Hirdetés
Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke és Dimitrij Medvegyev, orosz elnök a középkori Prágai Kastélyban (EurActiv 08/04/10) írták alá a történelmi jelentőséggel bíró megállapodást. A két elnök ezt megelőzően a nukleáris biztonságról, az iráni atomprogramról és a kirgizisztáni felkelésről tárgyalt. Ez utóbbi kapcsán azért, mert a közép-ázsiai országban mindkét hatalomnak van katonai bázisa.
Obama szerint a megállapodás “lecsendesítette a viharokat” Moszkva és Washington között, és alátámasztotta, hogy a két hatalom komolyan veszi leszerelési kötelezettségeit. Az Egyesült Államok és Oroszország együtt, összesen az atomfegyverek 90 százalékát birtokolja.
„Együtt dolgozunk az ENSZ Biztonsági Tanácsával annak érdekében, hogy Iránra kemény szankciókat vessünk ki, és nem fogjuk elnézni az olyan akciókat, amelyek gúnyt űznek az Atomsorompó Szerződésből” – mondta Obama.
„Úgy vélem, hogy idén tavasszal erős és szigorú szankciókat tudunk kivetni Iránra.” – tette hozzá az elnök.
Az Egyesült Államok változtat a doktrínán
Ezen a héten Obama változást jelentett be az Egyesült Államok nukleáris doktrínájára vonatkozóan. Arra törekedett, hogy lendületet adjon az április 12-13-án Washingtonban tartandó nukleáris biztonsági csúcsnak, és megígérte, hogy soha sem vetnek be atomfegyvereket nem atomhatalom ellen.
Obama új nukleáris stratégiai dokumentuma szakít George W. Bush volt elnök fenyegetésével, amely biológiai és kémiai támadások esetében nukleáris megtorló intézkedéseket helyezett kilátásba.
Az ígéret csak azon országokra vonatkozik, amelyek teljesítik az Atomsorompó Szerződés kötelezettségeit, tehát Irán és Észak-Korea nem részesülne benne.
Az Egyesült Államok elnöke újra megerősítette hosszú távú céljait, amelyeket egy évvel ezelőtt mondott el ugyanúgy a Prágai Kastélyban (EurActiv 05/04/10). A célok értelmében arra törekszik, hogy nukleáris fegyverek nélküli világot teremtsen. Továbbá elmondta, hogy Medvegyev az év végén az Egyesült Államokba utazik, hogy a további együttműködésről tárgyaljon, többek között a rövid hatótávolságú nukleáris fegyverek csökkentéséről.
Minkét vezető reméli, hogy az új szerződést még ebben az évben ratifikálják. Medvegyev, tekintettel a Szenátus szerződésekkel kapcsolatos óvatosságára és a múltbéli problémákra, úgy vélte, hogy a ratifikációs folyamatot “egyszerre kellene elindítani”. Obama hangsúlyozta, hogy meg van győződve arról, hogy a szerződést a Szenátus minkét pártja támogatni fogja.
A rakétaelhárítás még mindig probléma
Medvegyev megerősítette Moszkva figyelmeztetését arra vonatkozóan, hogy amennyiben Washington rakéta elhárításról szóló tervei aláássák a stratégiai fegyverek ellenőrzésének alapjait, visszaléphetnek a szerződéstől.
Az orosz kormány “egyoldalú nyilatkozatot” fogadott el, amely szerint Oroszország biztos, hogy visszalép a tegnap aláírt “új START” egyezménytől, ha Washington rakétaelhárító rendszerben minőségi vagy mennyiségi fejlesztés történik.
Oroszország üdvözölte a NATO-val való kapcsolatának “új kezdetét”, miután Obama múlt szeptemberben bejelentette, hogy újragondolja elődje által Lengyelországban és Csehországba tervezett rakétaelhárító rendszerre vonatkozó elképzeléseket (EurActiv.hu 2009.09.18.).
Azonban nem sokkal később Románia elfogadta Obama felkérését arra, hogy egy hasonló pajzsot telepítsenek a területükre (EurActiv 05/02/10).
A Kelet félelmei
A szerződés aláírását követően Obama munkavacsora keretében tárgyalt tizenegy közép- és kelet-európai állam és kormányfővel. Cseh diplomaták szerint a találkozó célja az volt, hogy a volt szovjet blokk országait biztosítsák arról, hogy az orosz kapcsolatok újraéledése nem jelenti azt, hogy az Egyesült Államok érdeklődése csökkenne a régió iránt.
Mivel a szovjet uralom emlékei még élénken élnek a régióban, a kelet-közép-európai országok széles körben támogatják azt, hogy az Egyesült Államok térséget illető biztonsági elkötelezettségének szimbólumaként tartsák meg a nukleáris fegyvereket.
Ezzel szemben, sok nyugat-európai országban a közvélemény és a kormány inkább azt támogatja, hogy távolítsák el a kontinensre telepített körülbelül 200 amerikai taktikai nukleáris bombát.
Huszonkét kelet-európai politikus nem régiben nyílt levelet küldött Obamának, amiben felszólítja Washingtont a NATO “megújítására”, tekintve, hogy a szervezet, Európa és az Egyesült Államok közötti legfontosabb biztonsági kapocs. Továbbá felszólították Obamát arra is, hogy ne álljon el az európai rakétaelhárító állomásra vonatkozó tervétől, valamint figyelmeztették, hogy ebbe Oroszországot ne vonja be „túlzott mértékben”.
A Fehér Ház hivatalnokai szerint Washington és Moszkva, valamint Washington és Közép-Kelet-Európa kapcsolatára nem “zéró összegű játékként” kellene tekinteni.
“Az elképzelés, miszerint, ha Oroszországgal működünk együtt, az hátrányosan érinti a szövetségeseinket – mint a Cseh- Köztársaságot – teljesen abszurd.” – mondta Prágában Michael McFaul, Obama orosz ügyekkel foglalkozó vezető tanácsadója.
Václav Klaus, cseh elnök a vacsora előtt elmondta, hogy bízik Washingtonban.
“Obama azért hívta meg közép- kelet európai szomszédjainkat, hogy meggyőzze őket arról, hogy a (rakétavédelem körül) kialakult harc nem jelenti azt, hogy Washington elfeledkezik a világ egy részéről.” – mondta Václav Klaus.
“Ezek [Obama] szóról szóra elhangzott mondatai, és nincs okom arra, hogy ne higgyem el.” – tette hozzá.
Az átalakított tervek szerint, Obama kormánya különböző rakéta elfogó gépeket akar telepíteni Romániába és Bulgáriába.
Prágából hiányzott az Unió?
Az uniós képviselők hiányoztak Prágából, és ez kételyeket ébresztett Brüsszelben.
A liberálisok frakcióvezetője, Guy Verhofstadt fájlalta, hogy az uniós külpolitikai vezető Catherine Ashton nem vett részt a prágai csúcson.
“Akkor, amikor az Unió azon erőlködik, hogy olyan külpolitikát alakítson ki, amelynek segítségével nagyobb befolyása lehet a világra, ez a találkozó „veszteséges” helyzetbe hozza a megjelent uniós tagállamokat […] és az Uniót is.” – mondta Verhofstadt.
Újságírók érdeklődtek, hogy a Bizottság miért becsülte alá az esemény jelentőségét?
A prágai találkozón “két nukleáris hatalom, két harmadik ország” kötött egyezséget, mondta a Bizottság szóvivője.
“A tény, hogy Obama tizenegy kelet-európai vezetőt hívott meg, nem rossz hír számunkra.” – tette hozzá a szóvivő.
(EurActiv with Reuters.)
Vélemények
Bajnai Gordon, magyar miniszterelnök az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta, hogy Washington és Moszkva által aláírt START-III szerződés által, az Egyesült Államok, Magyarország és a többi NATO-tagállam értékközössége, nem sérült, hanem erősödött. A magyar kormányfő a vacsora fő üzenetének azt tartja, hogy Obama biztosította NATO szövetségeseit afelől, hogy az Egyesült Államok teljesíti kötelezettségeit.
A DPA információi szerint, a találkozót követően Jan Fischer, cseh miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy a kelet-európai vezetők nem beszéltek nyíltan az Egyesült Államok és Oroszország kapcsolatának újraélesztésére vonatkozó félelmeikről. Feltették azonban a kérdést Obamának, hogy a Moszkva felé irányuló politikájában “tekintettel van-e a térséghez fűződő érdekeire.”
Számos vezető kifejtette, hogy „nyilvánvaló szükség van arra, hogy a jövőbeni orosz kapcsolatok tiszta és tényleges támogatást élvezzenek.” – mondta Fischer.
„Az elnöknek nem volt problémája ezzel.” – tette hozzá a miniszterelnök.
A volt miniszterelnöktől, Alexandr Vodratól megkérdezték, hogy mit várt a prágai találkozótól?
„Úgy gondolom, hogy a találkozó a Közép-Kelet-Európából Washingtonba küldött levélre adott válasz első lépése. Obama két dolgot ígért meg a múlt évben Prágában. [Megígérte], hogy az orosz-amerikai kapcsolatok újraélesztésével együtt új időszak kezdődik a nukleáris fegyverek leszerelésében. Továbbá ígéretet tett arra is, hogy nem fordul el szövetségeseitől, különösen a közép-kelet-európaiaktól.” – válaszolta Vondra.
„Obama Elnök elvégezte az első feladatot. Ez a vacsora az első lehetőség, hogy a következőről tanácskozzunk. Ez azonban csak egy vacsora. Az első lépés, de egy vacsora nem elegendő.” – mondta Vondra, aki szintén aláírta a fent említett levelet.
Az RFE/RL prágai riporterei szerint Ben Rhodes, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadójának megbízottja hangsúlyozta, hogy Obama prágai látogatásának valódi terve szemlélteti, hogy az oroszokkal való jobb kapcsolat kialakítása és Kelet-Európa nagyobb biztonsága nem zárja ki egymást. „Úgy gondolom, ha megnézzük, hogy a kelet-európai biztonság és Oroszország terén most hogy állunk, megállapíthatjuk, hogy a dolgok előre haladtak mióta hatalmon vagyunk.” – mondta Rhodes. „Továbbá az, hogy az elnök Prágába jött, és az orosz elnökkel aláírta a fegyveregyezményt, valamit hogy tizenegy NATO szövetségesével vacsorázott, alátámasztja azt, hogy a kapcsolatok nincsenek egymás kárára.” – tette hozzá a megbízott.
