Hirdetés
Mahmud Ahmadinedzsád ismét győzelmet aratott a múlt heti (június 12.) iráni elnökválasztáson. Az eredményhirdetést követően zavargások törtek ki, és tegnap (június 15.) Teheránban a mérsékelt jelölt, Mir Husszein Muszavi támogatóinak tüntetésén lövöldözések kezdődtek.
Az eseményekre az EU legnagyobb tagállamainak, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia vezetői nyilatkozatban reagáltak, a Luxemburgban ülésező külügyminiszterek pedig közös nyilatkozatot adtak ki, melyben felszólították Iránt, hogy tisztázza az eredmények kapcsán felmerült vitákat.
A francia elnök, Nicolas Sarkozy kijelentette, elfogadhatatlannak tartja a választások bármilyen manipulálását.
Sarkozy nyilatkozatában elítélte a tüntetők elleni erőszakot, a politikusok és ellenzékiek letartóztatásait, az alapvető szabadságjogok, és a kommunikációs alapjogok korlátozását, a külföldi és iráni újságírók munkájának akadályozását.
A brit miniszterelnök, Gordon Brown azt mondta, hogy Iránnak rendeznie kell a választás miatt kialakult helyzetet, és a tüntetésekre adott iráni reakciók befolyásolni fogják Teheránnak a többi országgal való kapcsolatait. Brown parlamenti beszédében úgy fogalmazott, hogy “ahogyan a rezsim viselkedik a tüntetőkkel, mindaz befolyásolni fogja Irán jövőbeli kapcsolatait a világ többi országával”.Ezt az álláspontját a brit miniszterelnök azonban nem fejtette ki bővebben.
Angela Merkel, német kancellár az AFP-nek elmondta, „a német kormány nagy aggodalommal figyeli a jelenlegi helyzetet”. Merkel hozzátette, mind a pénteki választásokkal, mind az azt követő zavargásokkal kapcsolatban további információkat kért az iráni hatóságtól.
A Luxemburgban ülésező külügyminiszterek közben közös állásfoglalásban „súlyos aggodalmaiknak” adtak hangot az utcai események miatt.
„Elengedhetetlen, hogy az iráni emberek békés eszközökkel érhessék el törekvéseiket, illetve, hogy a véleményformálás szabadsága biztosítva legyen.” – írták a külügyminiszterek, ugyanakkor úgy vélték, hogy a választási eredmények körül fellobbant vitákat „az iráni hatóságoknak kell tisztázni és [a gyanús ügyeket] kinyomozni”.
Barack Obama amerikai elnök már a választási kampányban megígérte, megpróbál véget vetni a Teheránnal 30 éve tartó ellenségeskedésnek. Washington ezért most kivár, és csak a viták tisztázódása után kíván határozott állásfoglalást tenni.
“Aggodalommal figyeljük az erőszakról, letartóztatásokról és választási szabálytalanságokról szóló beszámolókat.” - mondta Ian Kelly, kormányzati szóvivő, aki hozzátette, hogy Washington egyelőre azt próbálja felmérni, mi is történt a választásokon.
“Felszólítjuk az iráni hatóságokat, hogy tartsák tiszteletben a békés véleménynyilvánítás jogát,” mondta a szóvivő.
Kelly azt is elmondta, hogy komoly kételyek merültek fel a hivatalos eredményekkel kapcsolatban, mely a jelenlegi elnök, Ahmadinedzsad sikerét hozták. Muszavi a pénteki választások érvénytelenítését akarja.
“Az iráni hatóságoknak komolyan kell venniük és meg kell vizsgálniuk ezeket az aggályokat. Én itt és most nem tudom megjósolni, hogy az Egyesült Államok hogyan fog reagálni, bármi is legyen a történet végkifejlete,” folytatta a szóvivő.
“Lehetetlen helyzetben vagyunk, mivel az irániak nem engedtek be nemzetközi megfigyelőket a választásokra. Nincsenek diplomatáink a helyszínen,” mondta Kelly.
Az iráni nukleáris program
Az európai országok az Egyesült Államokkal együttműködve próbálja meggyőzni Iránt, hogy mondjon le a nukleáris fegyver kifejlesztéséről.
Az iráni Őrök Tanácsa, melynek elnöke Ahmad Dzsannati ajatollah és amely a választások előtt Ahmadinedzsádot támogatta, azt mondta, hogy tíz napon belül dönt arról a két hivatalos panaszról, melyet Muszavi és a másik vesztes jelölt, Mohsen Rezaie nyújtottak be. A tanácsnak jóvá kell hagynia az eredményeket, hogy az új elnök hivatalba léphessen.
A német kancellár, Angela Merkel egy berlini sajtótájékoztatón azt nyilatkozta, hogy “vannak választási szabálytalanságokra utaló jelek”. Thomas Steg kormányzati szóvívő az újságíróknak azt mondta, hogy az állítólagos manipulációkat minél előbb ki kell vizsgálni.
“Nagy aggodalommal figyeljük, hogy a biztonsági erők túlzott szigorral lépnek fel a tüntetőkkel szemben, akiknek jogukban áll kifejezni véleményüket,” mondta Steg.
Ahmadinedzsad és a belügyminisztériumi tisztviselők visszautasítják a választási csalásokkal kapcsolatos vádakat.
A végeredmény figyelmeztetés a nyugati hatalmak számára, akik próbálják meggyőzni a világ ötödik legnagyobb olajexportőrét, hogy állítsa le nukleáris programját. Nyugati feltételezések szerint a kutatás célja, hogy Irán atomfegyvert fejlesszen ki, de ezeket az állításokat azonban Teherán visszautasítja.
Daniel Rackowski, a Brüsszeli Transzatlanti Intézet elemzője kritizálta az amerikaiak hozzáállását a kérdéshez. Amikor Iránról van szó, akkor az amerikaiak mostanában mindig veszélyes dolgot kockáztatnak és túlzottan óvatosak,” mondta az elemző.
“Washington talán tudja, hogy Ahmadinedzsaddal kell majd együtt dolgoznia és a tárgyalások nagy része rá marad, nem pedig az Európai Unióra. Úgy gondolom, hogy amíg (az amerikai külügyminiszternek, Hillary) Clintonnak kell valójában tárgyalnia velük, addig az Európai Unió lehet kritikusabb.”
(EurActiv/Reuters.)
Vélemények:
Június 15-án az amerikai elnök, Barack Obama, miután fogadta az olasz miniszterelnököt, Silvio Berlusconit, nyilatkozott a sajtónak az üggyel kapcsolatban. Obama aggasztónak tartja az erőszakot, amit a televízió mutatott az iraki demonstrációkról.
“Úgy gondolom, hogy a demokratikus folyamatok – mint a szólás szabadsága, vagy a lehetőség, hogy az emberek békésen fejezzék ki a hivatalostól eltérő véleményüket – mind univerzális értékek, amelyeket tiszteletben kell tartani. És akárhányszor azt látom, és az amerikaiak is azt látják, hogy az emberekkel szemben, akik a hivatalos álláspontoktól eltérő véleményüket békésen fejezik ki, erőszakot követnek el, akkor mindig aggódni kezdek,” mondta Obama.
Mivel az Egyesült Államoknak nincsen nagykövetsége Iránban, az elnök azt nyilatkozta, hogy nem tudja” egyértelműen kijelenteni, hogy mi is történt a választásokon”.
“Annyit azonban mondhatok, hogy úgy tűnik, azok az emberek, akik annyira hittek a demokráciában, és annyira elkötelezettek voltak iránta, most becsapva érzik magukat. És szerintem a vizsgálatoktól függetlenül fontos az, hogy továbblépjünk abban az értelemben, hogy ne legyen vérontás, hogy az emberek véleményét ne nyomják el.”
Az amerikai iráni kapcsolatokat illetően Obama hangsúlyozta, hogy Washington elkötelezett az iránt, hogy megakadályozzon egy nukleáris fegyverkezési versenyt a Közel-Keleten, amit az a lehetőség váltott ki, hogy Irán atomfegyverhez juthat. Az Obama kormányzat határozottan törekszik biztosítani azt is, hogy Irán ne exportálhassa a terrorizmust.
Obama azt üzente a tüntetőknek és az iráni fiataloknak, hogy “a világ követi az eseményeket”.
“Azt mondanám azoknak, akik annyi reményt, energiát és optimizmust fektettek a politikai folyamatokba, hogy a világ figyel rájuk és erőt merít az ő részvételükből, mindegy, hogy mi lesz a végleges eredménye a választásoknak. És különösen az iráni fiataloknak üzenem, hogy tudniuk kell, az Egyesült Államok nem akar az irániak helyett döntéseket hozni, de ugyanakkor hisszük, hogy az iráni embereket és véleményüket meg kellene hallgatni és tisztelni kellene,” fogalmazott Obama.
