Hirdetés
Keith Smith, az amerikai Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Intézet (CSIS) Központjának kutatója az EurActiv-nak elmondta, mindenképpen javulni fog az Egyesült Államok és a világ viszonya a holnapi elnökválasztásokat követően. Smith ugyan Obama győzelmére számít, de leszögezte, hogy „McCain szenátor is javulást fog jelenteni a múlt lépéseihez képest”.
McCain is reformokat akar
A kutató elmondta, hogy a republikánus jelölt, John McCain kampányában több olyan dolog is elhangzott, amely változást hozna az eddigi Bush-adminisztráció külpolitikájához képest. McCain bezáratná a guantanamói börtönt és új – Smith szerint jobb – bevándorlási politikát alakítana ki.
Ugyanakkor Smith elmondta, hogy a világ számára Obama jobb tárgyalópartner lenne. „Úgy vélem, hogy [az Egyesült Államoknak] a világ többi országával fenntartott kapcsolatai könnyebben kezelhetőek lesznek, ha Obamát választják meg”.
Új hangok Európa felé
„Bármi is történjen, Amerikának partnerekre van szüksége és ez Európára nézve is fontos döntések meghozatalát jelenti majd,” mondta el Smith a 3. Energia Fórum után az ErActiv-nak adott interjújában.
Smith véleményét más kutatók is alátámasztják. Daniel Korski, a brit Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsának kutatója elmondta, „mindkét jelölt támogatni fogja, hogy Amerika visszatérjen a multilateralizmushoz,” - beleértve a NATO-val fenntartott kapcsolatok javulását is.
Korski szerint mindkét jelölt nagyobb tehermegosztást szeretne majd látni Európa és az Egyesült Államok között, különösen az afganisztáni hadműveletek kapcsán. Korski úgy vélte, hogy az európaiak még ebben a kérdésben is szívesebben tárgyalnának a demokrata jelölttel, mint - a sokak által a Bush-adminisztráció politikájával azonosított - McCain-nel.
Az EU és Oroszország viszonyát is befolyásolhatja
Az egyre öntudatosabb politikát folytató Oroszországgal fenntartott viszonyokra is hatni fog az új elnök személye. McCain esetén az EU-orosz kapcsolatok lehűlését jósolják.
McCain korábban úgy nyilatkozott, hogy a korábbi orosz elnök, és jelenlegi miniszterelnök Vlagyimir Putyin szeméből nem egy lélek megnyilvánulásait, hanem három betűt tudott kiolvasni: K-G-B. A republikánus szenátor Oroszország elszigetelésére és a nemzetközi fórumokról való kiszorítására szólította fel a világot.
Keith Smith ugyanakkor úgy látta, hogy McCain az utóbbi időben puhított az álláspontján és „felismerte, hogy nem megfelelő politika, [ha az Egyesült Államok arra törekszik], hogy Oroszországot kilökje a G8-ból”.
Obama tartózkodott attól, hogy túl agresszív hangot üssön meg a korábbi hidegháborús ellenfelével szemben, és még a grúz-orosz háború után is inkább Oroszország integrációja mellett érvelt.
Az amerikaiak 47 százaléka támogatja McCain azon álláspontját, hogy korlátozni kell az Oroszországgal való nemzetközi együttműködést. Az európaiak körében ugyanez az arány csupán 38 százalék, holott a földrajzi közelség itt könnyebben válthatna ki félelmet az állampolgárok körében.
AZ EU kormányai továbbra is megosztottak a kérdésben. Az északi és a kelet-európai tagállamok sokkal kritikusabb hangot ütnek meg az orosz döntésekkel szemben, mint Franciaország vagy Németország, mely országok szoros kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal és ezzel egy időben a legnagyobb döntéshozatali befolyással rendelkeznek az EU-ban.
Németország még az EU-orosz partnerségi tárgyalások folytatását is támogatná, melyet a grúz-orosz konfliktus után fagyasztott be az Unió. Ebben a kérdésben várhatóan november 10-én döntenek az EU védelmi minsizterei, csupán négy nappal a tervezett nizzai EU-Oroszország csúcstalálkozó előtt.
Obama támogatja inkább az európai védelmi politikát
Franciaország úgy tervezte, hogy az uniós elnöksége alatt lefekteti az Európai Biztonság- és Védelempolitika (EBVP) megerősítésének alapköveit, de ez az elképzelés a grúz-orosz válság és a pénzügypiacon kialakult zavarok miatt kisebb hangsúlyt kapott Sarkozy tevékenységében.
Korski szerint Obama inkább támogatna egy megerősített európai biztonságpolitikát, mivel a demokrata jelölt kevésbé aggódik amiatt, hogy egy erős Európa rontaná az Egyesült Államok világhatalmi pozícióit. McCain ezzel ellentétben inkább a tagállamokkal fenntartott bilaterális kapcsolatokra építene.
Az Egyesült Államok általában ambivalens érzéseket táplál az egységes és erős EBVP-vel szemben. Miközben azt szeretné, hogy az EU vállaljon nagyobb terheket az afganisztáni és az iraki háborúkban, minden eddigi elnökség a NATO elsődlegességét hangsúlyozta.
Franciaország szerint ugyanakkor egy olyan EBVP-t kell kialakítani, amely a NATO-tól függetlenül is cselekedhet, ami mindenképpen szükséges ahhoz, hogy Európa aktívabb szerepet játszhasson a világpolitikában.
De Európa további vezető hatalmait - eltérő okok miatt - még nem sikerült maradéktalanul meggyőzni egy erősebb védelmi együttműködés előnyeiről. Bár Németország elvben támogatná az EBVP megerősítését, nem kívánja növelni a védelmi költségvetéseit, amely lépést a német állampolgárok sem támogatnák.
Az Egyesült Királyság ellenben szívesen adna több pénzt az európai katonai adottságok fejlesztésére, de csak abban az esetben, ha biztosítva lesz a NATO elsősége. „Az Egyesült Királyság abban a bizarr helyzetben van, hogy az évtized leginkább EU-párti védelmi minisztere mellett egy nyíltan euroszkeptikus miniszterelnök regnál,” mondta Korski.
Következő lépések
- 2008. november 3.: az EU külügyminisztereinek informális találkozója az EU és az USA jövőbeli kapcsolatáról
- 2008. november 4.: Elnökválasztás az Egyesült Államokban
- 2008. november 10.: Az európai védelmi miniszterek találkozója
- 2008. november 14.: EU-Oroszország csúcstalálkozó
- 2009. január 20.: Az új amerikai elnök beiktatása
- 2009. április/május: A NATO 60. évfordulóját ünnepli Strasbourgban.
