Hirdetés
Az Európai Parlament strasbourgi ülésén tartott beszédében Sarkozy „szomszédunknak” nevezte Oroszországot és azzal lepte meg a hallgatóságát, hogy „az EU és Oroszország közötti közös gazdasági térség” életre hívására utalt.
A szóhasználat az EU korai törtelmét idézi, amikor a tagállamok a „közös piac” megteremtésére és fejlesztésére törekedtek. Az elnevezés a ’80-as években változott „egységes piacra”.
Sarkozy nézetei szerint az Oroszországgal való közös gazdasági tér újabb jele lehetne annak, hogy a francia elnökség újfajta együttműködést kíván kialakítani Moszkvával. Ez a partnerség pedig bizalmon és szorosabb integráción alapulna, mondta Sarkozy.
A nemrég Evianban tartott csúcstalálkozón a francia elnök és az orosz tárgyalópartnere, Dimitrij Medvegyev hasonló hangot ütöttek meg, mikor Európa biztonsági struktúrájának átalakításáról beszéltek (EurActiv.com 09/10/08).
„Nem gondolom, hogy Oroszország az Európai Unió elszánt riválisa lenne,” mondta a Parlamentnek Sarkozy. „Úgy vélem, hogy éppen ellenkezőleg, szükséges lenne a jövőben, hogy lefektessük az EU és Oroszország közti közös gazdasági tér alapjait. Ez lehet egyébként a legjobb módja annak, hogy közelebb hozzuk őket az emberi jogok és a demokrácia értékeinek tiszteletben tartásához, amely értékekben mi itt Európában mindnyájan osztozunk.”
Hozzátette, hogy Európának és Oroszországnak szüksége van egymásra, hiszen Moszkva kezében van az energiaforrások zöme, ugyanakkor Brüsszel kezében van az oroszok számára szükséges technológia.
Transzatlanti feszültségek
Anélkül, hogy megnevezte volna az Egyesült Államokat, Sarkozy felhívta a figyelmet arra, hogy „mások” a katonai erők bevetésében gondolkodtak, mikor augusztus 8-án kitört a háború Grúziában. A francia államfő szerint ez a megoldás „őrültség” lett volna.
„Egyesek szerint az [Oroszországgal folytatott] párbeszéd eredménytelen volt. Ezek az emberek úgy vélik, hogy a katonai agresszióra csak katonai választ lehet adni. Őrültség!,” mondta az elnök.
Sarkozy azt sem hagyta szó nélkül, hogy az USA ellenezte moszkvai látogatását, amelynek keretében, augusztus 12-én végül megegyeztek Oroszországgal és Grúziával a tűzszünet feltételeiről és a béketárgyalásokról. „Mindezek ellenére kéz-a-kézben léptünk fel amerikai barátainkkal […] És őszintén szólva, ha ma a világ állapotára nézek, nem hiszem, hogy egy Európa és Oroszország közti konfliktusra lenne szüksége,” mondta a francia államfő.
Grúzia katonai fellépése teljességgel helytelen
A lengyel, cseh, észt, lett, litván, svéd és brit nézetekkel szemben, Sarkozy elsősorban nem az orosz agressziót tekinti a háborút kirobbantó eseménynek. A francia elnök ennél kifinomultabb álláspontra helyezkedett, mikor azt javasolta a hallgatóságának, hogy rugaszkodjanak el az „ideológiai sémáktól”. Sarkozy a grúz haderőknek a dél-oszét területekre való bevonulására adott orosz reakciót „aránytalannak” nevezte, de hozzátette, hogy Moszkva lépése egy „ezt megelőző és teljesen helytelen” lépésre adott válasz volt.
Folytatódnak az EU-orosz tárgyalások?
A belga liberális képviselő, Annemie Neyts-Uytterbroek kérdésére válaszolva Sarkozy nem csinált titkot belőle, hogy szeretné folytatni a kaukázusi konfliktus miatt felfüggesztett EU-orosz tárgyalásokat. Ennek tárgya eredetileg egy széleskörű és több területre is kiterjedő együttműködési megállapodás létrehozása volt. Sarkozy úgy vélte, ennek nem lehet gátja Grúzia továbbra is rendezetlen helyzete.
„Oroszország megállította a tankjait 40 km-re [a grúz fővárostól] Tbiliszitől, ahogy kértük tőlük. Oroszország visszavonta a csapatait az augusztus 8-i vonalak mögé. Oroszország megengedte, hogy megfigyelők, köztük uniós kötelékben állók is a helyszínre települjenek. És végül, Oroszország többé kevésbé saját szándékából elmegy a genfi csúcstalálkozóra. Ha mindezek mellett felfüggesztjük az EU-Oroszország csúcstalálkozót, akkor ki értené meg az európai politikát? Senki,” mondta Sarkozy.
Az EU tagállamai úgy döntöttek a szeptemberi csúcstalálkozón, hogy a tárgyalások folytatását attól teszik függővé, hogy visszovonják-e az orosz csapatokat az augusztus 8. előtti vonalak mögé.
Javier Solana az EU kül- és biztonsűgpolitikai főképviselője nemrég úgy nyilatkozott, reméli, hogy a tagállamok még a november 14-i EU-Oroszország csúcs előtt döntenek a tárgyalások folytatásáról (EurActiv.hu 2008.10.16.).
Többen hangoztatják, hogy Nagy-Britanniának vannak fenntartásai a grúz válságot követő krízis-menedzsment részeként, jelenleg Genfben zajló béketárgyalásokkal kapcsolatban.
Litvánia nemrég szintén jelezte, hogy nem ért egyet a EU-orosz tárgyalások folytatásával, mivel azt szeretné, ha Oroszország csökkentené a grúz szakadár területeken, Dél-Oszétiában és Abháziában állomásoztatott katonáinak számát.
A litván követeléseknek azért van helye az eruópai fórumon, mert Oroszország mintegy 2500 katonát tartott készültségben a régióban a konfliktus előtt, jelenleg viszont, becslések szerint 7000 az itt állomásozó orosz csapatok létszáma. Oroszország ellenben úgy véli, hogy ez nem jelenti a tűzszüneti megállapodás megsérétését, hiszen ő független államoknak ismerte el Dél-Oszétiát és Abháziát, vagyis kizárólag orosz-dél-oszét és orosz-abház belügynek tekinti a kérdést.
Sarkozy ugyanakkor úgy vélte, hogy a tárgyalásokat mindenképpen folytatni kell, akár a 27 tagállam egyhangú döntése nélkül is.
„Úgy döntöttünk, hogy nem függesztjük fel a tárgyalásokat, csak egy későbbi időpontra halasztjuk őket. Az Európai Tanács egybehangzó döntésére van szükség a tárgyalások újraindításához. Úgy vélem, hogy ez politikailag kiábrándító. Az elhalasztás lehetővé teszi, hogy értékítélet nélkül egy későbbi időpontban vegyük fel a tárgyalások fonalát,” magyarázta.
Következő lépések:
- 2008. november 10.: Az Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (General Affairs and External Relations Council – GAERC) vitázik az orosz-EU kapcsolatokról.
- 2008. november 14.: EU-Oroszország csúcs Nizzában
- 2008. november 18.: A grúz-orosz konfliktus rendezését célzó tárgyalások második fordulója indul Genfben
