Hirdetés
Az Európai Bizottság tegnap mutatta be a tagjelölt államok csatlakozási folyamatában elért haladásról szóló éves jelentését az Európai Parlamentben. Rehn világos különbséget tett Horvátország és a többi nyugat-balkáni ország között.
Winston Churchill egyszer azt mondta, hogy „a Nyugat-Balkán több történelmet ír, mint amit saját maga el is tud fogyasztani”. A világháborús brit miniszterelnök szavaira utalva Rehn azt mondta, hogy „a Nyugat-Balkán számára még nincs vége a történelemnek”.
Horvátország az egyetlen nyugat-balkáni ország, amely számára az EU körülbelüli céldátumot tűzött ki a csatlakozáshoz: 2009 végét. „Különbséget kell tennünk: Horvátország nagyobb előrehaladást ért el,” mondta Rehn, mikor több képviselő is kifogásolta, hogy a Bizottság magára hagyta Macedóniát, Montenegrót és Szerbiát.
De még Horvátország is küszködik néhány problémával. Szlovénia, a határvonalak kapcsán felmerült vita miatt továbbra is blokkolja a csatlakozási szerződés négy fejezetéről szóló tárgyalások megnyitását. Anélkül, hogy Szlovéniát megnevezte volna, Rehn sajnálatát fejezte ki és elmondta, hogy jobban szeretné, ha a tagállamok a bilaterális problémáikat bilaterális fórumok keretében oldanák meg.
A Nyugat-Balkán közelebb került az EU-hoz az elmúlt években, mondta a Bizottság, ugyanakkor az előrehaladás még elégtelen, tette hozzá az EU végrehajtó testülete.
„Bővítési fáradtság”
Annak ellenére, hogy a Bizottság ragaszkodik ahhoz, hogy objektívan ítéli meg az egyes államok „csatlakozási érettségét”, a régió országai tudatában vannak, hogy az EU bővítése már nem divatos az Unión belül. Különösen a jelenlegi pénzügyi válság és a Lisszaboni Szerződés elutasításának tükrében.
Az Európai Parlament elnöke, Hans-Gert Pöttering kedden úgy nyilatkozott, hogy „talán Horvátország esetén kivételt lehet tenni,” de a Lisszaboni Szerződés nélkül nem lehetséges az Unió bővítése. Ez az állítás ellentmond a francia elnök, Nicolas Sarkozy kemény szavaival, mely szerint a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése előtt, semmiféle bővítésre nincs lehetőség (EurActiv.hu 2008.06.20.). Jogilag erre valóban nem kerülhetne sor, hiszen a jelenleg érvényes uniós alapszerződés, a Nizzai Szerződés 27 tagállamra lett kalibrálva, vagyis egy 28. tagállam felvétele az Alapszerződés módosítását kívánná meg, amit minden tagállamnak ratifikálnia kell.
Ezzel a kör bezárult, hiszen a Lisszaboni Szerződés is ezeket a szükséges intézményi változásokat tartalmazta volna, ám néhányan úgy vélik, hogy a kérdés valamilyen kerülő úton megoldható Horvátország számára.
Pozitív és negatív kritika
A pozitívumok közé sorolta Rehn, hogy a régióban „viszonylag nyugodt” maradt a helyzet Koszovó függetlenségének egyoldalú kikiáltása után. Sőt, a biztos azt is kiemelte, hogy Szarajevóban megkezdte működését a Regionális Együttműködési Tanács, amely a Dél-kelet európai Stabilitási Egyezmény jogutódja.
A jelentés a negatívumok között említette, hogy a régióban további békülésre és reformokra lesz szükség, valamint, hogy több országban is problémák vannak az államépítés és az ún. „good governance”, vagyis a jó kormányzás terén. Nem járul hozzá a csatlakozási folyamathoz az sem, hogy az interetnikus kérdésekben továbbra sincs megfelelő kompromisszum és a korrupció, a szervezett bűnözés is központi probléma maradt.
Annak ellenére, hogy a pénzügyi válság egyelőre csak korlátozottan hatott erre a régióra, a Bizottság úgy véli, hogy a külföldi közvetlen beruházások a jövőben csökkenni fognak.
Macedóniában visszalépés tapasztalható az előrehozott választások után kitört erőszakos zavargások óta (EurActiv.com 02/06/08). A Bizottság ezért felszólította az országot, hogy haladéktalanul tegyen eleget az EU csatlakozáshoz szükséges Koppenhágai Kritériumoknak.
Több képviselő is elégedetlenségének adott hangot, mivel úgy vélik, hogy a Bizottság csak a Görögországgal fennálló névvita miatt nyilatkozik ilyen keményen Macedóniáról. Rehn elutasította a képviselők vádaskodásait. Macedónia nemrég visszautasította a Matthew Nimetz, ENSZ-mediátor javaslatai alapján kidolgozott kompromisszumos tervezetet. Az ország miniszterelnöke, Nikola Gruevski ezen kívül azzal vádolta meg Görögországot, hogy nem biztosítja megfelelően a görögországi macedónok számára a kisebbségi jogokat (EurActiv.hu 2008.10.02.).
Bosznia és Hercegovina is visszafejlődni látszik. A Bizottság elsősorban a daytoni békemegállapodások előtt ellenségesnek számító politikai erők egyre növekvő nacionalizmusát kifogásolta, de az sem segíti a pozitív kép kialakulását, hogy a politikusok igen megosztottak az alkotmányos reform ügyében. A helyzetről a mostaninál sokkal szigorúbban nyilatkozott a francia elnökség (EurActiv.com 23/10/08).
Szerbiával kapcsolatban a Bizottság a Nemzetközi Büntetőtörvényszékkel (ICTY) való „teljes együttműködéstől” tette függővé a folyamat előrehaladását. Az országtól ugyanakkor azt is elvárják, hogy mutasson együttműködést Koszovó regionális szerepvállalása kapcsán és támogassa az EU által vezetett EULEX jogi missziót.
Albánia esetében az EU legfőbb követelménye, hogy a 2009-es parlamenti választások megfelelően és visszaélésektől mentesen zajoljanak le. Montenegrótól az igazságszolgáltatási reformok felgyorsítását kéri az EU.
Vélemények:
Az Európai Parlamentbe látogatva a svéd képviselő, Lena Ek (Centrepartiet) a reformok folytatására bíztatta Horvátországot. „A horvát kormány és az ellenzék is az igazságügy és a rendőri szervek szükséges reformjáért küzd. A kormányzati pozíciókban és politikákban nemrég beállt változások kulcsfontosságúak a jogállamiság megerősítéséhez és a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemhez. Ez mind Horvátországnak, mind az Uniónak csak javára válhat,” mondta Ek.
Jelki Kacin szlovén liberális EP-képviselő csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy Macedónia kapcsán nem történt előrelépés. „Gratulálok Szerbiának az ICTY-vel való együttműködésért tett erőfeszítései miatt, de csalódott vagyok a kormány és a parlament alacsony szintű együttműködése miatt. A Macedón Köztársaság át kell hogy menjen a demokratikus alapelvek vizsgáján a következő választások alkalmával és meg kell mutatnia érettségét azáltal, hogy kompromisszumra jut Görögországgal a köztük fennálló névvitában,” mondta Kacin.
