Hirdetés
Az Európai Unió külügyminiszterei ma és holnap (január 25-26.) Brüsszelben üléseznek, hogy – többek között – a haiti földrengés következményeinek enyhítésére szolgáló intézkedésekről döntsenek.
Herman Van Rompuy, a Tanács új állandó elnöke arra kérte az állam- és kormányfőket, hogy február 11-én informális ülésen vitassák meg a kérdést.
A miniszterek az elmúlt héten, egy rendkívüli ülés keretében 92 millió eurónyi támogatásról döntöttek, melyből Magyarország százezer euró (27 millió forint) biztosítását vállalta. Az Európai Bizottság saját forrásból 30 millió eurót ajánlott fel a karibi szigetország számára. Az Unió további 100 millió eurót különített el a kormányzati képességek helyreállítására nem humanitárius segély formájában.
A megújult szereppel bíró külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, Catherine Ashton további 200 millió eurónyi támogatásra tett ígéretet hosszú távon.
A miniszterek a mai találkozója azonban elsősorban nem anyagi jellegű kérdéseket tárgyal, hanem egy „csendőrség-típusú” uniós csoport felállításáról egyeztet majd, amely ENSZ-felügyelet alatt látna el feladatokat Haitin. A találkozó előtt nem derült ki, hogy vajon bevetésre kerülnek-e az Olaszországban állomásozó Európai Csendőri Erők (EGF), vagy az egyes tagállamok önálló erőket küldenének a térségbe.
Az EGF hat tagállam képességeiből áll: Franciaország, Olaszország, Hollandia, Portugália, Spanyolország és Románia vesz részt ebben. Ha teát ezen országok az EGF kihelyezése mellett döntenek, a többi tagállam nem vesz majd részt ezekben az erőfeszítésekben.
Az uniós erőfeszítésektől függetlenül, néhány európai ország önálló segítséget is küldött. Olaszország egy repülőgép-anyahajót küld a szigetországhoz, Írország pedig 85 tonnányi segélyszállítmánnyal járul hozzá a mentőalakulatok munkájához.
A televízió-csatornák beszámolói szerint amerikai részről óriási mértékű a segítség; mind anyagi, mind egyéb tekintetben. Jelenleg az amerikai hadsereg látja el Haiti kormányzati feladatait, ami a katasztrófa elhárítása kapcsán. Francia tudósítások szerint az ország repterét is irányítása alá vevő amerikai hadsereg az Egyesült Államok felségjelzésével ellátott repülőgépeknek ad elsőbbséget leszálláskor.
A televíziós beszámolók szerint a haiti polgárok a segítségnyújtás ilyen intenzív formáját már-már támadó jellegűként értékelik. Panaszaik szerint az amerikai, a kanadai és a francia erők arra használják az ország súlyos helyzetét, hogy befolyásukat és nemzetközi presztizsüket emeljék.
EU: intézményi ellentmondások
Catherine Ashtont a napokban több oldalról is támadták, ami miatt nem utazott a válság sújtotta Haitira. Bár az őt kiszolgálni hivatott diplomáciai testület még nem állt fel, a kritikusai szerint mindez csökkenti annak jelentőségét, hogy az EU-nak, most először az amerikai védelmi miniszterrel egy szinten álló külügyi főképviselője van.
Az egyik nagy tagállam uniós nagykövete a brüsszeli sajtónak nyilatkozva elmondta, jelenleg nem az intézményi kérdések a legsürgősebbek, hanem, hogy a segély minél gyorsabban az áldozatokhoz jusson.
„Az áldozatoknak való segítségnyújtás számít. Vészhelyzetben nem kellene az elméleti vitákban elmerülni.” – mondta. Hozzátette, az európai intézményeknek még időre van szükségük, amíg teljesen működőképessé válnak.
Rámutatott továbbá, hogy Ashton hivatalosan nem láthatja el feladatait, amíg az Európai Parlament nem erősíti meg az új Európai Bizottságot, amelynek főképviselőként egyben külügyi feladatokat ellátó alelnöke is. Erre – az új bolgár jelölt meghallgatása miatt – csak február 9-én kerül majd sor.
„Az új Európai Uniónak még időre van szüksége, hogy működőképessé váljon.” – mondta. Az Európai Külügyi Szolgálat kapcsán leszögezte: „Az még nem létezik.” Legkorábban április végén állhat fel a diplomáciai testület, de a diplomata szerint még ez is nagyon szoros határidő.
Véleménye szerint az uniós válaszadás a tagállamok és Ashton közös erőfeszítéséből kell eredjen. „Ha mindenhol ugyanazt az arcot akarják látni, akkor a Lisszaboni Szerződés mögötti külpolitikai vonatkozású elképzelés egyértelműen az, hogy ez az arc a főképviselőben testesül meg, aki egyben a Külügyminiszterek Tanácsát is irányítja.” – mondta.
„Teljesen megértem az a politikai nézetet, miszerint az Európai Uniónak kézzelfoghatóvá kell válnia, stb. De őszintén szólva, nem azért megyünk [Hatira], mert ott láthatóvá válunk, hanem, mert szükség van a humanitárius segélyekre. Tartsuk ezt tiszteletben.” – mondta a nagykövet.
Ashton kabinetje az újságírókat arról tájékoztatta, hogy a haiti út szerepel a főképviselő tervei között, de egyelőre nincs rögzítve annak időpontja. 
