TáMOGATóNK
PARTNEREINK
Hamarosan:
Az izlandiak által látványosan leszavazott „Icesave-megállapodás” újra lehetővé teszi, hogy az ország jobb feltételeket harcoljon ki az Egyesült Királysággal és Hollandiával szemben. A szigetország 3,9 milliárd euróval tartozik a két uniós tagállamnak, miután bankja a gazdasági válság következtében csődbe ment.
Március 6-án tűzijátékkal ünnepelték Rejkjavikban, hogy az izlandiak 94 százaléka az első „Icesave-megállapodás” ellen szavazott, amely a legtöbbek szerint igazságtalan pénzügyi terhet ró Izlandra.
Izland tisztában van azzal, hogy a megegyezés a nemzetközi segélyek leállításához szükséges. A népszavazás eredményének fényében, a Hollandiával és az Egyesült Királysággal folytatott új Icesave tárgyalásokon Izland jobb feltételek kialakítására törekszik majd.
Nem sok esély van arra, hogy a megállapodás még a brit és holland választások előtt megszülessen, ráadásul Johanna Sigurdardottir miniszterelnök kabinetjének szembe kell néznie az ellenzékkel is, akit felbátorított a népszavazás eredménye.
Mats Olausson a stockholmi SEB bank vezető piacelemzője szerint ugyanakkor “nagy esély van rá, hogy a megállapodás gyorsan létrejön, mivel a nagy kérdésekben már egyetértés született […] és senkinek sem érdeke, hogy a tárgyalásokat megállapodás nélkül zárják le.”
„Az Egyesült Királyság és Hollandia álláspontja a szavazás eredményei miatt kis mértékben megenyhülhet, de izland számára csak nehezebb lesz megtartani a megállapodás mögött eddig meglévő többpárti támogatást.“ - mondta Olausson.
Izland azért tartozik az Egyesült Királyságnak és Hollandiának, mert azok 400,000 ember kárpótlását fizették ki. A szigetország betétesei a világgazdasági válság következtében, 2008-ban vesztették el betéteiket, mikor az izlandi bank csődbe ment.
Az Icesave adósságai a 320,000 izlandi emberre számolva egyenként több mint 12,000 eurót jelentene. Ennek a többségét a csődbe ment Landsbanki tengerentúli vagyonának eladásából fizetnék ki.
A tárgyalások középpontjában ezért jelenleg a tartozás kamatainak megfizetése áll, ami az izlandi hatóságok szerint az adófizetők 1 milliárd dollárjába kerülne.
Az Egyesült Királyság azt mondja, hogy a LIBOR (London Interbank Offered Rate) áraihoz képet 275 bázisponttal magasabb kamatrátát ajánlott fel Izlandnak, ami megegyezik azzal a rátával, amit az északi országok az IMF-nek fizetnek a válságkezelő segélycsomagét serébe.
Az ajánlatot Izland annak ellenére utasította vissza, hogy az 5,5 százalékkal nagyobb volt, mint a népszavazásban visszautasított Icesave javaslatban foglalt ráta.
Az Egyesült Királyság vasárnap újabb ajánlatot tett a szigetországnak. A brit pénzügyminiszter Alistair Darling kijelentette, hajlandó rugalmas lenni annak érdekében, hogy Izlanddal megegyezzenek. A brit pénzügyminiszter ráadásul állítása szerint mindkét fél számára előnyös kompromisszumot javasolna.
Az ellenzék a fellegekben szárnyal
Ha egy új megállapodásnak parlamenti jóváhagyást akar nyerni, Sigurdardottir számára elengedhetetlen, hogy dűlőre jusson a britekkel és a hollandokkal.
Az ellenzék erőszakosan érvelt az előző megállapodás ellen, így most, a népszavazás eredményében saját álláspontjának igazolását látja. Valószínűsíthető, hogy az ellenzék felhívja figyelmet a kormányzati tárgyalásokban felmerülő összes gyengeségre, különösen ha az Sigurdardottir népszerűtlenségét eredményezi.
A középjobboldali kormány gyakran volt kénytelen az Icesave-vel kapcsolatban népszerűtlen intézkedéseket tenni, ezt jól mutatja, mennyit romlott az elmúlt hónapokban a kormány megítélése. Sigurdardottir úgy nyilatkozott, a kormány egyelőre nem mond le, de jövőjét kétségesnek nevezte, amennyiben hamarosan nem tud megállapodni a brit és a holland hitelezőkkel.
Nem javít a kormányfő helyzetén az sem, hogy nem vett részt a hétvégi népszavazáson. A döntést egyesek úgy értékelték, hogy a miniszterelnököt nem érdekli az átlagember ügye.
„Az, hogy az ország jövője szempontjából kimagasló jelentőséggel bíró népszavazáson nem vesznek részt […] a nemzet és a kormány közötti hatalmas szakadékot mutatja.” - mondta Olafur Isleifsson, a Reykjavik Egyetem gazdasági professzora.
A megtört izlandi gazdaságának szánt külföldi segítség ügyét egyelőre felfüggesztették az izalndi politikát hónapok óta uraló Icesave-vita miatt. Az Icesave ügye olyan témákat szorított háttérbe, mint az emelkedő munkanélküliség, vagy a jezálogot fizetni képtelenek sorsa.
“Az emberek üzenete világos, és a kormánynak oda kell figyelni erre,” mondta a vasárnapi népszavazás utána Steingrimur Sigfusson, a pénzügyminiszter. „De ahogy azt már korábban is mondtam, az ügy nem maradhat tovább megoldatlanul.” - tette hozzá.
A türelmetlenség tapintható az izlandi közhangulatban.
“A kormányt csak az Icesave ügy érdekelte, és a mi problémáinkról megfeledkezett. Ezt gyorsan meg kell oldani és tovább kell lépni,” nyilatkozta Kristin Jonasdottir, irodai alkalmazott.
(EurActiv/Reuters.)
Vélemények:
A brit pénzügyminiszter, Alistair Darling szerint valószínű, hogy még “sok-sok évnek” kell eltelnie, amíg Izland vissza tudja fizetni az Icesave összeomlása következtében fennálló 2,3 milliárd fontos tartozást az Egyesült Királyságnak.
A BBC One „Ploitics Show”-jában Darling azt nyilatkozta: “Egy olyan kis országnak, mint Izland, melynek lakosságszáma Wolverhamptonéval egyenlő, nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy „fizessétek vissza a pénzt azonnal””.
”Megpróbáltunk mértékletesek lenni, az alapcélunk az, hogy visszakapjuk a pénzünket – de a feltételeket és körülményeket, stb.-t illetően rugalmasak vagyunk.”