Hirdetés
Olli Rehn bővítési biztos, az EU tagjelölt országokról készült éves bizottsági jelentés ismertetése során kritizálta az országot a jelenlegi reformok „szűklátókörűsége” miatt, és a ciprusi kérdés konstruktívabb megközelítésének szükségességét hangsúlyozta.
Ciprus kérdése kulcsfontosságú
A biztos szerint a „jószomszédi viszony nagyon fontos”. Ezzel szerette volna emlékeztetni Törökországot, hogy ne akadályozza Ciprus egyesülését. Üdvözölte a sziget török és görög közösségeinek vezetői között kibontakozott tárgyalásokat. Azonban megjegyezte azt, hogy Törökország nem tett előrelépéseket a megosztott szigethez fűződő kétoldalú kapcsolatainak rendezésére.
Ezt a nézőpontot számos EP-képviselő osztotta. Marois Matsakis görög képviselő szerint Törökország egyáltalán nem akarja az egyesült Ciprust. Matsakis a Bizottságot is megfedte. A görög EP-képviselő úgy gondolja, hogy az Unió végrehajtó szerve nem a megfelelő módon tárgyal Törökországgal. Inkább engedményekkel operál ott, ahol megszorításokra lenne szükség.
Az aggodalmak hosszú listája
Rehn felszólította Tayip Erdogan miniszterelnök kormányát a reformfolyamat folytatására. Most, hogy az AKP pere (EurActiv.hu 2008.07.07.) lezárult és a kormányzó párt megmenekült a politikai haláltól, erre reális lehetőség kínálkozik. A biztos szerint az AKP ügy rávilágított a politikai pártokra vonatkozó szabályok felülvizsgálatának szükségességére.
A 301-es cikkely felülvizsgálata nem kielégítő
A bővítési biztos üdvözölte a török büntető törvénykönyv kétes megítélésű 301-es, a török identitás kritizálását büntető cikkének módosítását.. Rehn szerint a lépés szükséges volt, azonban még mindig nincs biztosítva az olyan alapvető szabadságjogok védelme, mint például a szólásszabadság.
A Bizottsági jelentése további igazságszolgáltatási reformokra szólít fel. Rávilágít a fellebbviteli bíróságok hiányára, és megkérdőjelezi a bíróság pártatlanságát. A korrupció elleni küzdelem alacsony hatásfokát is megemlíti.
Az EU végrehajtó szerve, az NGO-knak jelentett kínzási és bántalmazási ügyekkel kapcsolatban is aggodalmának adott hangot. A katonaság politikai nyomásgyakorlásra történő felhasználását is ellenzi. A jelentés megállapítja, hogy a hadsereg polgári ellenőrzésének fokozása kulcsfontosságú.
A Bizottság felszólította Erdogan kormányát, hogy terjessze ki a nők jogait és teremtse meg a nemek közötti egyenlőséget, valamint, hogy közelítse a szakszervezetek törvény előtti megítélését az EU normákhoz.
Az EP képviselők osztják azt a bizottsági álláspontot, ami megkérdőjelezi az Erdogan kormányzat további reformhajlandóságát. Ria Oomen-Ruijten, holland EP-képviselő, a Parlament Törökországgal kapcsolatos országfelelőse elmondta: „elfogadhatatlan, hogy hat év alatt semmi sem történt.
Törökország most egy működő piacgazdaság
A bizottság megállapította azt, hogy Törökország gazdasági téren fejlődött a legtöbbet. A strukturális instabilitás és a gyenge makroökonómiai helyzet ellenére, az ösztönzők megfelelően hatottak. Az országban működőik a piacgazdaság.
Vélemények
Ali Babacan Törökország külügyminisztere a Reuters-nek elmondta, hogy Ankara véleménye szerint a jelentés néhány pontja igazságtalan. A kormány részletes válaszát a következő héten hozzák nyilvánosságra.
A török külügyminisztérium kiadott egy nyilatkozatot, amelyben Törökország EU melletti elkötelezettségét hangsúlyozza. A csatlakozás a legfőbb célunk. „Az ország folytatni fogja a csatlakozási folyamatban vállalat kötelezettségeit.”
Ria Oomen-Ruijten, holland EP képviselő, Törökország országfelelőse elmondta, hogy nem biztos a török kormány eltökéltségében.
A képviselő nyilatkozata szerint, „az Európai Parlamentben nő a türelmetlenség. Egyértelmű jelzésre van szükségünk ahhoz, hogy biztosak legyünk Törökország 2005-ben vállalt reformok melletti elkötelezettségében.”
Elmar Brok német EP képviselő hatásköre túllépésével vádolja Olli Rehn-t, mivel a biztos szerint garantálni kellene, hogy Törökország csatlakozási folyamata „visszafordíthatatlan”. Ezzel szemben a tagállamok megállapították, hogy ez egy „kétesélyes” választás kell, maradjon.
Brok a bővítési biztosról a következőképpen nyilatkozott: „Rehn kijelentései megingatják a bővítésbe vetett bizalmat. A biztos nem veszi figyelembe az európai bővítési folyamat valódi stratégiáját, és idejétmúlt eljárásokat erőltet.”
Alexander Lambsdorff német liberális EP képviselő szerint Törökország lépései nem kielégítőek és következetlenek. Andrew Duff, brit képviselő, az EU-Törökország Közös Parlamenti Bizottságának alelnöke úgy gondolja, hogy a törökök legfontosabb feladata a Ciprussal kapcsolatos tárgyalások sikerének biztosítása.
Joost Lagendijk holland, zöld EP képviselő, az EU-Törökország delegáció vezetőjének elmondása alapján, a reformfolyamatok szüneteltetése elfogadhatatlan.
„Törökországban túl lassú a reformfolyamat, és az Európai Bizottság ezt nem hangsúlyozta megfelelően a jelentésében.” A Bizottságnak egyértelműen figyelmeztetnie kellett volna a törököket, hogy ezzel az EU csatlakozás esélyeit csökkentik.
Jan-Marinus Wiersma, a szocialisták alelnöke, kevésbé kritikus Törökországgal kapcsolatban. Hangsúlyozta az ország közvetítő szerepét a grúz-orosz konfliktus során, és az örmény kérdés pozitív megközelítését.
Következő lépések
- 2008. december 19.: A csatlakozási tárgyalások következő fordulóján két új témakört, a szellemi tulajdonjog védelmét és a vállalati jog kérdését tárgyalják.
