Hirdetés
Törökország csatlakozása „az egész EU érdekében áll,” mondta tegnap Berlusconi, miután török kollégájával, Recep Tayyip Erdogannal egyeztetett Izmirben. Az olasz politikus szerint a török NATO-tagság és az ország Közel-Keleten betöltött „igen fontos” szerepe is bizonyítja ezt.
Olaszország vezetője bízik abban, hogy a soron következő cseh és svéd elnökség alatt – a szokásos kettő helyett – négy új fejezetet is megnyitnak a török csatlakozási dokumentumból. A csehek és a svédek „Törökország barátai és szándékukban áll felgyorsítani a folyamatot,” mondta Berlusconi.
A politikus megígérte, hogy Róma igyekezni fog a török csatlakozást ellenző tagállamok véleményét megváltoztatni, különösen Franciaország esetén, aki jelenleg az EU soros elnökségét viszi. A francia államfő, Nicolas Sarkozy több alkalommal is vitatta, hogy Törökország Európa része lenne. Az elnök szerint Törökország számára inkább egyfajta privilegizált partneri státuszt kellene javasolni, nem pedig teljes tagságot.
Berlusconi alig egy héttel azután tette a fenti nyilatkozatot Törökország mellett, hogy a Bizottság nyilvánosságra hozta a bővítési folyamat állapotáról készített idei jelentését. Ebben a Bizottság úgy vélte, hogy Törökországban „stagnálnak” a reformfolyamatok, ezért nem határozott meg pontos dátumot a csatlakozási folyamat lezárásához (EurActiv.hu 2008.11.07.).
Az Európai Unió bővítési biztosa, Olli Rehn az Európai Parlamentben mutatta be a bővítési jelentés megállapításait. Több - a török csatlakozást ellenző - képviselő is jelezte, hogy a török csatlakozási folyamat „nyílt végű”, vagyis az Unió nem garantálja a törökök belépését. A bővítési biztos kemény válasszal reagált a képviselők felvetéseire, beszédében leszögezte, hogy az uniós csatlakozás folyamata „visszafordíthatatlan”.
A török miniszterelnök támogatta Berlusconi felhívását és elmondta, hogy kormánya le kíván számolni „az eddigi gyakorlattal, mely szerint csak két tárgyalási fejezetet nyitnak meg” évente. Erdogan tréfásan hozzátette, „az eljegyzési időszaknak nem szabad túl hosszúnak lennie”.
Az EU 2005 októberében döntött úgy, hogy Törökországnak tagjelölt státuszt ad, melynek következtében eddig csak nyolc tárgyalási fejezetet nyitottak meg a harmincötből. További nyolc fejezetet befagyasztottak, mivel Törökország akadályozza a ciprusi újraegyesítés folyamatát.
Az Európai Unió az év vége előtt két további fejezet (a szellemi tulajdon és a vállalati jog témakörében) megnyitását tervezte.
