Hirdetés
A terrorizmus még létezik Irakban, melyen belül azonban Kurdisztánban jobb a helyzet, közölte Massoud Barzani, az iraki autonóm kurd kormány elnöke az EP külügyi bizottságának tagjaival. Az elnök hangsúlyozta, az idén júliusban tartott kurd parlamenti választás a nemzetközi – köztük európai – megfigyelők szerint is szabad és átlátható volt, ugyanakkor hozzátette, Kurdisztán még tanulja a demokráciát, melyben az Európai Unió segítségét is szívesen fogadná.
Az EP külügyi bizottságának több tagja dicsérettel illette a kurd kormányt a demokrácia, továbbá a biztonság terén tett erőfeszítésekért. Ulrike Lunacek (Zöldek), képviselőnő külön gratulált a kurd elnöknek, hogy az autonóm terület parlamentjében 30 százalékos a női képviselők aránya. Az osztrák politikus kiemelte, nem minden EU-tagállamban mondható ez el.
Keresztényüldözés napjainkban
A dicséretek mellett azonban az EP-képviselők válaszokat vártak Barzanitól az általuk hallott különböző visszásságokról. Több képviselő felvetette a keresztényüldözés problémáját. Tunne Kelam (Európai Néppárt), észt képviselő elmondta, a térségből számos keresztény delegáció szerint az Irakban élő keresztényeket elűzik falvaikból, és több, ellenük elkövetett gyilkosságra is sor került.
Szintén a keresztény arabok helyzetéről érdeklődött Bastiaan Belder, a Szabadság és Demokrácia Európája képviselőcsoport tagja, amikor a magasan képzett keresztény arabok diplomájának elismertségéről kérdezte a kurd elnököt. A holland képviselő hozzátette, az üldözések elől a kurd területekre menekülő keresztény gyerekek oktatása szempontjából központi kérdés a gyerekek anyanyelve. Itt nagyon fontos, ám egyúttal költséges az arab és kurd nyelvű iskolák fenntartása, hangsúlyozta Belder.
Barzani sajnálatát fejezte ki a keresztények ellen elkövetett gyilkosságokról, egyúttal kifejtette, Kurdisztán befogadta az Irak más részeiből a terrorista támadások elől menekülő keresztény, illetve arab családokat. A kurd elnök jelezte, kormánya mindent megtesz a Kurdisztánba menekülő keresztények vagy más vallási közösséghez tartozók megsegítése érdekében. Hozzátette, a kurdisztáni regionális kormány több tíz település újjáépítését támogatta a keresztény kisebbségek számára.
Hasonló álláspontot mutatott be a kurd elnök az oktatás terén, amikor elmondta, igyekeznek olyan oktatási rendszert kialakítani, mely figyelembe veszi a keresztények igényeit. Ugyanakkor Barzani – Belderrel ellentétben – a nyelvi kérdést nem tartja problematikusnak. Kurdisztánban az elnök szerint minden csoport a saját nyelvét használhatja, ennek megfelelően arab, kurd vagy más nyelvű iskolába járhat.
Irakban két keresztény csoport, a szír és a káld keresztények élnek. Többségük katolikus és az időszámításunk szerinti második századtól vannak jelen a térségben. Helyzetük azt követően romlott igazán, hogy az amerikai csapatok 2003-ban megtámadták az országot. A keresztényeket ért atrocitások többnyire vallási alapon történnek (gyakran merül fel az amerikaiakkal való együttműködés vádja), azonban sokszor esnek emberrablók áldozatául, akiket kizárólag a váltságdíj érdekel. A keresztényüldözés méreteit igazából fel sem lehet mérni, mivel nem tudni, hogy a lakosság kb. 3 százalékát kitevő keresztények közül pontosan hányan voltak kénytelenek elhagyni az országot.
Török-kurd kapcsolatok
Az EP külügyi bizottságának ülésén a keresztény csoportok mellett szóba jött a kurdok helyzetének kérdése is. Takis Hadjigeorgiou (Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal), ciprusi EP-képviselő arról kérdezte Barzani elnököt, kormánya hogyan tekinti a Törökországban élő kurd kisebbség helyzetét, mit tesz annak jogai védelmében. A egyúttal emlékeztetett arra, a törökországi kurdok kérdésének kezelését Ankara megkezdte, azonban a kurdok még mindig nem használhatják anyanyelvüket Törökországban.
Barzani Törökország kurd-kérdéshez való hozzáállásában kedvező jeleket vél felfedezni. A kurd elnök szerint Törökországban jelentős változás van folyamatban, Ankara a kurd problémák gyökerét, és nemcsak a felszínt próbálja kezelni. Barzani hozzátette, bár a jelen folyamatot még túl korai lenne megítélni, az első lépések jó irányba haladnak, az autonóm kurd kormány pedig hajlandó támogatni a török kormányt, amennyiben az politikai és békés megoldást keres.
A modern török állam megalapítása óta a törökországi kurdok helyzetét jól jelzi, hogy nem fejezhetik ki identitásukat nyíltan anélkül, hogy üldöznék őket. A kurdok fegyveres megmozdulásokkal álltak ellen, kirobbantva ezzel egy több ezer emberéletét követelő konfliktust a török kormánnyal.
Recep Tayyip Erdoğan, török miniszterelnök azonban korábban bejelentett elhatározásának komolyságáról tett tanúbizonyságot, amikor idén augusztusban a kurd kisebbség felé való nyitást kezdeményezett, mely többek közt visszaadná a kurd falvaknak kurd nevüket és engedélyezné a kurd nyelv használatát az egyetemeken.
Fontos a Nabucco
Demokraták Szövetsége Európáért képviselőcsoport tagja elmondta, Kurdisztán egy gazdag régió, így adódik a kérdés, milyen gazdasági együttműködéseket tudna biztosítani. A szlovén képviselő elsősorban arra volt kíváncsi, tervez-e Kurdisztán befektetéseket határain kívül, elsősorban az igen szegény Dél- Kelet-Törökországban, mely így felzárkózhatna a fejlettebb Nyugat-Törökországhoz.
Barzani a szlovén képviselő kérdésére elmondta, több mint 400 török cég működik Kurdisztánban, melynek Törökországgal folytatott kereskedelme évenként 5 milliárd dollárt tesz ki. Hozzátette, ez komoly hatással van az Irakban, Kurdisztánban, illetve a Törökországban élők életszínvonalára, ahogy a török kormány elindított békefolyamatok is.
A kurd elnök nemcsak az igazságügy, az oktatás és a jó kormányzás terén kért segítséget az Európai Uniótól, de az autonóm kurd kormány és az EU közötti gazdasági együttműködést is szorgalmazta. Mint elmondta, Kurdisztán úttörő szerepet kíván játszani a Nabucco projektben, melytől elsősorban az európai vállalatok iraki befektetéseit várja.
Ulrike Lunacek képviselő asszony szerint nem valószínű, hogy a Nabucco-vezetékbe megfelelő mennyiségű gázt sikerül juttatni, ha Irakot nem veszik be a projektbe. Ennek kapcsán merült fel annak kérdése, milyennek ítéli a kurd elnök az iraki-iráni kapcsolatokat. Barzani válaszában Iránt nem tartotta releváns tényezőnek Kurdisztán Nabucco-projektben való részvételi ambíciói szempontjából, ugyanis Irán nem vesz részt a projektben.
