Hirdetés
A pénteki robbantás pontos körülményeiről eltérnek a források. Egyesek kilenc, mások tizenegy halálos áldozatról írnak. Az mindenesetre biztos, hogy a civileket is követelő tskhinvali robbantásban több orosz katona is meghalt. Az augusztusi háború után ez volt a legvéresebb merénylet a térségben.
Vlagyimir Markin, orosz szóvivő szerint Moszkvának minden oka megvan azt hinni, hogy a robbantást grúz titkos erők szervezték. Céljuk az volt, hogy az orosz békefenntartók destabilizálják a területet és ezzel aláássák a korábbi megállapodásokat. A béketerv értelmében Oroszországnak október 10-ig kellene kivonni csapatait a szakadár régiókból (EurActiv 2008.09.08.). Dél-Oszétia szeparatista elnöke, Eduard Kokoity a robbantást „célzott terrorista akciónak” nevezte, és a grúz erőket tette érte felelőssé.
Grúzia tagadta a vádakat, és arra hivatkozott, hogy orosz provokáció történt melynek célja az volt, hogy továbbra is Grúziában tartsák az orosz erőket. "Azt akarják elhitetni, hogy nő a feszültség, következésképp az oroszok nem vonulhatnak ki" – mondta Sota Utiasvili, grúz belügyi szóvivő. A válasz azokra az orosz vádakra érkezett, melyek szerint a robbantás célja az volt, hogy a béketervet meghiúsítsák.
EU-megfigyelők
A térségben tartózkodó EU megfigyelők (EurActiv 2008.09.30.) szerint az Aliban lévő ellenőrzési pont, melyet korábban 20-30 orosz katona felügyelt, kiürítése megtörtént. Grúzia örömmel fogadta a kivonulást: „Úgy tűnik, a csapatok kivonása megkezdődött.” – jelentette ki Sota Utiashvili, grúz belügyminiszter. „A grúz rendőrség azonnal megkezdi bevonulását a térségbe.” Egyéb források arról is beszámoltak, hogy a többi ellenőrzési pontnál is kivonulni látszanak az orosz csapatok.
Jelenleg közel 200 fegyvertelen európai megfigyelő felügyeli az orosz csapatok kivonulását a szakadár régiókból. Az International Herald Tribune eközben arról adott hírt, hogy a semleges Svájc képviseli a jövőben az augusztusi háború után figyelmen kívül hagyott orosz érdekeket Grúziában. A svájci kormány pénteken kijelentette, elfogadta azt az orosz kezdeményezést, melynek részleteit a napokban tárgyalják meg a grúz vezetéssel. Nem hivatalos értesülések szerint Grúzia válaszként a svéd államot kérte fel érdekeinek képviseletére.
A Világbank szerint az elkövetkezendő 3 évben Grúziának közel 2 milliárd euró támogatásra van szüksége a konfliktus miatt elszenvedett gazdasági sokkból való felépülésre, írta a Financial Times. A legnagyobb problémát a csökkenő külföldi befektetések összege jelenti, mely Lado Gurgenidze, grúz miniszterelnök szerint a második félévben, a tavalyi adatokhoz képest közel 3-400 millió dollárral esik vissza.
NATO-Grúzia csúcs Budapesten
Abházia és Dél-Oszétia augusztusban, az Oroszország és Grúzia között lezajlott rövid háború után kiáltotta ki függetlenségét, amelyet Oroszország azonnal el is ismert (EurActiv 2008.09.27.). Az északi szomszéd példáját azonban eddig csak Nicaragua követte, habár Szomália is bejelentette, hogy kész elismerni a két terület függetlenségét.
A régióban zajló eseményekről az EU mellett (EurActiv 2008.10.01.) a NATO is tárgyal. A csütörtök-pénteki Budapesten tartandó találkozón, ahol a nemrégiben létrehozott NATO-Grúzia Bizottság ülésezik, melynek felállításáról az augusztusi konfliktus kitörése után határoztak a NATO vezetői, ezzel is támogatva a grúz érdekeket. A találkozóra összesen 41 delegáció érkezik, melyeket az adott ország védelmi miniszterei képviselnek.
Oroszország optimista folytatásban bízik
Moszkva bízik az EU-val való együttműködés még e hónapban való újrakezdésében, melyek a grúz konfliktus következtében kerültek befagyasztásra. Az EU orosz nagykövete, Vladimir Chizhov csütörtökön (október 2.) azt mondta: „Természetesen nagyon várjuk a tárgyalások újrakezdését. Nem látok akadályt arra, hogy ez még e hónap végéig ne történjen meg.”
Az EU vezetői október 1-én úgy döntöttek, a tárgyalások megkezdését az orosz fél csapatainak grúz területekről való kivonulásáig elhalasztja. Az orosz diplomata csütörtökön biztosította az EU hatalmait, kétség sem fér a kivonás elindításáról. A pénteki merénylet és a szombaton lezajló vádaskodások ellenére vasárnap (október 5.), a nagykövet ígéretéhez híven megindult az ellenőrzési pontok kiürítése, és a béketervnek megfelelően zajlanak eddig az orosz csapatkivonások.
