Hirdetés
A Mediterrán Unió a francia elnökség egyik kiemelt projektje, így nagy várakozások előzték meg a párizsi Grand Palais-ben tartott tárgyalásokat. A több mint egy éve indított kezdeményezés szorosabbra kívánja fűzni a kapcsolatokat a „mediterrán régióban”. Ez Európát, a Maghreb-országokat és a Közel-Keletet jelenti.
A kezdeményezés alapját a 13 éve, Spanyolország és Franciaország által elkezdett „barcelonai folyamat” alkotja, melynek három alappillére van:
- kétévente megrendezett csúcstalálkozók a tagországok vezetői között,
- egy közös észak-déli elnökség illetve egy állandó titkárság felállítása,
- konkrét regionális projektek kezdeményezése, amelyek a közös célt teremtve hozzájárulnak a szolidaritás érzésének erősödéséhez.
A csúcson a 27-ek Európája, 12 mediterrán és négy balkáni ország vett részt. Hat fontos területet neveztek meg, kiemelve többek között a Szlovéniában megalapított Euromediterrán Egyetemet, a Földközi-tenger szennyezettségének csökkentését illetve a kis-és középvállalatok fejlesztését. Nem esett szó azonban arról, hogyan kívánják megteremteni ennek pénzügyi hátterét. Ezt a kérdést a külügyminiszterek novemberben esedékes találkozójára hagyták.
Francia diplomáciai siker
A hétvégi csúcstalálkozó legfontosabb eredményei azonban kétoldalú tárgyalások során születtek. A három éve – Rafik Hariri libanoni miniszterelnök meggyilkolása után – diplomáciailag elszigetelődött Szíria újra a nemzetközi porondra lépett. Felújította a diplomáciai kapcsolatait Libanonnal.
Ehud Olmert izraeli miniszterelnök is nem várt kijelentést tett: „Még sosem álltunk olyan közel a megegyezéshez” a palesztinokkal, mint a találkozón folytatott egyeztetések után, mondta.
Nicolas Sarkozy hangsúlyozta, hogy a szervezet kiemelt céljának tekinti a közel-keleti békefolyamatok előmozdítását, a záróközleményben pedig ezzel összhangban lefektették, hogy a tömegpusztító fegyverektől mentes közel-keleti térséget szeretnének létrehozni.
A franciák megteremtették a lehetőségét, hogy egy másik diplomáciai feszültség is elsimításra kerüljön a találkozón. Sarkozy a török uniós tagságot folyamatosan ellenző kijelentései nem tettek jót a két ország kapcsolatainak, azonban a török miniszterelnökkel, Recep Tayyip Erdogannal folytatott megbeszélések után a francia elnök bejelentette: nem fogja gátolni a csatlakozási tárgyalásokat. A Mediterrán Unió „független lesz mind az EU bővítési politikájától, mind pedig a csatlakozási tárgyalásoktól”.
A „Med Union”-ként rövidített szervezet meglehetősen nehéz körülmények között jött létre. Az ötletet többen ellenezték, mivel attól tartottak, hogy az csak a francia külpolitika céljait fogja szolgálni. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis csak a déli tagállamok vettek volna részt benne.
Sarkozy kiegyezett az ellenzőkkel. Az elnök kiterjesztette az elképzelést a huszonhetekre. Hivatalosnak pedig a „Barcelonai folyamat: Unió a Mediterrán térségért” elnevezést fogadták el. A szkeptikusok közül Németország továbbra sem hajlandó feladni pozícióját – nem kívánja megduplázni a folyamat költségvetését.
Vélemények
José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke, üdvözölte Sarkozy kezdeményezését, dicsérve a francia elnök kitartását az ügyben, amely új lendületet adhat az euromediterrán együttműködésnek.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a kultúrák közötti párbeszéd fontosságát hangsúlyozta Párizsban, kiemelve, hogy találkozó - a lisszaboni szerződés kudarca ellenére - az intézményi folytonosságot képviseli.
