Hirdetés
Brüsszel október 14-én járult hozzá az amerikaiak részvételéhez, melyet egy héttel később közös egyezményben is megfogalmaztak. Washington biztosította az EU képviselőit, hogy az előzetesen meghatározott elvek és gyakorlat szerint vesz majd részt a misszió munkájában. A megegyezés értelmében a csapatokat és az egységeket továbbra is Yves de Kermabon, az EULEX vezetője fogja irányítani, mely jelenleg 500 nemzetközi tagot és 200 fős helyi személyzetet jelent. Az USA kezdetben 80 fővel járul hozzá a létszámhoz.
Az európai misszió eredeti célkitűzéseit még februárban fogalmazták meg, mely szerint legfőbb célja a jogállamiság biztosítása Koszovóban, melyhez a szerbek kisebbségi jogainak védelmezése is hozzá tartozik. A telepítés azonban nehezen indult, így az első csapatok csak március elején érkeztek. Az eredeti célok értelmében a jelenlegi létszám az év végéig közel 2000 fős nemzetközi és 1000 fős helyi képviselőre és tagra (rendőr, ügyvéd, bíró, jogi tanácsadó, stb.) növekedne.
Az EULEX (European Union Rule of Law Mission in Kosovo) az Közös Európai Biztonság- és Védelempolitika (ESDP) eddigi legnagyobb polgári missziója. Legfőbb célja, hogy támogassa és segítse a koszovói hatóságokat a jogállamiság kialakításában, különösen a rendőri, bírósági és vámügyletek során.
A missziónak nem célja a Koszovóban való kormányzás vagy irányítás. Ez egy olyan technikai misszió, mely korlátozott számú végrehajtó erő jelenlétében nyújt tanácsokat és lát el ellenőrzési feladatokat. A misszió vezetője a francia Yves de Kermabon, aki korábban a francia hadseregben töltött be jelentős pozíciót.
Az ENSZ, mely 1999 óta van jelen a térségben békefenntartó erőivel, júniusban jelentette be, hogy támogatja az EULEX missziójával való együttműködést, és egy technikai megállapodás keretében arról is megegyeztek, hogy az ENSZ koszovói missziója (UNMIK) átadja az infrastruktúrát az európai csapatoknak.
A szerb kormány és a koszovói szerbek természetesen ellenzik a területen az EULEX erők tevékenységét. Mindezt arra hivatkozva teszik, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem engedélyezte a csapatok elhelyezését, habár a szerb elnök, Borisz Tadics a múlt héten azt mondta, amennyiben a Biztonsági Tanács beleegyezik, jóváhagyja az EULEX működését. A koszovói szerbek szerint az EULEX nem tudná garantálni biztonságukat a térségben. A koszovói hatóságok azonban úgy nyilatkoztak, a csapatok behozatala sürgősen és mindenképpen szükséges.
Az európai projektben való amerikai részvétel példaértékű, mivel korábban nem történ hasonló együttműködés. „Ez az első eset, hogy amerikaiak egy ehhez hasonló európai misszióban részt vesznek, olyan precedenst teremtve ezzel, amely remélhetőleg a jövőben is erősíti az USA és az EU közti együttműködést.” – mondta Brüsszelben Daniel Fried, az EU-hoz delegált amerikai nagykövet és az európai és eurázsiai kapcsolatokért felelős megbízott. „Ez a megállapodás azt a közös amerikai-európai együttműködési akaratot támasztja alá, mely Koszovó fejlődését segíti elő.” – tette hozzá Fried.
Az egykori szerb, de több mint 90 százalékban albánok lakta tartomány februárban nyilvánította ki elszakadását Szerbiától. Függetlenségét eddig 50 ország, köztük a legtöbb uniós állam, szám szerint 22 állam fogadta el. Szerbia és Oroszország továbbra sem ismeri el az egyébként évek óta nemzetközi felügyelet alatt álló terület függetlenségét.
Az EULEX misszió elindítását februárban minden uniós tagállam jóváhagyta. 
