Hirdetés
Dimitrij Rogozin, Oroszország NATO-nagykövete pénteken (szeptember 18.) újságíróknak elmondta, elérkezett az idő, hogy Oroszország és a Nyugat elkezdjék kölcsönösen elismerni egymás katonai szövetségét.
Moszkva arra kérte a transzatlanti szövetséget, létesítsen kapcsolatokat Oroszország katonai uniójával, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetével (CSTO), a Kremlin ugyanis azt szeretné, ha a nemzetközi közösség ezzel hivatalosan is elismerné befolyási körzetét.
„Szpaszíba”
Dimitrij Rogozin örömmel fogadta Anders Fogh Rasmussen, NATO-főtitkár mérföldkőnek számító beszédét, melyben elismeri az orosz érdekeket. A nagykövet hozzátette, Oroszország köszöni, de szeretné, ha a szavakat tettek követnék.
Rogozin, orosz nyelven elmondta, eljött az idő, hogy a NATO és a hét országot (Oroszország, Fehéroroszország, Örményország, Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán) magába foglaló CSTO között hivatalos kapcsolatokat hozzanak létre. Az ilyen kötelék azzal jár, hogy a Nyugat elismeri, Oroszország is rendelkezik befolyási körzettel.
„Nem értjük, miért lehet az USA-nak globális befolyási körzete, miközben Oroszországtól ezt még regionális szinten is megtagadják”, közölte az orosz nagykövet.
Hozzátette, a NATO egyenlő az USA-val, ugyanis az [Atlanti] Szövetség nem Bulgária vagy Románia befolyási körzete, hanem Washingtoné.
Aggodalmak Afganisztán ügyében
Egy lehetséges NATO-CSTO együttműködés kérdésére Rogozin az EurActivnak elmondta, Oroszország és a NATO érdekei Afganisztánban hasonlóak, az CSTO pedig jól felszerelt az országból a régióba illetve az egész világ felé irányuló drogcsempészet megfékezésében.
Ugyanakkor egyértelműen tudatta, hogy Oroszország nem segít a NATO-nak Afganisztánban csapatok küldésével. „Már voltunk Afganisztánban, és nem tetszett”, jelentette ki Rogozin.
Az orosz diplomata elmondta, Moszkva tartott az olyan hírektől, melyek a kivonulást sürgették Afganisztánból, ahol a NATO „ISAF” nevű erői szolgálnak az ENSZ vezetésével.
„Hisztérikus kijelentéseket hallunk [európai NATO-tagoktól] egy kivonulási stratégiáról. Egy ilyen NATO-lépéssel egyáltalán nem értünk egyet. Afganisztánban van az ENSZ kiküldetése, hajtsák végre ők”, mondta Rogozin.
„Ha a NATO kudarcot vall Afganisztánban, a régió összes országában a fundamentalizmus katasztrofális terjeszkedésével kell szembenéznünk”, hívta fel a figyelmet.
Az afganisztáni amerikai hadműveletek főparancsnoka egy bizalmas jelentésben kifejtette, erősítés nélkül a küldetés „valószínűleg kudarcba fog fulladni”, közölte a Washinton Post szeptember 21-én.
Újrakezdés
Rogozin Rasmussen beszédére reagálva elmondta, [a beszéd] jelezte az új NATO-főtitkár azon akaratát, hogy „megváltoztassa a NATO-ban, és talán világszinten az utóbbi 20 év nézeteit.” Ugyanakkor hozzátette, tapasztalt diplomataként nem írhat alá egy üres csekket.
„Már öt vagy hat alkalommal újrakezdtünk”, mondta, majd hozzátette, sokminden múlott az embereken. Végül dicsérte Rasmussent, amiért elődjéhez, Jaap de Hoop Scheffer, volt holland külügyminiszterhez képest komoly politikai súllyal bír.
Az ő szavaival élve, az a tény, hogy Rasmussen egy „komoly ország”, mint Dánia miniszterelnöke volt, és hogy jó személyes kapcsolatokat ápol az Obama-kormány tagjaival „megváltoztatja a helyzetet”.
„Komoly okom van feltételezni, hogy Washington megkapta [Rasmussen üzenetét] és beleegyezett”, közölte Rogozin. Anélkül, hogy megnevezte volna az USA rakétapajzs-tervének megváltoztatása után magát mellőzöttnek érzett Lengyelországot és Csehországot, az orosz diplomata kijelentette, legyőzik „azok ellenállását, akik egy virtuális berlini fal megőrzését akarják”.
„Fontos események küszöbén állunk”, zárta gondolatait az orosz nagykövet.
