Hirdetés
Barack Hussein Obama: így, teljes nevén tette le az esküt az Egyesült Államok első színes bőrű elnöke. A névhasználat jelzésértékű lehet a muszlim világ felé. Obama egy gazdasági válságot és két háborút örökölt az elődjétől, hiszen mind Irakban, mind Afganisztánban zajlanak a harcok a helyi radikális ellenállókkal.
Beszédes tény, hogy két nagyobb nemzetközi konfliktus is véget ért, mire Obama beiktatási ünnepsége megkezdődött. Az orosz-ukrán gázvita végére hétfőn, egy megállapodás aláírásával tettek pontot a felek, és kedden felújultak a gázszállítások Európa felé. Az Izrael által megindított gázai offenzíva szombaton (január 17.) tűzszünettel ért véget.
Több megfigyelő is úgy vélte, hogy az izraeli támadást szándékosan időzítették George W. Bush utolsó hivatalban töltött napjaira, hogy elkerüljék a Washingtonnal való súlyosabb összetűzéseket. Obama húsz perces beiktatási beszédében nem említette a közel-keleti konfliktust, annak ellenére, hogy korábban biztosították, a kérdés kiemelt helyen szerepel majd az új elnök napirendjén.
Obama a muszlim világnak azt üzente, „új utat” fog választani, amely „kölcsönös érdekeken és kölcsönös tiszteleten alapszik”.
„A világ azon vezetői, akik tovább szőnék a konfliktus szálait, vagy a társadalmuk betegségeit a Nyugat felelősségeként állítják be – tudjátok, hogy az állampolgáraitok az alapján ítélnek majd meg titeket, hogy mit építenek, és nem az alapján, hogy mit romboltok le. Azok, akik a korrupció és csalás eszközével, illetve az ellenzéki vélemények elcsitításával kapaszkodnak hatalmukba, tudják meg, hogy a történelem rossz oldalán állnak, de mi kinyújtjuk majd a kezünket, ha hajlandóak vagytok az öklötöket kézfogásra nyújtani,” mondta Amerika első fekete elnöke.
Beszédében Obama nem említette Oroszországot sem, aki egyes megfigyelők szerint „megnyerte” a gázháborút Ukrajna ellen. Moszkva kedvező kereskedelmi feltételeket biztosított az ukrán gázszállítás számára és egyben meggyengítette Viktor Juscsenkó, az ország NATO-párti elnökének pozícióit.
A krízis megoldásának időzítése sokak szerint azt jelzi, hogy Moszkva „kezdi megkérdőjelezni a hidegháború után kialakult politikai környezet helyességét,” mondta egy kelet-európai EP-képviselő nemrég.
Brüsszelben Ion Mircea Pascu (PES, Románia), korábbi román védelmi miniszter, arra figyelmeztetett az Európai Parlament külügyi bizottságának egyik ülésén, hogy a gázvita lesz a „következő ötven év legnagyobb geostratégiai játéka”. Véleménye szerint Európának nem csak az Oroszország elleni vádakkal kellene foglalkoznia, hanem inkább meg kellene értenie, hogy keleti szomszédját az elmúlt évtizedben sarokba szorították, és most azon dolgozik, hogy visszanyert hatalmát biztosítsa. „erre azonban reagálnunk kell” – tette hozzá.
A biztonságpolitikai kutatással foglalkozó European Institute for Security Studies elemzése azt tanácsolja az Európai Unió és az Egyesült Államok számára, hogy kezdjen szoros konzultációt, hogy kompatibilissé tegyék az Oroszországra vonatkozó stratégiáikat, és ennek részeként „vegyék komolyan fontolóra” Dimitrij Medvegyev orosz elnöknek, az európai biztonsági szerkezetre tett javaslatát.
Vélemények:
Az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso nyilatkozatban üdvözölte az új elnök beiktatását. Felszólította az Egyesült Államokat és más partnereit, hogy dolgozzák ki és valósítsák meg „a globalizáció új ütemét”.
„Alig várom, hogy együtt dolgozhassak Obama Elnök Úrral és adminisztrációjával a globális kötelezettségvállalás politkájának kialakításán, amely támogatást nyújt majd az olyan globális felelősségeket felvállaló nemzetközi intézmények számára, mint klímaváltozás a fejlesztési segélyek, a kereskedelem, a demokrácia és az emberi jogok, illetve az egészséges pénzügyi rendszer kialakítása.” – olvasható a nyilatkozatban.
„A mai napon a világ Obama Elnök Úrra emeli a szemét. Holnap azonban, szinte azonnal, neki –és nekünk - kell a világra figyelnünk. Mi, az Európai Bizottságban örömmel állunk elébe, hogy az Egyesült Államokkal és partnereinkkel emelkedjünk fel és nézzünk szembe a globalizáció kihívásaival. Én, személy szerint úgy vélem, hogy Obama Elnök Úr megválasztása egy meghatározó fordulópont Amerika számára. Talán ez a világ többi része számára is fordulóponttá válhat.” – folytatta a Bizottság elnöke.
Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke gratulált Barack Obamának és megismételte az Egyesült Államok elnökének kora áprilisra, az Európai Parlament plenáris ülésére szóló meghívását, amely egybe esik Obama első európai elnöki útjával. Az út célja a londoni G20 csúcstalálkozó, illetve a Strasbourgban és Baden Badenben, a NATO 60. évfordulója alkalmából tartott ünnepség lesz.
„A következő amerikai adminisztráció megérkezésével újraindíthatjuk az atlanti kapcsolatainkat és új, dinamikus alapra helyezhetjük a viszonyt. Egyedi lehetőségünk van arra, hogy új fejezetet nyissunk a történelemben és új gondolkodásmódra sarkalljuk az embereket. A célunk, hogy erős EU-USA kapcsolatokat szorgalmazzunk, mely az egyenlőségen alapszik.” – mondta Pöttering.
Gyurcsány Ferenc, Magyarország miniszterelnöke levélben gratulált Obamának. A kormányfő sok sikert kívánt az Egyesült Államok 44. elnökének, és meggyőződését fejezte ki, hogy Magyarország a többi európai szövetségessel együtt örömmel fogja üdvözölni az értékeiben megújuló, az elkötelezettségében erős és a párbeszédre nyitott Egyesült Államokat.
A miniszterelnök magyar-amerikai kétoldalú megbeszéléseket is kezdeményezett „amint a hazai és nemzetközi kötelezettségek engedik”. Gyurcsány Ferenc a nemzetközi gazdasági válságot, a nemzetközi terrorizmust és az energiabiztonság kérdését nevezte a legsürgetőbb feladatoknak.
Orbán Viktor, az MTI-nek nyilatkozva Barack Obama hivatalba lépésével kapcsolatban az EU-USA kapcsolatok stratégiai fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor leszögezte, hogy a két terület viszonyában az egyenrangúság kiemelt szerepet kell, játsszon. "Minden ilyen együttműködés fontos eleme az egyenrangúság" - jelentette ki a Fidesz elnöke.
Nicolas Sarkozy, a Francia Köztársaság elnöke elmondta, Obamaval együtt szeretné „megváltoztatni a világot!” Sarkozy úgy nyilatkozott, alig várja, hogy az elnök megkezdje a munkát. „Franciaország nagyon szeretne kéz a kézben együtt dolgozni amerikai barátaikkal és szövetségeseikkel,” írta Obamának szóló levelében.
Angela Merkel, Németország kancellára a német ARD TV-ben elmondta: „Remélem, hogy az együttműködésünk során meghallgatjuk egymást, valamint, hogy a döntéseinket arra a kölcsönös egyetértésre alapozzuk majd, hogy a világ problémáit nem oldhatja meg egyetlen ország, hanem ehhez közös erőfeszítésre van szükség.”
Az Egyesült Királyság miniszterelnöke, Gordon Brown szintén szoros együttműködést ajánlott fel Obamának. Az új elnök egy „nagyszerű nézetekkel és morális célokkal rendelkező” ember, aki mind a pénzügyi, mind a többi válságot kezelni tudja majd, mondta. 
