Hirdetés
Obama egyetlen tollvonással vetett véget tegnap az előző elnök, George W. Bush „terror ellenes háborújának”, jelezvén, hogy az USA kormánya a jövőben nem fog a nemzetközi, illetve az amerikai jogot megkerülő eszközöket alkalmazni az ellenségeivel folytatott háborúban.
A Bush adminisztráció alatt használt struktúra főbb elemeit most kiiktatták. Korábbi bejelentésének megfelelően Obama elrendelte a Guantanamói fogolytábor bezárását, ahol tegnap még 248 fogoly raboskodott (EurActiv.hu 2009.01.13.). Az új elnök megtiltotta továbbá, hogy a CIA (az USA Központi Hírszerző Ügynöksége) tengeren túl tartsa fogva saját rabjait, mivel ez a gyakorlat jelentős felháborodást váltott ki az európai lakosság körében (EurActiv 23/04/07).
Obama a Bush adminisztráció titkosszolgálati és katonai módszerei helyett inkább diplomáciai eszközöket venne igénybe. Elhatározását bizonyítandó Obama tegnap (január 22.) ellátogatott a Külügyminisztériumba, egy nappal azután, hogy a Szenátus megerősítette Hillary Clinton külügyminiszteri (Secretary of State) kinevezését. Az amerikai külpolitika új vezetőjét Göncz Kinga magyar külügyminiszter levélben üdvözölte.
Obama két „nehézsúlyú” diplomatát is kinevezett az amerikai külügyminisztériumba, akik a Közel-Keleti válsággal, illetve az afganisztáni és pakisztáni helyzettel foglalkoznak majd. Obama és Clinton közösen mutatta be George J. Mitchellt, az USA új Közel-Keleti megbízottját, és Richard Holbrooke-ot, aki Afganisztánért és Pakisztánért felel majd.
Mitchell korábban a Szenátusban volt többségi vezető, és segített az észak-ír béke-megállapodás kidolgozásában. Holbrooke már hosszú ideje van a diplomáciai pályán, korábban az Egyesült Államok ENSZ-nagykövete volt és központi szerepet játszott a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békeszerződés elkészítésében.
Az Európai Unió segíteni fogja az USA elnökét
Az EU külügyminiszterei közben a hétfői, brüsszeli találkozójukat készítik elő. A 27 tagállam külpolitikai vezetői ekkor fogják megbeszélni, hogyan kívánnak az amerikai vezetés segítségére lenni a guantánamoi fegyenctelep bezárásában. A tagállamok előre láthatóan befogadnak néhány szabadon engedett rabot.
Közös álláspont kialakítására valószínűleg nem fog sor kerülni, hiszen több tagállam is kizárta az amerikai rabok befogadásának lehetőségét, de Portugália, Írország, Franciaország, Németország és néhány ország azt fontolgatja, hogy menedékjogot biztosít azoknak a szabadon engedett raboknak, akik számára veszélyt jelentene, ha saját hazájukba kellene visszatérniük. A Külügyminisztérium egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy Magyarország tesz-e felajánlást.
A cseh elnökség nyilatkozatban üdvözölte Obama döntését. „Hisszük, hogy ennek a döntésnek nagy szimbolikus jelentősége van, és megkönnyítheti a nemzetközi és az emberi jogok tiszteletén alapuló transzatlanti terrorizmus-ellenes és biztonsági együttműködés erősítését.” – olvasható a szövegben.
(Hírügynökségek közreműködésével)
Vélemények:
Az Európa Tanács[1] Emberi Jogi Biztosa, Thomas Hammarberg nyilatkozatot tett közzé, melyben felszólítja az EU tagállamait, hogy nyújtsanak segítséget Barack Obamának a guantánamói fogolytábor bezárásában.
„Az Egyesült Államok maga hozta létre a Guantánamóval kapcsolatos problémákat és elsődleges felelősséggel rendelkezik abban, hogy a jogtalanságokat helyreigazítsa. Ugyanakkor jelentős érvek szólnak amellett, hogy Európa segítséget nyújtson ebben.” – írja Hammerberg.
„Hogy ezt a célt elérjük, az Európa Tanács tagállamainak készen kell állniuk arra, hogy befogadják azokat a rabokat, akik nem tudnak hazatérni, mivel ott üldöztetés, vagy kínzás várna rájuk. Egy ilyen felajánlás egyrészt helyes döntés lenne, másrészt kritikus jelentősége van azon erőfeszítéseink értelmében, amelyeket a múltban tettünk Guantánamó bezáratása érdekében.” – folytatja az Emberi Jogi Biztos.
Sarah Ludford brit liberális EP-képviselő, aki emberi jogi albizottság alelnökeként a Guantánamóról szóló EP-jelentés raportőre volt, jelenleg pedig a bezárásnak dedikált rendkívüli bizottság alelnöke, nyilatkozatot adott ki, melyben üdvözölte Barack Obama első hivatalban töltött napján hozott döntését.
„Az EU Terrorizmus Elleni Koordinációs Testületének, és a cseh belügyminiszternek [aki a cseh elnökség nevében volt jelen] tegnapi bizottsági meghallgatása során, sürgettem, hogy biztosítsák az EU tagállamok sürgős és döntő jelentőségű felajánlásait […] mellyel hozzájárulnak Guantánamo bezárásához. Az EU külügyminisztereinek a jövő héten lehetővé kell tenniük, hogy Jacques Barrot igazságügyi biztos és a cseh képviselők komoly segítségnyújtásról tudjanak hírt vinni az Egyesült Államokba teendő látogatásukkor.” – mondta Ludford.
A CIA (Központi Hírszerző Ügynökség) igazgatója, Mike Hayden nyilatkozatot adott ki, melyben biztosítja, hogy teljesíti az USA elnökének az elfogott terroristagyanús személyek fogvatartására, átadására és a vallatására vonatkozó parancsait.
„Amikor a kormányunk megváltoztatja a törvényeket vagy a politikáját, mi kivétel, kitérés és kiskapuk nélkül követjük azt az irányt.” Hayden utasította az alkalmazottait: „Mint professzionális hírszerzők, önök, a CIA alkalmazottai, a Köztársaság védelmének érdekében merészen és bátran tevékenykedjenek, a lehető legjobban kihasználva azt a teret, melyet a Köztársaság a számunkra biztosított. Meg vagyok róla győződve, hogy képesek ennek kitartóan megfelelni, - ahogy mindig is - tiszteletben tartva az általunk hűségesen szolgált demokrácia jogait és értékeit.
Az Amnesty International, a guantánamoi fogolytábor bezárásáért évek óta küzdő nemzetközi civil szervezet üdvözölte az új amerikai elnök döntését. Irene Khan, a szervezet főtitkára "jelentős előrelépésnek" nevezte a döntést.
"Hogy Obama Elnök Úr a hivatalának első 48 óráján belül prioritást élvezett Guantánamo bezáratása, azt a fontos üzenetet közvetíti a világ többi része felé, hogy az USA most lezárja történetének egy sötét fejezetét." - olvasható a nyilatkozatban.
Következő lépések:
- Január 26.: Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (Brüsszelben)
[1] Nem összetévesztendő az Európai Unió Tanácsával. Az Európa Tanács egy 47 tagállamból álló nemzetközi szervezet, melynek célja elsősorban az emberi jogok, a pluralista demokrácia és a jogállamiság védelme.
