Hirdetés
Forrás: EUvonal
Rompuy szerint az újraszabályozásnak azon kellene alapulnia, hogy a berni vezetés elfogadja az uniós jog fejlődését, szemben a jelenlegi helyzettel, amikor is nem automatikusan történik a jogszabályok elfogadása. Ez rendkívül bürokratikussá teszi az új szabályok elfogadását, sőt a régiek módosítását is. Az EU és Svájc közötti megállapodásokról 60, évente kétszer ülésező munkacsoport tárgyal.
Doris Leuthard svájci államfő elismerte, hogy szükség van az egyszerűsítésre, azonban az új megoldásnak is tiszteletben kell tartania az alpesi ország szuverenitását. Az Európai Unió az Európai Gazdasági Térséghez hasonló együttműködésbe szeretné Svájcot bevonni, amelynek Izland és Norvégia a tagja. Ezek az országok automatikusan jóváhagyják a közösségi jogszabályok egy részét. Efféle automatizmus ugyanakkor Svájcban elképzelhetetlen, hiszen itt számos kérdésben népszavazáson döntenek. A svájciak egyébként szintén népszavazáson utasították el az EGT-hez való csatlakozást 1992-ben, mert féltették az országuk szuverenitását.
Egy másik érzékeny terület a svájciak számára az Európai Unió Bírósága joghatóságának az országra való kiterjesztése, hiszen ezáltal az Európai Bizottság eljárást indíthatna Svájc ellen a luxembourgi testületnél. Az EGT-tag Norvégia és Izland esetében egy speciális, szintén Luxembourgban működő testület, az EFTA-bíróság folytathat eljárásokat. Az elnevezés az Európai Szabadkereskedelmi Társulásra (EFTA) utal, amelynek Svájc is tagja, azonban ez a bíróság sem rendelkezik joghatósággal az alpesi ország felett. Meglepő fordulat a történetben, hogy az EFTA-bíróságot egy svájci bíró, Carl Baudenbacher vezeti, aki azonban Liechtensteint képviseli.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a tavaly életbe lépett Lisszaboni Szerződés értelmében a nemzetközi megállapodásokhoz az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges. 
