Hirdetés
A kelet-európai vezetők véleménye szerint a következő amerikai elnök a nyugat-európai államokkal való kapcsolatok javítását helyezi előtérbe, mely a neokonzervatív amerikai irányítás alatt igencsak háttérbe szorult. Ennek következtében a kelet-európai államok ahelyett, hogy Amerika legerősebb szövetségesei lennének, mint Bush vezetése alatt, a továbbiakban elhanyagolva érezhetik majd magukat.
Az a tény, hogy a pro amerikainak mondható Csehország tölti be az EU soros elnökségét az új amerikai elnök hivatalba lépése során, várhatóan nem változtat majd ezen a trenden. Kelet-európai diplomaták szerint viszont az új EU-USA agenda, melyet jelenleg a pénzügyi válság és a kapitalizmus alapjainak megreformálása dominál, egyértelműen az EU legerősebb államainak (Németország, Nagy-Britannia és Franciaország) szorosabb bevonását igényli, míg az új tagállamokat kevésbé favorizálják ebben az esetben.
A napirend felelősséget helyez a nyugati vezetőkre
A jelenlegi pénzügyi válság hatására már előtérbe kerültek olyan nyugat-európai vezetők, mint Nicolas Sarkozy francia elnök, Gordon Brown brit miniszterelnök, Angela Merkel német kancellár és Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök. Mind a négyen ott lesznek a G20 november 15-i találkozóján (EurActiv.hu 2008.10.27.), melynek célja a pénzügyi válság megoldását elősegítendő közös válasz kialakítása.
Annak ellenére, hogy az új amerikai elnököt addigra már megválasztják, nem valószínű, hogy eljön a csúcsra, mivel hivatalba csak 2009. január 20-án lép. Sarkozy mindenesetre kérte az USA gazdasági csoportját, hogy vegyen részt az új elnök is a washingtoni találkozón, melytől „valódi döntések” meghozatalát várja a francia elnök.
A cseh kormány eközben a túlélésért küzd, mivel alig néhány héttel az EU elnökség átvétele előtt a sorozatos nem szavazatoknak köszönhetően épphogy átcsúszott a helyi választásokon (EurActiv.com 2008.10.23.). Sarkozy egyébként már korábban is úgy nyilatkozott, hogy Csehország és az azt követő Svédország nem lesz képes teljesíteni az elvárásokat a pénzügyi válsággal kapcsolatban, mivel egyik ország sem tagja az euró zónának (EurActiv.com 2008.10.24.).
A vákuum elkerülése
A csehek az amerikai elnök hivatalba lépése után rögtön kezükbe akarják venni az irányítást. „Nem pazarolhatjuk az időt, és minél hamarabb tárgyalásokat kell kezdeményezni az új vezetéssel, hogy a transzatlanti kapcsolatokban esetlegesen kialakuló vákuumot elkerüljük. Erősíteni és mélyíteni kell kapcsolatainkat.” – mondta Tomas Pojar cseh külügyminiszter október 20-án Prágában, a „From Fortress Europe to Europe without Barriers” konferencián.
A transzatlanti kapcsolatok kezelése egyébként a cseh elnökség fő prioritásai között szerepel, mondta egy cseh diplomata az EurActiv-nak, és arra is rámutatott, hogy országa fogja az első EU-USA találkozót megszervezni az új amerikai elnök és az EU között. Határozottan kijelentette, hogy az első ilyen találkozón nemcsak a külkapcsolatok, hanem a kereskedelmi megállapodások és a klímaváltozásról szóló lehetséges megegyezés is szerepelni fognak a teljes napirenden.
Mi lesz a külpolitikával?
Habár a kelet-európai közvélemény is azt a nyugat-európai trendet követi, mely Barack Obama elnökségét támogatná, a kelet-európai képviselők hivatalosan úgy nyilatkoznak, nem fűződik külön érdekük sem Obama sem McCain megválasztásához. Ami az Oroszországgal meglévő kapcsolatokat illeti, mindkét fél kritikus látva az oroszok grúziai hadműveleteit, és kizárják bármiféle katonai beavatkozás lehetőségét. Egyikük sem akar a hidegháborús állapotokhoz visszatérni, és az új amerikai elnöktől is azt várják, hogy a keményvonalas lengyel, cseh és balti megközelítések helyett inkább a Sarkozy által megkezdett utat kövesse - közölte egy diplomáciai forrás.
Törökország szívesebben látná McCain-t
Kelet-Európától eltérően, Törökországban továbbra is erősödnek a Bush adminisztráció második terminusa és az iraki háború kapcsán megfogalmazódott Amerika-ellenes hangok. A politikai vezetés úgy tűnik, nyíltan John McCain mellett áll ki az amerikai választások során, melynek legfőbb oka, hogy Obama a kampánya során többször is felbosszantotta Törökországot.
Joe Biden szenátor alelnökké történt kinevezése negatív véleményeket váltott ki az országban, jelentette a török EurActiv, mivel a török közvélemény szerint Biden túlságosan is az örmény és a görög lobbi mellett áll. Kritizálták amiatt is, hogy Biden Irak három részre való felosztását javasolta, mely a kurd övezetet is magába foglalta volna. Ezt azonban Törökország komoly veszélyként fogta fel. Obama emellett - a ciprusi megosztottság kapcsán - Törökországot „megszállónak” is nevezte. 
