Hirdetés
Közeledni Európához
Szerbia július elején hivatalba lépett kormányának egyik stratégiai célja, hogy EU-taggá váljon. Ennek egyik feltétele, hogy a szerb hatóságok segítsék a háborús bűnösök, Radovan Karadzic és Ratko Mladic kézrekerítését.
Karadzic elfogását Boris Tadic szerb elnök hivatala jelentette be tegnap este. Az elnöki közlemény értelmében az elfogás megfelelt a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködésről szóló törvény szabályozásának. Karadzicot a szerb biztonsági szolgálatok vették őrizetbe és a „belgrádi körzeti bíróság háborús bűnök ügyében ítélkező tanácsának vizsgálóbírája elé vezették”.
A BBC közölte, Karadzic tagadta a neki felrótt vádakat, és megtagadta azt is, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Törvényszékének legitimitását elismerje.
A vádlottak: egy halott, egy őrizetben, egy még nincs meg
Radovan Karadzicot a Nemzetközi Törvényszék népirtással, háborús és emberiség elleni bűncselekmények elkövetésével vádolja. A volt szerb elnök az egyike azon vádlottaknak – Slobodan Milosevic és Ratko Mladic mellett - akiknek elfogására a legrégebb óta vár a nemzetközi közösség. A három vádlottat tartják a srebenicai mészárlás szellemi atyjának. A tömegmészárlásban mintegy 8000, főleg muszlim származású férfi és gyermek halt meg.
Milosevicet 2001. április 1-én tartóztatták le, majd perét a hágai Nemzetközi Törvényszék előtt folytatták le. Az ítélethirdetésre azonban már nem került sor, mert Milosevic néhány héttel a tárgyalás vége előtt börtönében elhunyt. Carla del Ponte főügyésznő ekkor úgy nyilatkozott, hogy a tárgyalás nem volt hiába, több tényre is fény derült, és a diktátor minden valószínűség szerint bűnös volt. Del Ponte ezután Karadzic és Mladic elfogását követelte.
Bár Mladic még nem került kézre, Karadzic elfogása a másfél hete hivatalba lépett szerb kormány EU-barát hozzáállásának is betudható. Mirko Cvetkovic szerb miniszterelnök beiktatásakor úgy nyilatkozott, hogy a kormány „továbbra is szigorúan meg fogja tartani a nemzetközi jog szabályait, és azonnal eleget tesz minden nemzetközi kötelezettségnek”.
Carla del Ponte brüsszeli látogatásai során többször is elmondta, az a véleménye, hogy a vádlottak a szerb hadsereg bizonyos köreinek védelmét élvezik. A Szerb Szocialista Párt (SPS) azóta „felfrissült” változata jelenleg tagja a szerb kormánykoalíciónak, amitől részben nevük tisztára mosását remélik. Ivica Dacic, az SPS elnöke a belügyminiszteri tárcát kapta, ezen kívül ő a kormány egyik alelnöke és egyben miniszterelnök-helyettes. Pártjának összesen négy miniszteri hely jutott a 27 tagú kormányban.
Az EU is örül
Karadzic elfogását az EU is üdvözölte. Sarkozy a Tanács soros elnöke reggel úgy nyilatkozott, hogy „ez a régóta várt letartóztatás egyértelműen mutatja az új belgrádi kormányzat azon szándékát, hogy Szerbia közelebb kerüljön az Unióhoz, és így hozzájáruljon a Balkán területeinek békéjéhez és stabilitásához”.
Olli Rehn bővítésért felelős biztos a Reutersnek elmondta: „Ez mérföldkő Szerbia és a Nemzetközi Törvényszék együttműködésében. Bizonyítja, hogy az új kormány elkötelezett a bírósággal való együttműködés felé,” majd hozzátette, hogy a letartóztatás „nagyon fontos Szerbia európai törekvései szempontjából”.
Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai Főképviselője nyilatkozatában elmondta: "Karadzic elfogása nagyon jó hír. Nagyon fontos, hogy a Radovan Karadzic féle emberek a Jugoszláviával foglalkozó Nemzetközi Büntetőtörvényszék előtt, tisztességes eljárásban felelnek tetteikért." A Főképviselői hozzátette: "Gratulálok a szerb kormánynak. Radovan Karadzicot elfogásának napja jó nap a Balkán és a balkáni békefolyamat számára."
Az elfogást Ban Ki-moon ENSZ-főtitkár és az Egyesült Államok képviselője is üdvözölte. Washington megköszönte a szerb hatóságoknak Karadzic elfogását.
A magyar Külügyminisztérium június 22-i közleményében szintén üdvözölte Karadzic elfogását, és megerősítette: "Szerbia együttműködése a Hágai Törvényszékkel az ország európai közeledésének szempontjából alapvető fontosságú az EU tagállamok, így Magyarország számára".
A közlemény dícséri az új kormány EU iránti elkötelezettségét is, majd leszögezi, hogy "Magyarország továbbra is kész minden segítséget megadni Szerbia EU integrációjának támogatásához".
Nagykövetek visszaküldése
További pozitív jel lehet az EU és Szerbia kapcsolataiban, ha a Szerb kormány úgy dönt, visszaküldi a Koszovó elismerése után hazahívott nagyköveteit z EU-tagállamokba.
A szerb kormány a héten készül döntést hozni. Vuk Jeremic szerb külügyminiszter egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy javasolni fogja a kormánynak a nagyköveti kapcsolatok visszaállítását.
Magyarországon tavaly ősz óta nincs szerb nagykövet, mivel a korábbi nagykövet mandátuma ekkor járt le, hazánk pedig márciusban elismerte Koszovót, így az új nagykövet nem foglalta el állomáshelyét. 
