PARTNEREINK
Hamarosan:
„A német választások végeredményétől függetlenül a Németország és Oroszország közötti ’különleges kapcsolat’ tovább virágzik. A globális gazdasági válság erősebb üzleti kapcsolatokat hozott létre Németország és Oroszország között. […] Németország várhatóan az Oroszországgal való, eddig jövedelmező gazdasági kapcsolatokra fog koncentrálni, és az orosz belpolitikával szembeni kritikáját a retorika szintjén fogja tartani.” - olvasható Minna-Mari Salminen, a The Finnish Institute of International Affairs kutatójának nemrég megjelent írásában.
Forrás: The Finnish Institute of International Affairs honlapja (EN)
Szerző: Minna-Mari Salminen
„A helyi, az önkormányzati és a szövetségi szinteken tartott választások miatt 2009-et a ’szuperválasztások évének’ tartják Németországban” – írja Salminen. A legfontosabb választást – a Bundestag választását – tegnap (szeptember 27.) tartották. Minna-Mari Salminen, a The Finnish Institute of International Affairs kutatója azt vizsgálta, befolyásolja-e az orosz-német kapcsolatokat a mostani választás.
„Az utóbbi néhány évben a Nyugat és Oroszország közötti viszony megromlott. […] Nyugaton az orosz politika határozottságának erősödése egy újabb hidegháborúról szóló drámai spekulációkhoz vezetett. Mind az EU-tagállamok, mind az USA azt várták, hogy Németország hídépítőként lesz jelen Oroszország és a Nyugat között, eddig azonban Németország nem mutatta jeleit egy ilyen szerep felöltésére, inkább a német-orosz bilaterális kapcsolatok további virágzásának biztosítására összpontosított.” - írja Minna-Mari Salminen.
A tegnap posztján megerősített Angela Merkel, német kancellár eddig is követte elődje, Gerhard Schröder Oroszország-politikáját, és a kutató úgy véli, a választások végkimenetele nem lesz hatással a német-orosz kapcsolatokra. A két fél közötti „stratégiai partnerség”, vagy „különleges kapcsolat” jelzőkkel is illetett viszony sokkal előnyösebb Németország számára, így még az új koalíció sem fog sokat változtatni rajta, véli az elemző.
A vasárnapi választást Angela Merkel pártja, a CDU/CSU nyerte 228 képviselői hellyel, ám korábbi koalíciós partnerét, a 149 mandátumot szerzett szociáldemokrata SPD-t a szabad demokrata FDP-re cserélte, aki így 92 hellyel erősíti a koalíciót a Bundestagban.
Minna-Mari Salminen úgy látja, Angela Merkel ugyan erősebb kritikát gyakorol Moszkvával szemben, mint elődje, Gerhard Schröder, azonban mindez csak a retorika szintjén él, a gyakorlatban ugyanis fontosabbak a német-orosz gazdasági kapcsolatok ápolása.
„Az Oroszországgal való üzlet előfeltételei a jó politikai kapcsolatok. Ezt tisztán látszódott, amikor például a német energiaóriás E.ON szert tehetett egy dél-oroszországi gázmezőre, míg ezzel egy időben a BP és a Royal Dutch Shell komoly ellenállásba ütközött”, világít rá a szerző, majd hozzáteszi, az orosz üzleti kapcsolatokkal rendelkező német gazdasági élet szereplői egy Oroszországgal szemben kevésbé nyers német kormányt szeretnének látni.
Ugyanakkor a jó német-orosz kapcsolatok egyes NATO- illetve EU-tagállamok számára zavaró, kiváltképp, hogy Németország nem egyszer nyugati szövetségesei bevonása nélkül egyezkedett Oroszországgal. A Nyugat számára az Oroszországgal való vitás ügyekben (például a gázvita Ukrajnával) a grúziai háború volt az utolsó csepp a pohárban, mellyel Nyugaton Oroszország biztonsági kihívásként jelent meg.
„Berlin [azonban] tisztában van az orosz katonai gyengeségekkel, ismervén az orosz hadsereg gyenge állapotát. Szintén nyilvánvaló, hogy Oroszország katonailag nehezen veszélyeztethetné Németország területét. A NATO és az EU 2004-es keleti bővítései elég nagy ütköző zónát hoztak létre Németország és Oroszország között, melyet Németország elég szélesnek érez saját biztonsága számára.”
A két fél közötti gazdasági együttműködést Minna-Mari Salminen leginkább a „stratégiai partnerség” kifejezéssel illeti, s rámutat arra, hogy ez a kapcsolat német oldalról az energiában tetőzik. „Németország nemzeti érdekeinek egyik alapvető aspektusa, hogy biztosítsák az energia áramlását Oroszországból, akár más EU-tagállamok kárára, ahogy ezt az új európai gázvezeték építésének vitája szemléltette. […] A víz alatti [Északi Áramlat] gázvezeték megkerüli a három Balti államot és Lengyelországot, megakadályozván ezzel a vezetékhez való hozzáférést, s ezzel egyre növekvő aggodalmat kelt ezen országok energiabiztonságát illetően. Németország szemszögéből azonban az Északi Áramlat vezeték elkészülte Németországot Európa legnagyobb energia-elosztójává teszi,”.
„Nem az energia az egyetlen terület, ahol az orosz együttműködés nélkülözhetetlen Németország számára. […] A pénzügyi válság során felmerült egyik sajátosság, hogy Berlin Oroszországot gazdasági megmentőjének kezdte tekinteni. Az első példa arra, hogy a németek Oroszországban reménykednek, a hajógyártásban lelhető, melyet keményen ért a gazdasági zűrzavar. […] A másik példa arra, hogy Oroszországot Németország megmentőjeként látják, az autóipar. A pénzügyi válság előtt az orosz autópiac rohamos ütemben nőtt. A Volkswagen volt a német autógyártók egyike, mely hatalmas befektetéseket tett Oroszországban.” – világít rá az elemző.
„A német választások eredményétől függetlenül, a Németország és Oroszország közötti ’különleges kapcsolat’ tovább gyarapszik. A kétoldalú szerződés nagyon jövedelmező lehet Németország számára, ha képes a gazdasági kapcsolatkora koncentrálni és az orosz politika bármilyen kritikáját kizárólag a retorika szintjén tartani. A globális gazdasági válság a kapcsolatok felerősítését szolgálja, mivel Oroszország a lehetőség országát képviseli a német [befektetők] számára.” – írja a kutató.
„Ezzel egy időben nincs döntő bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Németország segítené Oroszországot azon célja elérésében, hogy újra nagyhatalom lehessen. Ha akarná, Németország hatalmas szerepet játszhatna a liberális demokratikus értékek oroszországi támogatásában, s ezzel új alapot hozhatna létre Oroszország és a Nyugat kapcsolata számára. Eddig azonban nem jelezte, hogy elvállalna egy ilyen szerepet, és ez valószínűleg így is marad”, véli Minna-Mari Salminen, egyúttal rámutatván arra, hogy az orosz politikával szembeni német kritika és a jó orosz-német gazdasági kapcsolatok csak látszólag ellentétesek; valójában teljesen beleférnek abba a német Reálpolitikába, mely minden valószínűség szerint nem fog változni.
The Finnish Institute of International Affairs: German-Russian Relations: Will There Be Changes After the German Elections? (2009.09.23.)