Hirdetés
Barack Obama tegnap (szeptember 17.) bejelentette, az Egyesült Államok mégsem telepít rakétavédelmi rendszert Európába. Az Egyesült Államok elnöke elmondta, inkább egy "rugalmas" rendszert építenének ki, amellyel hatékonyabban védhető ki egy esetleges iráni rakétacsapás.
A Cseh Köztársaságba, illetve Lengyelországba tervezett rakétavédelmi rendszert még az előző, George W. Bush által vezetett adminisztráció sürgette, mivel véleményük szerint Irán távolsági rakétákra szerelhető nukleáris tölteteket állít elő. Oroszország azonban úgy tekintett a projektre, mint saját biztonságát közvetlenül fenyegető lépésre.
Obama az elmúlt napokban mind a cseh, mind a lengyel vezetéssel egyeztetett, mint kiderült azért, hogy megindokolja döntését.
Az Egyesült Államok külügyminiszter-helyettesével, „Ellen Tauscherrel és más amerikai tisztviselőkkel folytatott megbeszélésnek éppen vége van. Nemsokára kiadunk egy állásfoglalást.” – mondta tegnap a lengyel külügyminiszter-helyettes, Andrzej Kremer a Reutersnek.
További tájékoztatást nem kívánt adni. A találkozó előtt, a lengyel külügyminisztériumban Kremer úgy nyilatkozott, Varsú erős esélyt lát rá, hogy a projektet lefékezik.
„Tudjuk, hogy a rakétavédelmi rendszer felülvizsgálata még nem zárult le, és 10 napon belül a helyettes védelmi miniszter, Stanislaw Komorowski és jómagam Washingtonba repülünk, hogy kiderítsük az eredményt. Különböző forrásokból úgy értesültünk, komoly esély van rá, hogy a rendszert nem ide telepítik.” – mondta Kremer a Reutersnek.
Obama telefonon beszélt Jan Fischer cseh miniszterelnökkel szerda este a rakétavédelmi rendszerről, mondta a miniszterelnök szóvivője Párgában.
A Wall Street Journal hivatalban lévő és korábbi amerikai tisztségviselőket idézett, akik mind alátámasztották az terv elhalasztásáról terjedő szóbeszédet. „Irán távolsági rakéta-programja nem haladt olyan gyorsan, mint ahogy azt korábban vártuk, ami így csökkentette a kontinentális Amerikát és a nagyobb európai fővárosokat érintő veszélyt.” – idézi forrásait a WSJ.
Az Obama-adminisztráció szeretné „helyreállítani” megtépázott viszonyát Oroszországgal, hogy a korábbi hidegháborús ellenfelek együttműködhessenek Irán ügyében, az afganisztáni lázadó tálibok elleni közdelemben, illetve a nukleáris fegyverek óriási tárházának csökkentésében.
Moszkva üdvözölte a Fehér Ház döntését. Dimitrij Medvegyev közleményében elmondta A jelen állapotok "jó lehetőséget" nyújtanak arra, hogy a fenti területeken Moszkva és Washington együttműködjön. Az Orosz Konföderáció elnöke pozitívan nyilatkozott arról is, hogy a két ország egyes minisztériumai között is szorosabb együttműködés jöjjön létre, valamint elmondta, "egyenlő biztonságot" kíván biztosítani minden európai ország számára.
Közép-európai riadó
A volt Szovjetunió szövetségeseiként működött közép-kelet-európai országok azonban attól tartanak, hogy a terv elvetése egyben azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok kevésbé mutat majd a jövőben elköteleződést ezen területek biztonságának megóvására, ami egyben erőteljesebb külpolitikára bátorítja Moszkvát.
A régió rangidős politikusai, köztük a cseh Václav Havel és a lengyel Lech Wałęsa, júliusban nyílt levelet küldtek Barack Obamának, melyben arra kérik, ne engedje, hogy a rakétapajzsról hozandó döntésében az orosz tiltakozás befolyásolja.
Lengyelország és a balti köztársaságok különösen feszült figyelemmel kíséri, hogyan bánik Moszkva a Szovjetunió volt tagköztársaságaival, köztük Grúziával.
Lengyelország Nemzetbiztonsági Hivatalának helyettes vezetője, Witold Waszczykowski csütörtökön a Reutersnek úgy nyilatkozott, hogy a rakétapajzs tervének elvetése „nagyon rossz lenne”. Hozzátette: „A pajzs nélkül de facto elveszítjük a Washingtont, mint stratégiai szövetségest.”
Lengyelország, mint NATO tagállam számára különösen érzékeny időpontban jött a döntés. Csütörtök volt ugyanis a 70. évfordulója, hogy a Szovjetunió megszállta Lengyelország keleti részét azt követően, hogy Moszkva és a náci Németország aláírták az erről szóló Molotov-Ribbentrop paktumot. „Remélem, hogy ez csak véletlen egybeesés.” – mondta Waszczykowski.
(EurActiv/Reuters)
Vélemény:
Dimitrij Medvegyev, az Orosz Konföderáció elnöke közleményt adott ki az Egyesült Államok elnökének nyilatkozatát követően:
"Oroszország megfelelően nyugtázta Obama elnök állásfoglalását az Egyesült Államoknak a rakétapajzsról alkotott új elképzelésére vonatkozóan." - kezdi a nyugodt hangvételű közleményben az orosz államfő.
"Washington mai állásfoglalása azt mutatja, hogy jó lehetőség van arra, hogy folytassuk ezt a munkát." - utalt Medvegyev az amerikai elnökkel korábban folytatott megbeszéléseire, melyben a világban elhelyezett rakétapjzsok számának csökkentéséről egyeztettek. Hozzátette: "Természetesen még meg kell tartanunk a vonatkozó szakértői egyeztetéseket, és a mi országunk készen áll erre."
Az orosz elnök az európai országok megnyugtatására a következőket mondta: "Remélem, hogy képesek leszünk a megfelelő hivatalokat, mind az orosz, mind az amerikaiakat, úgy irányítani, hogy növekedjen az együttműködés egymással és az európai országokkal, valamint minden érintett féllel. Együtt fogunk működni azért, hogy hatékony módszereket dolgozzunk ki rakétatöltetek leépítése érdekében. Módszereket, melyek figyelembe veszik minden részes fél érdekeit és aggodalmait, és minden európai területen fekvő ország számára egyenlő biztonságot biztosítanak."
Balázs Péter külügyminiszter a diplomáciai stratégia őszi ismertetése alkalmával -még Barack Obama bejelentése előtt- elmondta, Magyarország "aggasztónak" tartja a z iráni belpolitikai helyzetet, "valamint azt a tényt, hogy a nemzetközi közösségnek nincs ráhatása az ottani nukleáris fejlesztési programra". 
