Hirdetés
Bár a tárgyalási mandátumról az EU vezetői már korábban, május 21-én megállapodtak, az EU külügyminiszterei május 26-27-i ülésükön véglegesítették az EU és Oroszország közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodás megújításának szándékát.
Az első ilyen megállapodás 1997 januárjában lépett életbe Oroszország és az EU között és kétévente került sor a két fél közötti rendszeres találkozókra. A megállapodás 10 évre szólt, így 2007-ben került volna sor az egyezmény megújítására. A tárgyalások fonalát először a lengyel vétó szakította meg, nemrég pedig a litván külpolitika céljai veszélyeztették a megállapodást.
Lengyel vétó, litván aggályok
Lengyelország azért akadályozta korábban a tárgyalások megkezdését, mivel Moszkva 2005-ben embargót vezetett be a lengyel húsipari termékek importjára. A lengyel-orosz húsvita pedig 2007-ben a partnerségi megállapodás aláírásának lengyel vétójával ért véget. További problémát jelentett az energiabiztonság kérdése.
A megállapodás idén újból napirendre került. Az egyeztetés azonban most sem ment egyszerűen, Litvánia vétóval fenyegetett, amennyiben a mandátum alapját képező tárgyalási alapdokumentumba nem kerülnek be Vilnius követelései. A kérdésben sikerült megállapodni, így a május 21-én véglegesített dokumentum jegyzőkönyvében rögzítették, hogy az Uniós delegáció figyelembe veszi az energiabiztonság és az igazságügyi együttműködés kérdését, és hangsúlyt fektet a grúziai és moldovai konfliktusokkal kapcsolatos aggályok kezelésére.
Kulcskérdések
A két fél közötti tárgyalások legkényesebb kérdései között lesz az energiabiztonság kérdése. Az EU jelenleg az energiaszükségletének közel 25%-át fedezi orosz importból. Bár az energiafüggőség kölcsönös, hiszen Oroszország számára az EU jelenti az egyetlen fizetőképes piacot, az EU energiaimportjának ára 2020-ig várhatóan a kétszeresére fog nőni. Szakértők azonban azt is hangsúlyozzák, hogy Oroszország energiaigénye egyre nő, vagyis elképzelhető, hogy 2020-ra jóval kevesebb energiát fog majd tudni exportálni.
Az Unió tagállamai közül, főleg az orosz importra nagyban rászoruló keleti tagállamok képviselnek kemény vonalat. A korábbi évek gázelzárásait megengedhetetlennek tartják, és az EU mandátumtól leginkább e terület biztosítását követelik.
Oroszország szomszédságában két „befagyott konfliktus” is jelen van, amelyet az EU tagállamai szintén nem néznek jó szemmel. A kérdésben Oroszország és Grúzia egymásra mutogat. Oroszországnak az Unióhoz delegált nagykövete nemrég egy interjúban azt mondta, hogy Oroszország azért növelte meg a békefenntartóinak számát Abháziában, mert Grúzia erőszakkal próbálja rendezni az Abházia és Dél-Oszétia közti konfliktusokat. Grúz kollégája viszont úgy nyilatkozott, hogy az orosz békefenntartók aktívan résztvesznek a konfliktusban.
Moldávia esetén is hasonló konfliktusokkal szembesülnek a tárgyalópartnerek.
Az EU-orosz tárgyalások első lépéseként a két tárgyalópartner június 26-27-én fog találkozni Szibérában. Dimitrij Medvegyev első ízben képviseli majd Oroszországot az EU-val szemben.
Vélemények
Göncz Kinga az EU külügyminiszterek tanácsülését követő sajtótájékoztatón elmondta, az EU alapvetően pozitívan értékelte a grúz választásokat és támogatja az EBESZ ezzel kapcsolatban készített jelentését, de továbbra is aktívabb szerepet szeretne vállalni a kérdés rendezésében.
Javier Solana az EU szerepvállalásának erősítése érdekében ezen a héten Grúziába utazik, hogy magas szintű tárgyalásokat folytasson a békefolyamatról.
Dimitrij Rupel az EU soros elnökségét vivő Szlovénia külügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy „a bizalom még él” Grúzia felé. A szlovén külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a tárgyalási mandátum megszerzése „fontos lépés” az EU-orosz kapcsolatokban, de a legfontosabb, hogy „minden tagállam beleegyezését sikerült megszerezni, miközben természetesen továbbra is maradtak problémás kérdések”
Bár Petras Vaitiekunas litván külügyminiszter arról tájékoztatott, hogy az EU mind a négy litván követelést „írásba foglalta”, azt is elmondta, hogy ez nem jelent garanciát arra, hogy a végső megállapodásnak is részét képezik majd. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy „két partner tárgyalásáról van szó, így olyan zenét kell játszani, amely mindkét fél ízlését kielégíti”
