Hirdetés
„Az Egyesült Államok nélkül nem jön létre új globális megállapodás, és mi nem veszünk részt benne, ha előbb nem kezdjük el megvalósítani a saját tervünket,” mondta Todd Stern a Szenátus külügyi bizottsága előtt.
"Ha nem állunk ki szigorúan a mellett, hogy egy erős, az egész nemzetre kötelező erejű klíma- és energiacsomagot dolgozzunk ki, akkor a nemzetközi megállapodásról szóló tárgyalásba fektetett energia hiábavaló lesz"
Stern bejelentette, hogy az Obama adminisztráció a következő néhány napban egy sor javaslatot mutat majd be, melyeket Koppenhágában kíván a tárgyalóasztalra tenni. E tervekre vonatkozó április 24-i határidő „csak egy kicsit” hosszabbítható meg, szögezte le.
A Kongresszuson belül a Képviselőház vállal vezető szerepet az új szabályozás kialakításában , melynek keretében szigorú korlátokat szabnának a gyáraknak és más létesítmények szennyezőanyag-kibocsátásának. A képviselők konkrét kibocsátási sapkákat vezetnének be a szén-dioxidot és egyéb szennyező anyagok kibocsátására vonatkozóan. levegőbe.
Nem olyan gyorsan, mint Kína
A Képviselőház energiaügyi és kereskedelmi bizottsága május végére szeretne elkészíteni egy törvénytervezetet. A szóvivő ígéretet tett arra, hogy az év végéig az egész házzal elfogadtatják azt.
Két demokratikus honatya, Henry A. Waxman, kaliforniai, és Edward J. Markey, massachusetts-i képviselő múlt hónapban egy 645 oldalas tervezetet tett közzé, melynek kísérleti jelleggel az „Amerika Tiszta Energiáról és Biztonságról szóló Törvénye 2009” címet adták. A kormány ezt még nem hagyta jóvá. A törvénytervezetet a Kongresszusban a Szenátusnak és a Képviselőháznak együtt kell elfogadnia.
A demokraták ugyan a Kongresszus mindkét házában többségben vannak, a Szenátusban nehezebben tudják majd elfogadtatni az éghajlattal kapcsolatos szabályozást, mivel itt az ellenzék egy kis csoportja eljárási akadályokkal megakaszthatja a törvény elfogadását.
Az ellenzők, köztük sok republikánus szerint az új üvegházgáz szabályozás arra fogja sarkallni az amerikai cégeket, hogy a gyárakat és a megrendeléseket tengeren túlra helyezzék át, főképpen a fejlődő országokba, mint Kína és India.
Ezeket a gyorsan fejlődő országokat ugyanis nem köti a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséről szóló Kyotói Jegyzőkönyv. Az Egyesült Államok az egyetlen olyan nagy ipari ország, amely nem írta alá ezt a szén-dioxid kibocsátás csökkentéséről szóló nemzetközi egyezményt.
A koppenhágai találkozó célja egy Kyotóra épülő egyezmény létrehozása.
John Kerry, a Szenátus külügyi bizottságának elnöke szerint Kína „gyorsabban halad, mint az Egyesült Államok”, és túlszárnyalhatja Peking rövid távú tervét az „energia igényesség” 20 százalékos csökkentéséről.
Hosszútávon, ilyen fejlődés mellett Kína hozzájárulhat a verseny kialakulásához az új generációs elemek és elektromos autók fejlesztése terén, jelentette ki Kerry.
Az energia igényesség a szén-dioxid kibocsátás mértékét mutatja meg az adott ország gazdaságának teljes méretéhez képest. Miközben az ország teljes szén-dioxid kibocsátása nő, a kormányok igyekeznek környezetvédelmi eredményeket felmutatni azáltal, hogy a gazdaságuk növekedéséhez képest csökkenő kibocsátásra hivatkoznak.
Vélemények:
Hillary Clinton, az Egyesült Államok külügyminisztere párhuzamot vont az éghajlatváltozás elleni küzdelem és saját fogyókúrája között.
A Föld napján a külügyminisztérium munkatársai előtt tartott beszédében Clinton elmondta, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a minisztérium ökológiai lábnyomának csökkentéséért. Elismerte ugyanakkor, hogy ez nagy kihívás, csakúgy, mint az ő személyes csatái.
„Sokszor, amikor az ember egy ilyen óriási kihívással találja magát szemben, mint az éghajlatváltozás, akkor könnyen elcsügged. Ez olyan, mint fogyókúrázni, amiben már van némi tapasztalatom,” ismerte el nevetve.
„Azt mondod, ’ó, csak X kilót kell leadnom’, de az olyan távoli célnak tűnik,” tette hozzá.
„Ez olyan, mint a világbéke. Minek egyáltalán megpróbálni? Nos, azért mert erre a vagyunk hivatva. Ilyenek vagyunk mi emberek, és legfőképpen mi, amerikaiak tartjuk ilyennek magunkat."
