Hirdetés
Tökéletesen harmonikus kórusként hangsúlyozták az európai vezetők, hogy Oroszország nem jelent ki fenyegetést Európa és a NATO számára. A kölcsönös bizalomra azonban haladéktalanul szükség van Moszkva és Brüsszel között, főleg az év eleji gázválságot követően, mondta a francia államfő, Nicholas Sarkozy.
Azonos témakörben, Joe Biden amerikai elnökhelyettes szerint itt az ideje az orosz diplomáciai kapcsolatok kiigazításának, amely feszültté vált a NATO keleti bővítése és az Európába telepítendő rakétavédelmi pajzs tervezete miatt.
Diplomácia és párbeszéd
„Az új adminisztráció nevében jöttem Európába, amely nemcsak Washingtonra nézve, hanem a világ többi részére nézve is eltökélt egy új hangnem kialakításában, mondta Biden. Az új alelnök beszédét rendkívüli várakozás előzte meg, hiszen az új Obama adminisztráció külpolitikai irányvonalának első nemzetközi bemutatását jelentette.
Az elnökhelyettes szerint a diplomácia visszatér az Egyesült Államok külpolitikájának előterébe. De világossá tette, hogy országának párbeszédre való hajlandósága együtt jár Amerika partnereinek a jövőbeli nagyobb nemzetközi szerepvállalásával.
„Amerika többet fog tenni, de többet is fog elvárni partnereitől,” mutatott rá Biden. Afganisztán és Guantanamó lesz a két legfontosabb kérdés, ahol Európa megmutathatja elkötelezettségét.
Bár az elökhelyettes nem kérte kifejezetten az európai vezetőket az afganisztáni szerepvállalásuk erősítésére, a müncheni konferencián résztvevők felkészültek egy erősebb elkötelezettség szükségességére, mivel az új amerikai elnök Afganisztánt tette külpolitikájának első számú pritoritásává.
A Guantanamó-i foglyok sorsa
Guantanamóhoz kapcsolódóan a konferencián hangzott el első alkalommal az új adminisztráció azon hivatalos bejelentése, hogy Amerika kérni fogja más országok segítségét a kubai börtönben fogvatartottak átvállalására. A tábor bezárását Obama már az első munkanapján elrendelte. „Szükségünk van a segítségükre,” mondta Biden egy nyilatkozatban, amely úgy tűnik, hogy a német kancellárnak, Angela Merkelnek lett címezve.
Szakadás helyreállítása Oroszországgal
Biden is kitért Moszkvára, mondván „itt az ideje az újraindító-gomb (reset) megnyomásának, és annak a számos területnek a felülvizsgálatára, ahol együtt lehet és együtt kell dolgozni.” Az egyik kérdés az amerikaiak azon erőfeszítése, miszerint létrehoznának egy rakétaelhárító rendszert Lengyelországban és Csehországban, amelyet a potenciális iráni fenyegetés ellen telepítenének.
Biden kifejtette, hogy az USA folytatni fogja a rakétavédelem fejlesztését, de ígéretet tett az oroszokkal való „szorosabb konzultációra”.
Rakétavédelem
Az orosz miniszterelnök-helyettes, Sergei Ivanov „nagyon pozitív” jelzésként értelmezte az üzenetet, írja a Reuters. Azt mondta, Oroszország kész megvitatni a lehetőségét egy közös rakétavédelmi rendszer kérdésének.
„Ha közösen elemezzük a fenyegetést, és a fenyegetés létezik, akkor közösen vesszük fel a harcot ellene,” állította Ivanov.
Javaslata szerint a Dél-Oroszországba működő radar-rendszert is fel lehetne használni erre a célra. Azonban Ivanov figyelmeztette az Egyesült Államokat, hogy a feszültség nőni fog, ha több bázist kívánnak telepíteni Oroszország közvetlen szomszédságába.
Lengyelország miniszterelnöke Donald Tusk és a cseh miniszterelnök-helyettes Alexander Vondra megismételte, hogy támogatja az amerikai rakétavédelmi rendszer felépítését a saját országukban. Ez fontos eleme Európa védelmének és megelőző lépés is, mondta Tusk.
Pán-európai biztonsági paktum
Biden felszólította az EU vezetőit, vonják be Oroszországot a szélesebb európai biztonsági struktúrába. Az üzenet egyaránt szólt a két legnagyobb tagállam, Franciaország és Németország vezetőinek is. Nicolas Sarkozy és Angela Merkel szintén felszólalt Münchenben.
Sarkozy beszédében felelevenítve az egykori francia elnök, Charles de Gaulle régi látomását, aki összekapcsolta az "Európa az Atlanti-óceántól az Urálig" a közös béke érdekével. A jelenlegi francia államfő azt tanácsolta, hogy a nemzetközi biztonsági struktúra megerősítésének célját "Vancouvertől Vlagyivosztokig " határozottan Oroszországgal karöltve kell megtenni. Állítása szerint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfelelő keret lenne erre a célra. „A gáz-válság és a Grúziában történt incidens után új bizalmat kell kiépíteni” az EU és Oroszország között, mondta Sarkozy.
Az amerikai normalizálás határai Moszkva felé
Amerika új megközelítésének ellenére, ami Oroszországot elszigetelés helyett inkább integrálná, Biden világossá tette, hogy lesznek pontok, melyekben „nem értenek egyet”. Az Egyesült Államok semmilyen módon nem fogja az orosz példát követni, amivel elismerik a grúz tartományokat, Dél-Oszétiát és Abháziát független államként.
Biden is elutasította az orosz terület befolyásának szándékát, mondván Obama folytatni fogja a NATO ösztönzését, hogy keressen „mély együttműködést hasonlóan gondolkodó országokkal.”
