a legjobbat nyújtották, hogy eredményeket érjenek el.
<//embed>
<//embed><//embed>Az Európai Unió a hónap végéig kell ismertesse a 2020-ig terjedő kibocsátás-csökkentési tervét az ENSZ számára. Míg egyes tagállamok azt remélték, hogy az EU önűlló lépés keretében 30 százalékos kibocsátás-csökkentési célt tűz ki, Hedegaard leszögezte, valószínűbb, hogy az Unió a 20 százalékos eredeti tervnél marad, és csak akkor tűz ki ennél ambiciózusabb célt, ha más országok is követik a példáját.
„Hangos ügyvédje voltam a 30 százalékos célkitűzésnek.” – mondta a biztos-jelölt, de utólag úgy látja, jobb lenne kitartani a feltételes ajánlat mellett, hogy „kipréseljünk néhány százalékot” más országokból is.
„Nagy a kockázata annak, hogy már nem tudunk megegyezni a 30 százalékról.” – mondta, utalva a tagállamok közötti törésvonalra is. Az EU egyes országai ugyanis a 20-25 százalékos csökkentésnél maradnának.
Hiányoztak a konkrét javaslatok
Bár Hedegaard rengeteg pozitív visszajelzést kapott a klímavédelem iránti elkötelezettsége és erős kommunikációs képességei miatt, egyesek kritizálták, amiért nem tett konkrét jogalkotási javaslatokat a képviselők asztalára.
A túlságosan általános fogalmazás miatti kritika a Barroso II. Bizottság szinte minden jelöltjének kijutott. A legmarkánsabban talán éppen a magyar jelöltet, Andor Lászlót (EurActiv.hu 2010.01.14.) rótták meg a parlamenti képviselők.
„Mindenki csak azt ismétli, hogy a környezetet össze kell kapcsolni a gazdasággal. […] Ugyanazok a szavak azonban teljesen eltérő dolgokat is jelenthetnek.” – mondta egy EP-képviselő Hedegaard meghallgatása után.