Hirdetés
A román parlament kamarái előtt felszólaló államfő politikai bombát dobott a törvényhozásba azzal, hogy a jogszabályi háttér egyszerűsítését kért.
A bukaresti sajtó arról számolt be, hogy a lépés, amely minden bizonnyal elnyeri a romániai nacionalisták tetszését, könnyen „megfoszthatja [a moldáv kommunista elnököt] Vlagyimir Voronint állampolgáraitól”.
„Felhívnám a figyelmet arra, hogy a román törvényhozás azt tervezi, visszaállítja az ország azon korábbi lakosainak és leszármazottaiknak állampolgárságát, akiket akaratuk nélkül fosztottak meg státusuktól.” – mondta Basescu.
„Megjegyzem, hogy a bürokratikus folyamat […] drasztikusan korlátozza azoknak a számát, akik valóban profitálhatnak az előnyökből. Következésképpen arra kértem a kormányt, hogy sürgős eljárásban fogadjon el módosítást a törvényi szabályozáshoz, és tegye ezáltal lehetővé a román állampolgárság visszaállítási folyamatának felgyorsítását. Egyrészt azok számára, akik azt korábban elvesztették, másrészt családjuk számára, egészen a harmadik szintű rokonságig.” – mondta az államfő.
Basescu sietett leszögezni azt is, hogy „a Moldáv Köztársaságban élő románok így gyorsan visszaszerezhetik román állampolgárságukat és nem csak morális, hanem jogi szinten is részévé válhatnak az európai családnak.”
A román elnök azt is javasolta, hogy minden moldáv állampolgár, akinek ősei 1939 óta az országban élnek, folyamodhassanak román állampolgárságért. „A Prut folyó keleti területeit a fasiszta-kommunista Ribbentrop-Molotov paktum választotta le az országról. Ezt a megállapodást a román parlament illegálisnak és önkényesnek ítélte.”
A sajtónak nyilatkozva Basescu elárulta, hogy 650 ezer állampolgársági kérelem vár elbírálásra a kisinyovi nagykövetségen. A román elnök elmondta, hogy mivel egy kérelem több családtag együttes igénylését is tartalmazhatja, a négymilliós moldovai lakosság egynegyedéről, vagyis mintegy egymillió főről lehet szó.
A román sajtó ugyanakkor arról ír, hogy Basescu lépése minden bizonnyal tiltakozást vált majd ki Brüsszelben és az európai fővárosokban, hiszen egy ilyen intézkedés eredménye „milliónyi éhes új uniós állampolgár lenne”. Olaszország például időről-időre azzal fenyegeti Bukarestet, hogy bezárja a határait a román állampolgárok előtt, miután jelentős romániai romák jelentős mennyiségű bűncselekményt követtek el az országban (EurActiv.com 24/02/09). .
A Bizottság szóvivője az EurActiv-nak elmondta, hogy a testület egyelőre nem kíván nyilatkozni az ügyben. A szóvivő annyit azonban leszögezett, hogy a román elnök javaslata „igen érzékeny kérdést” érint, ami „rengeteg következménnyel járna” az EU határain belüli migrációra nézve.
Az Európai Tanács soros elnökségégt vivő Cseh Köztársaság miniszterelnöke, Mirek Topolánek április 22-én látogat Moldáviába, ahol minden bizonnyal a Romániához kapcsolódó konfliktusról is szó lesz.
Mind a moldáv kormánynak, mind az ellenzéknek érdekében áll a helyzet gyors rendezése, hiszen az Európai Unió három hét múlva, május 7-én tartja a Keleti Partnerséget megnyitó konferenciát, ahol Moldávia is a meghívottak között lenne. Ha a zavargások nem ülnek el és Voronin nem hagy fel a Románia ellen intézett retorikai támadásokkal, könnyen lehet, hogy Bukarest megvétózza Moldova uniós támogatását.
Mivel Magyarország egyelőre a kormányváltással van elfoglalva (EurActiv.hu 2009.04.15.), sem a Külügyminisztérium honlapján, sem a kormányszóvivő.hu-n nem olvasható a román elnök bejelentéseit kommentáló sajtóközlemény, pedig a kisebbségi kérdések feszegetése Budapesten is komoly bonyodalmakat okozhat. Az elmúlt időszakban amúgy is megerősödött szélsőjobboldali szervezetek számára pedig újabb kapaszkodót adhat, hogy tovább élezzék a közhangulatot. 
