TáMOGATóNK
Hamarosan:
„Az Európai Unió felismerte, hogy a [kutatási] integrációt a gyökereknél kell kezdeni.” – áll a EU fiatal kutatók számára meghirdetett versenyének leírásában. Míg a három magyar pályázó Párizsban küzd a győzelemért, az Európai Uniónak egyre nagyobb gondot okoz, hogy teljesítse vállalását, és 2010-re a GDP 3 százalékára emelje az Unió K+F kiadásait.
Három magyar résztvevője is van az EU Fiatal Tudósok Versenyének, melyet szeptember 11-16. tartanak Párizsban. Az idén 20 éves verseny csak az egyik apró alkotóeleme az uniós K+F politikáknak, célja azonban a lehető leghosszabb távra mutat: érdekessé, vonzóvá tenni a kutatói, tudományos pályát a fiatalok előtt, hogy a fiatal generációra alapozva az uniós innováció és fejlesztés globális szinten is megállja a helyét.
A magyar résztvevők az Ifjúsági Tudományos és Innovációs Verseny (ITIV) első helyezéseit elnyert fiatalok, melyből évente hármat osztanak ki. A magyar döntősök, -Kajtár Máté, Gyöngyösi Tamás és Hunyadi Áron- a versenykihívásnak megfelelően mind 20 évnél fiatalabbak.
Dr. Antos László, a Magyar Innovációs Szövetség (MISZ) ügyvezető igazgatója az EurActivnak elmondta, az uniós megmérettetés különlegessége, hogy a hasonló, főleg a problémamegoldásra koncentráló versenyekkel szemben itt az önálló kutatási tevékenységet helyezik előtérbe.
A különbség kiemelkedő jelentőséggel bír, mivel a MISZ szerint a tudományos pályára lépő fiatalok „nem szakmát, hanem hivatást” választanak. „Azt szeretnénk, ha olyan kutatókká és egyetemi oktatókká válnának, akik magasabb szinten képesek hivatásukat gyakorolni, illetve ösztönözzük, hogy olyan fejlesztők váljanak belőlük, akik megállják a helyüket a piaci körülmények között.” – mondta Dr. Antos László.
Az angol tudástól (is) tudós a tudós
Éppen ezért a továbbjutás szempontjai is eltérnek a megszokottól. Nem csak a legjobb ötlet számít, hanem az is, hogy el tudják mondani az értékelőknek, hogy mivel foglalkoznak pontosan. A versenyzőknek tehát mind a beszédkészségben, mind a nyelvtudásban kiemelkedően kell teljesíteniük, mivel csak így tudják meggyőzni a zsűrit arról, hogy az általuk előkészített ötlet tudományosan és gazdaságilag egyaránt értékesíthető.
Az EU Fiatal Tudósok Versenyén természettudományi, matematikai és műszaki problémák versengenek egymással. A magyar projektek közül mindhárom ez utóbbi kategóriába tartozik. Kajtár Máté a veszélyes folyadékok biztonságos föld alatti tárolására kidolgozott megoldásával, Hunyadi Áron az órák gravitációból fakadó pontatlanságának kiküszöbölésével, Györgyösi Tamás pedig a vakok és gyengén látók tömegközlekedését segítő ún. „Blind Navigator” (vak-iránytű) tervével igyekszik megnyerni a zsűri elismerését.
Stagnáló GDP-részesedés
Az Európai Unió jelentősen lemaradt innováció és kutatás-fejlesztés területén az Egyesült Államokhoz és Japánhoz, de még Svájchoz képest is. Míg az EU27-ek átlagban a GDP 1,85 százalékát fordítja K+F tevékenységre, az Egyesült Államokban ez az arány 2,67 százalék, Japánban pedig megközelíti a 3,5 százalékot[1]. Az Európai Kutatási Térség 2000-es megalapítását követően Brüsszel azt a célt tűzte ki, hogy ezt az arányt 2010-re 3 százalék körülire viszi. Ennek szellemében született meg a már létező uniós támogatási alapok mellett a kutatás-fejlesztési keretprogram, és az egyéb innovációs ösztönző tevékenységek – köztük a fiatal tudósok versenyével.
A célt azonban úgy tűnik, nem sikerült elérni, mivel az uniós ráfordítások 2000 óta 1,85 százalék körül stagnálnak, ráadásul a számok ilyetén alacsonyságával még a gazdasági válság sem vádolható, hiszen az először a 2008-as év adatait rántotta a mélybe, melyről K+F összesítés még nem készült.
Magyarországon a helyzet még az uniós átlagnál is rosszabb, ugyanis a ráfordítások aránya alig éri el az 1 százalékot, és ez az elmúlt 20 évben stagnált. Ráadásul, mag Nyugat-Európában a K+F megrendelések 70 százaléka a gazdasági szférából érkezik, és csak 30 százalék az állami megrendelések aránya, Magyarországon ez éppen fordítva van: a kutatók 55 százalékban az állam igényeinek tesznek eleget és csak 45 százalék a piaci kifizetés.
Dr. Antos László az EurActivnak elmondta, ennek egyik oka, hogy Magyarországon „nincsenek kiszámítható feltételek az innováció számára”. A kutatáson alapuló projektek hosszú távra, több éves időtartamra szólnak, így a beruházó számára túlságos rizikót jelent, „ha évente változnak az adókedvezmények és más pl. pályázati feltételek”.
Magyarországon a 2010-es költségvetés 20 milliárd forintot különített el a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap számára, amely azonban öt milliárddal kevesebb, mint a törvényi előírás (EurActiv.hu 2009.09.04.). Az innovációban érdekeltek ugyanakkor az EurActivnak savanyú szájízzel mondták el, hogy ez még mindig több az eredetileg tervezettnél, ugyanis eredetileg nulla forintot szántak volna erre a területre.
Nincs elég szakember
A MISZ ügyvezetője azonban még a finanszírozásnál is súlyosabb problémának tartja, hogy Magyarországon, de az Európai Unióban sincsen elegendő szakember, aki a cégek fejlesztési igényeinek tökéletesen megfelel. Dr. Antos szerint ennek okai az oktatásban keresendők, de kevésbé a felső-, mint inkább az alapfokú oktatásban. A 90-es években átalakított természettudományi oktatás a fő oka, hogy a fiatalok elvesztik az érdeklődésüket a természettudományok iránt, véli a MISZ ügyvezetője.
Dr. Antos azonban bízik az EU Fiatal Tudósok Versenyéhez hasonló kezdeményezésekben, mivel szerinte ez olyan hozzáadott értékkel bír, ami „élménydússá” teszi az ifjú tudósoknak a kutatást és az avval járó munkát. „A médiában való szereplés és a nemzetközi közeg mind-mind olyan tényező, amely nem csak az ifjú versenyzők, de más fiatalok számára is érdekessé teszi a tudományos hivatást” – mondta Dr. Antos.
Vélemények:
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemrég bemutatott Innovációpolitikai ország-tanulmányában azt közölte, „Magyarország jelenleg csak korlátozottan képes a termelékenység további növelését tartósan az innovációk újabb generációira alapozni, mivel innovációs teljesítménye jelentős mértékben elmarad a lehetőségektől, az innovációs tevékenység általános szintje alacsony, a kutatás-fejlesztésen (K+F) alapuló innováció pedig még ennél is gyengébb”.
A Napi Gazdaság által szemlézett jelentés alátámasztja a MISZ véleményét, miszerint nem csak a K+F intenzitás alacsony, de még ennél is gyengébb az üzleti K+F ráfordítás. Az OECD jelentés regionális torzulást is mutat. Mint minden egyéb területen, itt is a Közép-Magyarországi régióra összpontosul a kutatást és fejlesztést célzó beruházások többsége, az ettől elkülönülő innováció pedig szinte ismeretlen az országban.
Következő lépések:
- 2009. szeptemeber 15.: Az EU Fiatal Tudósok Versenyének eredményhirdetése
[1] 2007-es adatok