Hirdetés
A Szakashvili grúz, és Medvegyev orosz elnök között szerdán folytatott telefonos tárgyalások után, Sarkozy a grúz krízist helyezte a francia nagykövetekkel tartott éves párizsi találkozóján mondott beszédének középpontjába.
„Az augusztus 12-én Medvegyev, Szakashvili és az általam aláírt, hat pontból álló tűzszüneti megállapodást teljes egészében alkalmazni kell.” – mondta Sarkozy.
A francia elnök emellett nemzetközi megfigyelőket kért a dél-oszétiai régió biztonsági zónáiban tartózkodó orosz őrjáratok azonnali helyettesítésére. „A biztonság és a stabilitás” minél hamarabbi helyreállítására szólította fel a feleket az abháziai régióban is.
Francia engedmények Oroszországnak?
Nem csak dicsérő szavakkal illetik azonban a francia elnök közvetítő tevékenységét. Kritikát kapott, többek között amiatt, hogy engedélyezte Grúziában, hogy az oroszok „biztonsági zónákat” alaktsanak ki.A tűzszüneti megállapodás aláírása után Sarkozy ugyanis belegyezett az orosz csapatok „különleges műveleteinek” végrehajtásába.
Többen bírálják Sarkozyt azért, mert úgy vélik, hogy a francia elnök nem tesz elég kemény és határozott lépéseket. Kifogásolják, hogy a grúz régiók függetlenségének Oroszország általi elismerését csupán „elfogadhatatlannak” nevezte és „Grúzia határainak önkényes megváltoztatásaként” értékelte, ahelyett, hogy azonali szankciók alkalmazását helyezte volna kilátásba.
A nagyköveteknek tartott beszédében a francia elnök kijelentette, „senkinek nem érdeke a Hidegháborúhoz való visszatérés” és „a NATO nem ellensége, hanem partnere Oroszországnak”. Úgy fogalmazott: „az Európai Unió érdeke az Oroszországgal való kedvező kapcsolatok kiépítése”, melyhez reményei szerint a hétfői Európai Tanácsi csúcs is hozzájárul annyiban, hogy „a krízis ügyében közös álláspontot tudjanak kiépíteni”.
Sarkozy úgy véli, hogy „a grúz válság először mutatta meg, hogy Európa, ha akar, vezető szerepet vállalhat a konfliktusok békés rendezés során”. Ezen kijelentését a brit sajtó azonban „kétségesnek” ítélte.
Kouchner jobban tart az oroszoktól
A francia külügyminiszter, Bernard Kouchner szükséges lépésnek ítélte a korábban Oroszországnak tett engedményt, mert véleménye szerint annak hiányában az orosz csapatok megszállták volna a grúz fővárost, Tbiliszit. Az Europe 1 rádiónak adott interjújában szakértők szerint külügyminisztertől szokatlanul nyíltan nyilatkozott a nyugati országok további orosz hadműveletekkel szembeni félelméről.
A külügyminiszter nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Oroszország a jövőben inkább konfrontálódik, mint együttműködik a Nyugattal.
„Ismétlem, Oroszország nagyon veszélyes, és Grúzián kívül léteznek még területek, mint például a Krím-félsziget, Ukrajna vagy Moldova, melyek szintén célpontokká válhatnak.”
Fegyverkezés a Fekete-tengeren
Az oroszkormányfő, Vlagyimir Putyin szerdán dühösen reagált a grúz térségbe érkező, humanitárius segélyt szállító amerikai hadihajók érkezésére. Hidegháborús hadműveletekre emlékeztető manőverrel az orosz erők szorosan követték a NATO hadihajóit. Orosz parancsnokok közben arról tájékoztattak, hogy a NATO Fekete-tengeren állomásozó erői meghaladták az orosz csapatok számát.
Egy BBC-nek adott interjúban Medvegyev olyan messzire ment, hogy az amerikai humanitárius szállítmányt egyenesen „fegyverbehozatalként” tüntette fel. Az orosz média rögtön felfújta a hírt, és arról tájékoztatott, hogy az Egyesült Államok Tomahawk-rakétákat szállított Grúziába. A Fehér Ház ezeket a feltételezéseket „nevetségesnek” minősítette.
