PARTNEREINK
Hamarosan:
„Izland politikusainak egy nyílt és áttetsző vitát kell folytatniuk az emberekkel és az érintett érdekcsoportokkal, hogy a végső döntést [az Európai Unióhoz való csatlakozás kérdésében] az EU-ról és a tagságról való információk legjobb ismeretében lehessen meghozni,” írta Graham Avery, a European Policy Centre vezető tanácsadója egy szeptemberi elemzésben.
Forrás: The European Policy Centre (EPC)
Szerző: Graham Avery
„A vita arra éleződik ki, hogy milyen gyorsan csatlakozhat [Izland] az Unióhoz – és milyen feltételekkel,” jegyzi meg Avery.
Miután a 2009. áprilisi választásokon az EU-párti szociáldemokrata párt kormánykoalíciót kötött az EU-ellenes baloldali zöldekkel, a parlament az Unióhoz való csatlakozás mellett szavazott szoros, 33-28 arányban, Izland pedig július 23-án beadta csatlakozási kérelmét.
Avery szerint Izland csatlakozási kérelme az EU szemszögéből számos pozitívumot hoz magával:
- „Izland megfelel a jövőbeli csatlakozás politikai és gazdasági feltételeinek”, az ún. koppenhágai kritérium, mint demokrácia stabil, a gazdaság pedig fejlett;
- az ország már tagja az Európai Gazdasági Térségnek (EEA) és az EU útlevél-szabad Schengen-övezetének;
- „régi tagja a NATO-nak”, valamint;
- 320,000 lakosával az EU legkisebb tagállama lenne (Málta 410,000, Luxemburg 480,000 főt számlál), így „nehezen elképzelhető, hogy bármilyen komoly problémát okozna az EU 500 milliós népességének,” fejti ki Avery.
Mindazonáltal, Izland „egy gazdasági és pénzügyi válságból van felgyógyulóban”, „az ország talán vonakodik elfogadni az EU halászati politikáját”, továbbá „a koalíciós kormányt alkotó két párt eltérő véleményen van az EU-tagságot illetően”, mutat rá Avery.
Azonfelül, a szerző szerint „maga az EU is problémákkal néz szembe”, „a nehéz gazdasági és pénzügyi helyzet[et]”, „a Lisszaboni Szerződés ratifikálásának csúszásá[t]” és az ún. „bővítési fáradtság[ot]” is beleértve.
Végezetül, „az EU közvéleménye általában kedvező Izlanddal szemben […] de óvatos [is]”, mondja Avery.
Bár az ország „már most eleget tesz a tagság főbb feltételeinek”, „az EU Izland jelentkezését másokéhoz kell, hogy viszonyítsa a bővítési folyamatban,” figyelmeztet Avery.
„Ugyanakkor, a megkülönböztetés az EU bővítési politikájának egyik alapelve”, emlékeztet a szerző, hangsúlyozván a közösség „érdem-alapú megközelítését”.
„Izland számára a legnagyobb kihívás a tárgyalások utáni népszavazás a csatlakozásról”, óva int Avery. „Amennyiben Izland vezetői el kívánják kerülni Norvégia fájdalmas tapasztalatát […] gondolkodniuk és tervezniük kell, jóval azelőtt, hogy szembesülnének az emberekkel”, zárja gondolatait.
· European Policy Centre: Coming in from the cold (2009.09.08.)