Hirdetés
A találkozó legvitatottabb pontja az egyezmény szövegezése volt. A „társulás” kifejezés ugyanis előfordul mind a 2004-ben csatlakozott kelet-európai országok, mind pedig a határozott tagsági perspektívával rendelkező Horvátország vagy Szerbia esetében - a párhuzamot pedig több uniós ország is el kívánta kerülni.
Másrészt viszont az Unió számos kereskedelmi partnerével „társulási” egyezményeket írt alá, ilyen például Chile vagy Egyiptom.
A szerződést megelőző tárgyalásokon kialakult Spanyolország vezetésével egy olyan csoport – többek között Hollandia és Belgium részvételével– amely ragaszkodott ahhoz, hogy a preambulumban egyértelműen leszögezzék, az új megállapodás nem vonatkozik a csatlakozásra.
Angela Merkel német kancellár Viktor Juscsenko ukrán elnökkel való hétfői találkozóján szintén világossá tette, hogy Ukrajna még messze van az uniós csatlakozástól, és a szerződés „nem összekeverendő az Európai Unióba való belépés lehetőségével”.
„Ez egy olyan egyezmény, amely a kapcsolatok elmélyítését szolgálja, mégpedig a kereskedelmi, gazdasági kapcsolatok illetve a jogrendszerek terén” – jelentette ki Merkel. Habár közelebb hozza Ukrajnát az EU-hoz, de ezt a szomszédsági politika keretein belül teszi, amely 16 más kelet-európai és dél-mediterrán ország - többek között Líbia vagy Izrael - uniós kapcsolatait fedi le.
A helyzetet tovább bonyolítja az Oroszországgal való kapcsolatok megromlásától való félelem. Az oroszok kifejezetten ellenzik Ukrajna uniós és NATO tagságot érintő terveit. Az Unió vezetői pedig nagyon is tisztában vannak azzal, hogy Oroszország Európa legnagyobb gázszállítója, ugyanis 2006-ban, az orosz-ukrán vita eredményeként, kimaradások történtek az Ukrajnán keresztül érkező gázellátásban.
Franciaország - az EU soros elnöke, és a tegnapi tárgyalások vezetője - az egyezmény legerősebb támogatói között volt. Nicolas Sarkozy francia elnök ismételten „privilegizált helyzetet” kért Ukrajnának az Unió szomszédi kapcsolataiban – azonban a teljes jogú tagállami státuszt ő sem vetette fel.
A szomszédsági politikáért felelős biztos, Benita Ferrero-Waldner, üdvözölte a „jelentős előrelépést”, kiemelve, hogy a szeptember 9-én Evianban tartandó EU-Ukrajna csúcs „kiváló alkalmat ad arra, hogy láthassuk, pontosan mit is takar ez az előrelépés”.
A biztos beszélt a vízumkönnyítési tárgyalások megkezdéséről is, amely kiegészítené a szerződést, ezzel „minden lehetőséget megadva az uniós törekvések beteljesítésére”.
Az ukrán elnök és miniszterelnök közötti összeütközésekre utalva kijelentette azonban, hogy az országnak „még mindig sokat kell tennie belpolitikája stabilizálódásáért”.
Juscsenko elnök „hatalmas előrelépésnek” tekinti az aláírt szerződést, bár elismeri, Ukrajna uniós tagság felé vezető útja „nem lesz egy egyszerű út”.
„Nagyon fontos, hogy Ukrajna tudja melyik kikötő az úticél. Mert akkor el tudjuk dönteni, mely szelek kedvezőek számunkra és melyek nem” – jelentette ki hétfőn.
