Hirdetés
Az uniós elnököt és külügyi főképviselőt kinevezni hivatatott tegnapi találkozó előtt Nicolas Sarkozy francia elnök, Angela Merkel német kancellár és Lars Loekke Rasmussen rövid megbeszélést tartott, hogy megvitassák taktikájukat a közelgő klímakonferenciára. A politikusok egyetértésre jutottak abban, hogy mindent meg kell tenni azért, hogy Koppenhágában határozott és jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás szülessen a Kiotói Jegyzőkönyv szellemében.
„Globális együttműködés: ez a koppenhágai konferencia lényege.” – nyilatkozta Merkel, majd hozzátette: egy decemberi politikai megállapodás leghamarabb 2010 első felében kaphat szerződéses jogi keretet.
Sarkozy is támogatta a német kancellár álláspontját mondván, Koppenhágát konkrét számokkal, kötelezettségekkel, és szabályozásokkal kell zárni. „Nem kirakategyezményt akarunk rossz kompromisszumokkal.”- hangoztatta a francia elnök, aki azt is elárulta, hogy az elkövetkező két hétben az európai vezetők azon fognak munkálkodni, hogy minden állam-és kormányfőt „egy hullámhosszra állítsanak”.
Merkel és Sarkozy azt nyilatkozták, a következő két hétben fokozni fogják diplomáciai aktivitásukat annak érdekében, hogy december 17-18-án, az ENSZ koppenhágai klímakonferenciájának legfontosabb két napján mindenki jelen legyen.
„Mozgásba kell hoznunk a világot.” – mondta Sarkozy. A francia államfő úgy véli, Európa már megtette a magáét az ügyben, mégis kész további tettekre, ami azonban a többi állam kötelezettségvállalása nélkül lehetetlen.
Nemrégiben Dánia ismét figyelmeztetett, hogy van még remény konkrét megállapodásra Koppenhágában. „Egy egyezményt akarunk elérni két célkitűzéssel.” – fogalmazott Rasmussen. Elsőként azokat a politikai irányvonalakat szeretnék lefektetni, melyek mentén az ENSZ tárgyalásokat folytathat a megállapodás jogi kereteiről, másrészt kötelező érvényű politikai megállapodást kívánnak tető alá hozni, amely azonnal hatályba léphet, azonnali cselekvést lehetővé tével a klímaváltozás elleni harcban.
Az Atlanti-óceán túloldalán viszont szkepticizmus uralkodik. Az Egyesült Államokat egyrészt nyomás alatt tartja a nemzetközi közösség, mely az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséről szeretne hallani, másrészt viszont az amerikai Szenátus egyelőre nem cselekvőképes a témában, így aztán a Fehér Ház tartózkodóan fogalmaz Obama terveivel kapcsolatban.
Washingtoni források hangsúlyozták, hogy Obama elnök lehet, hogy ott lesz Koppenhágában, miután december 10-án Oslóban átveszi Nobel-békedíját. Egy demokrata szenátor segédje úgy fogalmazott: „Nem vagyok biztos benne, hogy bármit is ki lehet hozni az ügyből.” Egy amerikai szenátor a washingtoni székhelyű online hírportálnak, a Politiconak pedig úgy nyilatkozott, hogy „Nincs miről beszámolni, a Szenátusban patthelyzet uralkodik, a legjobb megoldásnak az tűnik, ha az elnök itthon marad.”
A Politico szerint a republikánusok egy esetleges eredménytelen klímakonferenciát igyekeznek majd Obama újabb koppenhágai vereségének beállítani. Az elnök üres kézzel jött haza a dán fővárosból, amikor szülővárosát, Chicagot támogatta a 2016-os olimpiai játékok rendezési jogának elnyerésében.
„Azt mérlegeli, hogy vezető szerepet játsszon-e egy olyan kérdésben, amiben nem várható konkrét eredmény. Azt tudjuk, hogy nem lesz eredmény.” - mondta az arizonai republikánus szenátor, John McCain.
