Hirdetés
A hét elején üléseztek az EU tagállamainak külügyminiszterei, akik a hét második felében tartandó állam- és kormányfők ülésének külpolitikai dossziéit készítették elő. Bár az Unióban eddig a külügyek terén volt mindig a legnagyobb az egyet nem értés a tagállamok között, a mostani Tanácsülésen a legtöbb kérdésben közös állásfoglalás született. Ennek oka, hogy a mostani EiT-n az energia- és klímacsomag, illetve a gazdaságélénkítő csomag kerül inkább reklektorfénybe.
A december 11-12-i EiT ülés négy fő témára fokuszál: a jelenlegi gazdasági és pénzügyi helyzetre, különös tekintettel a válság utóhatásainak kezelésére, a Lisszaboni Szerződés jövőjére, a klímacsomagra, és az újjáélesztett közös európai védelmi- és biztonságpolitikára.
Európai Biztonsági Stratégia
Az utóbbi a francia elnökség egyik szívügyének számít. Az ülésen az Európai Biztonsági Stratégia módosított változatát Javier Solana, Közös Kül- és Biztonságpolitikai Főképviselő prezentálta. Az elfogadott új dokumentum több területen is meg kíván felelni az új kihívásoknak, így például hivatalosan is elindítja az Atlanta műveletet az ádeni-öbölbeli kalózkodások ellen.
Kongó
Az EU katonai dimenzióját erősítendő szó esett egy ideiglenes 3000 fős misszió Kongóba küldéséről az ENSZ felkérésére. Habár a miniszterek eredményként értékelték a Kinshasa és Kigali között létrejött párbeszédet, felhívták a figyelmet a humanitárius helyzet tarthatatlanságára.
Mumbai merényletek
A mumbai robbantásokkal kapcsolatban a huszonhetek hangsúlyozták a régió kritikus helyzetét, és együttműködésre hívták fel a feleket. Azonban az EU sem akar tétlen maradni, a Tanács máris előirányzott egy csúcsot a cseh elnökség idejére. A jövőben az uniós-pakisztáni viszony megerősítését kívánják elérni, mind a diplomáciai mind pedig a gazdasági kapcsolatok szintjén.
Közel-kelet és MedUnion
A Tanács hosszasan tárgyalt a közel-keleti kapcsolatokról, és további támogatásról biztosították a francia elnökség másik projektjét, a Mediterrán partnerséget. Ezen felül a külügyminiszterek a kapcsolatok felfrissítését javasolták Izraellel – mind a kormányok közötti együttműködés, mind pedig a békefolyamat elősegítésének szintjén. Ez egyben a 2009 áprilisában aláírandó új cselekvési terv előkészítését is jelenti, amely több területen a legfelsőbb szintű egyeztetéseket helyezné a középpontba.
Bővítés
Természetesen nem maradhatott ki a témák közül a bővítés kérdése sem. A Nyugat-Balkán országai számára továbbra is fenn kívánja tartani az Unió a jövőbeli tagság perspektíváját. Egyben példaként állítja Horvátországot, amelyek motiváló szerepe lehet a többi állam számára a szükséges gazdasági-politikai reformok végrehajtásához.
Törökországot támogatásáról biztosította a Tanács, elismerve az eddig elért eredményeket, és további reformokra biztatva a török kormányt. Az ország szerepének fontossága pedig elvitathatatlan a terrorizmus elleni harcban.
EULEX
Koszovóval kapcsolatban a miniszterek reményüket fejezték ki, hogy a rendészeti feladatokat ellátó EULEX misszió, amely most kezdi meg a küldetését, sikerrel fog járni a nemzetközi jelenlét szerepének átalakításában.
Romák integrációja
Az ülésen még felmerült a migráció és a roma integráció kérdése is. Az utóbbival kapcsolatban a Tanács jónak tartja az eddigi kezdeményezéseket, de hangsúlyozta ezek fontosságát a jövőben is. Így például szükségesnek tart egy következő romaügyi konferenciát a spanyol-magyar-belga trojka alatt is, illetve szeretné elérni, hogy a Strukturális Alapok vagy a Szomszédi- és Partnerségi Eszköz egy részét a jövőben a romák integrációját elősegítő projektekre is felhasználják.
A huszonhetek külügyminisztereit tömörítő Általános Ügyek és Külkapcsolatok Tanácsa (General Affairs and External Relations Council - GAERC) havonta ülésezik, és egyben az Európai Tanács üléseit is előkészíti. Vezetője mindig az aktuális elnökséget betöltő állam képviselője, így jelen esetben a francia kormány külügyminisztere, Bernard Kouchner.
