Hirdetés
Az EU külügyminisztereinek tanácsa több fontos külpolitikai kérdésben is döntött tegnap, de az EU-orosz tárgyalások folytatásáról nem határoztak. 12 hónapra felfüggesztették a fehérorosz és az üzbég vezetőkre vonatkozó utazási korlátozásokat a két országban tapasztalt előrehaladások jutalmaként (EurActiv.hu 2008.09.14.) és hozzájárultak, hogy az EU stratégiai partnerségre lépjen Mexikóval.
Oroszországgal kapcsolatban azonban nem tudtak dűlőre jutni a tagállamok. A német és az olasz miniszter vezette a tárgyalásokat folytatni kívánók táborát. Véleményük szerint ehhez elég alapot szolgáltat a múlt heti orosz csapatkivonás (EurActiv.hu 2008.10.07.). Mások azonban, köztük a brit külügyminiszter, David Miliband is úgy vélték, hogy a tárgyalásokat csak azután lehet folytatni, ha az oroszok által független országokként elismert Abházia és Dél-Oszétia kérdésében történik előrelépés.
A DW-Worldnek nyilatkozva a svéd külügyminiszter, Carl Bildt arra hívta fel a figyelmet, hogy az említett csapatkivonás sem volt teljes, hiszen „továbbra is vannak [orosz katonák] olyan területeken, amelyek augusztus 7. előtt nem voltak megszállva”. Erre a tényre az ülés után kiadott Tanácsi álláspont is utal, amely felszólítja a holnap kezdődő Európai Tanácsot, hogy dolgozzon ki megoldást a felső Kodori völgy és az Akhalgori régióban fennálló problémák kezelésére.
Az észt külügyminiszter, Urmas Paet az orosz katonák nagy számát kifogásolta: „Most legalább négyszer annyi orosz katona tartózkodik Abháziában és Dél-Oszétiában, mint a helyzet eszkalálódása előtt”.
A miniszterek a végső kommünikében felszólították Oroszországot, hogy „folytassa kötelességeinek teljesítését,” ezt azonban Moszkva és Brüsszel akár ellentétesen is értelmezheti. Moszkva ugyanis függetlenként ismeri el az abház és a dél-oszét területeket, vagyis az ott állomásozó orosz katonák számát a két „ország” és Oroszország magánügyének tekinti.
Brüsszel és a nemzetközi közösség azonban nem ismeri el e területek függetlenségét, és a mostani csúcs után is leszögezte, hogy „támogatja Grúzia függetlenségét, szuverenitását és területi integritását”. Vagyis az augusztusi béketerv (EurActiv.hu 2008.08.13.) alapján továbbra is követelik az augusztus 7. előtti állapotok visszaállítását, beleértve a szakadár területeken állomásozó orosz csapatok létszámának csökkentését.
Az EU-orosz partnerség háttere
Az EU és Oroszország közötti stratégiai partnerség korábban „Partnerségi és Együttműködési Megállapodásként” volt érvényben, amely négy területen jentett közösen koordinált tevékenységet. Az EU és Oroszország azonban a „Négy Közös Térnek” is nevezett kapcsolatrendszernél (EurActiv.hu 2008.07.04.) szorosabb együttműködést szeretett volna kialakítani, miután a 2007-ben megszakadt tárgyalásokra idén júniusban sikerült újra mandátumot szerezni a vitázó tagállamoktól (EurActiv.hu 2008.06.02.)
Bár a grúz konfliktus megakasztotta ezt a folyamatot, egyes tagállamok, élen a németekkel, elengedhetetlennek tartják a Stratégiai Partnerségről szóló tárgyalások folytatását, különösen annak gazdasági rendelkezéseiről. Kulcskérdést jelent ugyanis az energiabiztonság kérdése, hiszen az EU jelenleg az energiaszükségletének közel 25%-át fedezi orosz importból.
Németország EU ügyekért felelős minisztere, Günter Gloser a minap úgy nyilatkozott: „Az EU úgy tesz, mintha Oroszország szívességet tenne neki a megállapodással”. Közben elfelejtik az, hogy Európának magának is „erősen érdekében áll” az energiaügyi megegyezés.
Bár az energiafüggőség kölcsönös, hiszen Oroszország számára az EU jelenti az egyetlen fizetőképes piacot, az EU energiaimportjának ára 2020-ig várhatóan a kétszeresére fog nőni. Figyelmeztető jel a szakértők szerint az is, hogy Oroszország energiaigénye egyre nő, vagyis elképzelhető, hogy 2020-ra jóval kevesebb energiát fog majd tudni exportálni.
Nos akkor mikor?
Hogy mikor folytatódnak a tárgyalások, azt nem lehet előre tudni. Pontos dátumot még a francia elnökséget képviselő francia külügyminiszter Bernard Kouchner szerint is „nagyon bonyolult” lenne meghatározni. A luxemburgi külpolitika vezetője, Jean Asselborn azonban reményét fejezte ki, hogy erre még a november 14-i nizzai EU-Oroszország csúcs előtt sor kerül.
További támpontot szolgáltathat a kérdésben a holnapi Európai Tanács ülése, ahol az állam- és kormányfők egyeztetnek az EU-t érintő legfőbb kérdésekről, köztük az orosz-grúz konfliktusról, a Lisszaboni Szerződés jövőjéről és a pénzügyi válság megoldásáról. 
