PARTNEREINK
Hamarosan:
A Bizottság jelentése szerint a Közép-Kelet-Európa alig kapja meg a TEN-T kiemelt projektjeire szánt források egyharmadát. A térség országai közül Románia és Bulgária lemaradása a legnagyobb.
Forrás: Bizottság: Közlekedési Főigazgatóság
Szerző: Európai Bizottság
A jelenlegi 2007-2013-as költségvetési periódus közepén járva a Bizottság elkészítette a transz-európai közlekedési hálózatok (TEN-T) kiemelt projektjeiről szóló 2010-es előrehaladási jelentését. A dokumentumot június 8-án a TEN-T Days 2010 nevezetű konferencián mutatták be. A jelentésben beszámolnak valamennyi prioritási tengely fejlesztésének jelenlegi állapotáról.
Európában összesen 30 prioritási tengely van, amelyek kiemelt szerepet játszanak az integrált közlekedésfejlesztésben. A tengelyek mentén, a kiemelt projektek keretében közösségi támogatással hajtják végre a fejlesztéseket.
A Bizottság úgy gondolja, hogy a kiemelt projektek fejlesztése nem csak az európai közlekedési rendszer gazdasági hatékonyságát segíti, hanem közvetlenül is pozitívan hat az európai állampolgárokra. „A kiemelt projektek között nagy arányban szerepelnek vasúti és belvízi utakat, amivel szintén hozzájárul ahhoz, hogy fenntarthatóbb közlekedési rendszert alakítsanak ki és segítsék a klímaváltozás elleni küzdelmet.” – olvasható a jelentésben. Az elemzés szerint ennek érdekében az összes forrás 75 százalékát fordítják vasúti fejlesztésekre.
Arányaiban keveset kap Közép-Kelet Európa
A jelentés szerint 2020-ig a kiemelt projektekre összesen várhatólag 394.832 millió eurót költenek. A beszámoló alapján a közép-kelet európai országok fejlesztési forrásainak összege a teljes összeg majdnem a 27 százalékát adja és a források fennmaradó részéből a régi tagállamok (főleg Franciaország, Olaszország, Németország, Nagy-Britannia, Ausztria) gazdálkodhatnak.
Hat közép-keleti projekt
Közép-Kelet Európa a 30-ból hat kiemelt projektben érintett.
A térségből különösen fontos Magyarország és Szlovénia számára a 6. számú kiemelt projekt, amely a Lyon–Trieszt–Divača/Koper–Divača–Ljubljana–Budapest–ukrán határ vasúti tengelyt foglalja magában. A jelentés szerint a kivitelezést teljes hosszában várhatóan 2020-ra fejezik be (EurActiv.hu 2010.06.09). A jelentésben olvasható, hogy a magyarországi szakasz munkálatai 2013 után kezdődnek, míg a szlovénok 2010 és 2013 között várhatóan befejezik a fejlesztéseket. A dokumentum szerint a fejlesztések nagyrész sebességhatár emelésre koncentrál, illetve Divača-Koper között a szlovénok új vonalat építenek 2017-re.
A bizottsági dokumentum szerint a szlovén szakaszt Hódosig villamosították már, Pragersko-Hódos közötti szakasz 2015-re lesz kész és a magyarországi rész pedig 2013-ra. A jelentés készítői úgy ítélik meg, hogy a szlovén terület fejlesztése jól halad a többihez viszonyítva.
A 7. számú projekt keretében az Patras-Athén-Szófia-Budapest városok mentén haladó autópálya építését tűzték ki célul. A jelentés alapján a projekt jelentős része 2008-ban készen volt már, a fennmaradó legfőképp román és ukrán részek 2013-ig vagy az után lesznek csak készen.
A 18-as számú projekt Európa vízi útja, amely az Északi-tengert köti össze a Fekete-tengerrel. Az elemzők megemlítik, hogy ez az egyik leghosszabb út a TEN-T hálózatban. A projekt célja, hogy a Duna szűk keresztmetszetű szakaszai is a folyamatos hajózhatóak legyenek. A jelentés szerint a magyar, szlovák és román részeken egyelőre nem kezdtek meg a munkálatokat, majd csak 2010 és 2013 között.
A 22. kiemelt projekt keretében Athén-Szófia-Budapest-Bécs-Prága-Nürnberg/Dresden vonalon vasúti pályát fejlesztenek. Az elemzés készítői úgy vélik, hogy a szakaszon a legfőbb probléma, hogy nincs együttműködés a tagállamok között. „Megfigyelhető a tagállamok közötti együttműködés hiánya: a nyolcból öt bilaterális egyezményt kötöttek meg, de a legtöbb esetben a tagállamok nem, vagy csak részben tartják magukat a megállapodások célkitűzéseihez.” – olvasható a tanulmányban.
A Bizottság szerint további hátráltató tényező, hogy Románia és Bulgária pénzforrásai limitáltak erre a periódusra, ezért a két ország munkálatainak nagy része 2013 utánra marad. A jelentésben olvasható, hogy a többi részen a – többségében sebességnövelő fejlesztési - munkálatok már 2009 előtt befejeződtek, továbbá egy kisebb részükön jelenleg dolgoznak és 2015-re lesznek készen.
Az elemzés szerint a 23. projekt keretében a Gdańsk-Varsó-Brno/Pozsony-Bécs vasútvonal csaknem felének modernizációja már 2008-ban elkészült. A lengyel, a cseh és a szlovák szakasz fele szintén kész van, és a munkálatok fennmaradó részével 2014-re végeznek.
Közúti fejlesztést hajtanak végre a 25. kiemelt projekt keretében a Gdańsk-Varsó-Brno/Pozsony–Bécs vonalon. A bizottsági dokumentum szerint a folyosón a munkálatok a legtöbb helyen befejeződtek már, illetve a lengyel szakasszal várhatóan 2013-ra lesznek kész. „Lengyelország rendelkezik az egyik legkevésbé fejlett autópálya rendszerrel az új tagállamok közül. A meglévő infrastruktúrára miatt érvényben vannak a teherautókra vonatkozó európai súly és méret szabványok. Ennek az útnak a megépítés növeli a biztonságot, csökkenti zsúfoltságot és ezzel serkenti a kereskedelmet. Ezen kívül a projekt hozzájárul ahhoz, hogy sokrétűbb vonzó új gazdasági tevékenységeket hozzon létre a tengely mentén, ahol párhuzamosan vasúti fejlesztést is végrehajtanak.” – olvasható a jelentésben.
A jelentés alapján a lengyel szakasz egy része már 2008-ra kész volt, a nagyobbik felét 2010 és 2013 között építik meg.