Hirdetés
Az Európai Unió Tanácsa augusztus 8-án közös álláspontot fogadott el az EU tagállamai és Irán közti kereskedelmi kapcsolatok további korlátozásáról. A múlt heti álláspont a 2007. februárjában elfogadott kereskedelmi korlátozásokat egészíti ki.
Az ENSZ BT 2006. decemberében és 2007. márciusában elfogadott határozataiban egyrészt megtiltja, hogy tagállamai fegyvert adjanak el Iránnak, másrészt korlátozza azon iráni állampolgárok be- és átutazását a tagországain, akik közvetlenül kapcsolatba hozhatóak, vagy feltehetően segítséget nyújtanak Irán nukleáris fegyverkezéséhez.
Míg a legújabb, 2008. márciusi BT-határozat „éberségre” szólít fel, az EU ennél kicsit szigorúbban fogalmaz, és arra kéri a tagországokat, hogy „tanúsítsanak önmérsékletet” az Iránnal való kereskedelmi kapcsolataikban:
- Óvatosságra int a kereskedelem területén nyújtott pénzügyi támogatásokkal kapcsolatban, különösen az exporthitelek, a garanciák és a biztosítások területén.
- Éberségre szólít fel az iráni székhelyű pénzintézetekkel való pénzügyi kapcsolatokban.
- Felszólítja a tagállamokat, hogy minden Iránból érkező és oda induló vízi és légi szállítmányt vizsgáljanak át a repülőtereiken és a kikötőikben.
Az állásfoglalás név szerint is említ egyes iráni cégeket. A pénzügyi tranzakciók kapcsán az Unió különösen a Saderat Bankkal szemben bizalmatlan, a szállítmányozás terén pedig a légi, és vízi fuvarozást bonyolító állami cégekkel kapcsolatban él a gyanúval, hogy olyan termékeket szállítanak Európába, melyek a korábbi álláspont értelmében tiltottnak számítanak.
A Tanács döntésének háttere, hogy egyre eredménytelenebbnek tűnnek a világ vezető hatalmai és Irán között zajló tárgyalások. Az előbbiek arra szólították fel Iránt, hogy szüntesse be urándúsító programját, mivel azt gyanítják, hogy a Teherán atomfegyver előállításán dolgozik. Teherán azonban elutasítja a vádakat, állítása szerint a program kizárólag békés célokat szolgál.
Mivel Irán azzal érvel, hogy nukleáris programja nélkül nem tudna megfelelő mennyiségű energiát termelni közel 66 millió lakosa számára, a Németországgal kiegészült ENSZ BT legutóbbi javaslat-csomagjában nemcsak gazdasági, technológiai és biztonsági ösztönzőket tett le az asztalra, hanem felajánlotta, hogy civil nukleáris energiaprogramot épít ki Iránban a lakosság energiaszükségletének biztosítása érdekében.
A hat vezető nyugati ország (Egyesült Királyság, Kína, Franciaország, Németország, Oroszország és az Egyesült Államok) július 19-én két hetes informális határidőt szabott Iránnak a javaslat megfontolására. A tárgyalásokat vezető Javier Solana, az EU Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselője a határidő lejárta után azt közölte a sajtóval, hogy Teherán reakciója az 5+1-ek - igen nagyvonalú – javaslatára, „nem volt egyértelmű válasz”. A szöveget azonban még nem hozták nyilvánosságra.
A hat ország vezetői leszögezték, ha Irán elutasítja a javaslat-csomagot, akkor további szankciókra számíthat, ami nyugati szakértők szerint már - a gazdasági szankciókon túl – akár katonai lépéseket is jelenthet.
