Hirdetés
A határozat az atomfegyverek terjedésének is véget vetne, azonban nem nevezte meg Iránt és Észak-Koreát, akiket a nyugati országok e szempontból a legnagyobb fenyegetést jelentő országoknak tartanak.
Ugyanakkor Gordon Brown, brit miniszterelnök és Nicolas Sarkozy, francia elnök szigorúbb szankciókat követeltek Iránnal szemben, aki az ENSZ kérését megtagadva nem hagy fel atomkísérleteivel.
Obama elnökölt a kétórás találkozón, melyet New Yorkban, az ENSZ központjában tartottak. Ez volt az ötödik alkalom, hogy az ENSZ BT-n az államok vezetői találkoztak, és 1946-os alapítása óta az első alkalom, hogy az amerikai elnök vezette az ülést.
„Azért hívtam össze [a találkozót], hogy a legmagasabb fokon tudjunk szembenézni az összes ország minden állampolgárával szembeni alapvető fenyegetéssel – a nukleáris fegyverek terjedésével és használatával”, közölte Obama, majd hozzátette, a következő év „rendkívül jelentős” lesz abból a szempontból, hogy sikerül-e megfékezni az atomfegyverek terjedését és alkalmazását.
Az USA által tervezett határozat „a nukleáris lefegyverzés terén további erőfeszítéseket” kezdeményezett „a nukleáris fegyverektől mentes világ” megvalósítása érdekében, és arra sürgette az országokat, hogy akik nem írták alá az 1970-es Atomsorompó Szerződést (NPT), azok most tegyék meg.
A határozatot bírálók szerint a dokumentum nem tartalmaz olyan kötelező jellegű előírásokat, melyek az atomfegyverekkel rendelkező országokat konkrét lefegyverzési lépésekre kényszerítenék.
Az atomfegyverek terjedésének megállítása élvez elsőbbséget
Hu Jintao, kínai elnök kijelentette, Beijing nem tervezi atomfegyvereinek leszerelését. „Nukleáris kapacitásainkat továbbra is a minimális nemzeti biztonsági szinten tartjuk, és erőfeszítéseket teszünk a nemzetközi lefegyverzés előmozdítására”, közölte Hu.
Néhány ENSZ-diplomata szerint az atomhatalmak jobban érdekeltek a nukleáris fegyverek terjedésének megállításában, mint leszerelésükben.
Mohamed El-Baradei, az ENSZ Nemzetközi Atomenergia Ügynökségének béke Nobel-díjas elnöke azonban elmondta, az atomfegyverek leszerelése és terjedésük megakadályozása szétválaszthatatlanok egymástól.
„Azzal, hogy egy atomfegyverektől mentes világ létrehozása mellett visszafordíthatatlanul elhatározták magukat, az atomhatalmak erkölcsileg jogosultak arra kérni a világ többi országát, hogy megfékezzék ezen embertelen fegyverek terjedését.”
Az NPT-t aláíró atomfegyverekkel nem rendelkező országok már évtizedekkel ezelőtt is arra panaszkodtak, hogy az atomhatalmak nem tettek eleget elkötelezettségüknek, miközben próbáltak megakadályozni más országokat, hogy csatlakozzanak a „nukleáris klubhoz”.
Az USA tartózkodott attól, hogy a határozatban konkrét országokat nevezzen meg, elkerülvén ezzel az Oroszországgal és Kínával való nézeteltérést, ENSZ-diplomaták szerint. Gordon Bown és Nicolas Sarkozy azonban BT előtti beszédeikben nem adtak hangot efféle aggályoknak.
„Mivel egyre több bizonyíték van arra, hogy a nemzetközi egyezményeket megsértik, sokkal szigorúbb szankciók bevezetését kell kilátásba helyeznünk”, jelentette ki Gordon Brown.
„Ha van bátorságunk közösen elfogadni és alkalmazni a szankciókat azokkal szemben, akik megsértik a Biztonsági Tanács határozatait, [akkor] hitelesek leszünk azon kötelezettségünkben, hogy kevesebb nukleáris fegyver legyen a világban”, mondta Sarkozy.
(EurActiv/Reuters)
Vélemények:
Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió utolsó vezetője elmondta, van összefüggés Obama nukleáris lefegyverzési kezdeményezése és azon nem régi döntése között, hogy az USA nem telepít rakétapajzsot Közép-Európában. A New York Times-ban publikált írásában Gorbacsov a következőképp vélekedik:
„Van összefüggés a két esemény között? Úgy hiszem, igen […] Oroszországban örömmel fogadták Obama elnök döntését. Szintén támogatták Európában, ahol Angela Merkel, Németország kancellárja, Nicolas Sarkozy, Franciaország elnöke [is] dicsérte […] Valóban, ha az elnök döntését további komoly lépések követik, az lehetőséget biztosít számunkra, hogy megerősítsük a globális biztonságot, és hogy a nukleáris veszély kiküszöbölését [célzó] együttműködés egy új szintjét érjük el”, írja Gorbacsov.
