Hirdetés
Dr. Andrea Riemer, a Magyar Külügyi Intézet mai (március 25.) konferenciáján az Egyesült Államok-Európai Unió–Oroszország háromszög viszonyrendszerének feszültségeire világított rá. Előadásának középpontjába az Egyesült Államok szemszögét helyezte. A szakértő leszögezte, már most látszik hogy Obama egy ciklus alatt „nem tudja megváltani a világot”.
Riemer úgy gondolja, hogy Obama terveinek végrehajtására nem egy, hanem két vagy több ciklus is kevés lenne. Az előadó hangsúlyozta, hogy az elnök számos követelménynek kell, hogy megfeleljen, miközben külpolitikáját a tervezett irányvonalak mentén kívánja alakítani.
Az igazgató kiemelte, hogy a Kongresszusnak rendkívül nagy hatalma van a kérdésben, és az elnök az Egyesült Államok külpolitikájának „merev intézményi kereteinek” is meg kell, feleljen. Riemer szerint többek között ez az oka annak, hogy eddig egyetlen elnöknek sem volt következetes külpolitikája, sőt sok esetben a személyiségük is megváltozik két ciklus között.
Az igazgató megemlítette továbbá, hogy a Kongresszus és a szigorú intézményi keretek mellett, fontos befolyásoló tényező az a háromszög, amelyet a Fehér-ház, a Külügyminisztérium és a Pentagon tesz ki. Mindezeket összevetve, az előadó úgy ítéli meg, hogy kevés Obama „tempo rubatója”.
Irán kérdése
Az Egyesült Államok külpolitikájának egyik legérzékenyebb pontja Riemer szerint Irán. Ezért lényeges kérdésnek ítéli az ügyet a háromszög (EU és USA-Oroszország) viszonyának szempontjából is.
Obama eddigi elhangzott beszédeiben az irániak tudtára adta, hogy az iráni kormánynak meg kell változtatnia viselkedését, „ha az államok közösségéhez akar tartozni” – mondta az előadó. Az igazgató szerint, ezzel szemben Irán - bár megígérte - az utóbbi évben semmit nem tett ennek érdekében.
Riemer kiemelte, hogy a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián éppen az orosz vezetők követeltek előrelépést, akik korábban a kínaiakkal együtt vétózták meg az ENSZ Biztonsági Tanácsában az Egyesült Államok kezdeményezéseit.
Riemer szerint Obama számára probléma, hogy Irán vegyes jelzéseket küld. Az igazgató úgy ítéli meg, hogy az amerikai elnök egyetlen esélye az előrelépésre az, hogy fokozatosan közelít a Biztonsági Tanács tagjaihoz – főként az oroszokhoz és a kínaiakhoz – annak érdekében, hogy eredményt érjenek el.
Rakétavédelem
Riemer úgy gondolja, hogy a második fontos kérdés a háromszög – de legfőképpen az oroszok és az Egyesült Államok - szempontjából, a rakétavédelem ügye.
Az igazgató hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Oroszország hosszú ideje nem tud megegyezni a kérdésben, ám reményét fejezte ki arról, hogy az április 12-i csúcstalálkozón a vezetők áttörést érnek el a nukleáris fegyverek csökkentéséről. Egy ilyen megállapodás jelentősen befolyásolná Obama Európa felé irányuló rakétavédelmi politikáját is.
Mindkét ország számára fontos lenne az egyezség kialakítása, hiszen sok veszíteni valójuk van, főleg hitelességük szempontjából, hangsúlyozta Reimer. Az áprilisi esemény az előadó szerint kulcsfontosságú lehet a kérdésben, ezért a csúcstalálkozót a két ország lakmusz-tesztjeként definiálta.
EU – USA turbulenciák
Európa és az Egyesült Államok jelenlegi viszonyát két dolog határozza meg. Egyrészt, hogy Obama visszautasította az EU-USA csúcson való részvételt (EurActiv.hu 2010.02.04), másrészt, hogy az amerikai piacokról induló válság következtében Görögország adósságválságba keveredett.
Riemer hangsúlyozta, hogy ha az Unió nem segít, az IMF szívesen vállalná magára Athén gondjainak megoldását (EurActiv.hu 2010.03.19). Az európai vezetők ugyanakkor attól tartanak, hogy ez befolyást enged az Egyesült Államoknak, nem csak a görög, hanem az egész európai pénzpiacra, ami felszínre hozhatja az Európai Központi Bank gyengeségeit is.
Ezek az aggodalmak azonban a napokban háttérbe szorultak, miután Berlin kategorikusan elutasította egy európai pénzügyi mentőcsomag ötletét. Az eurózóna állam- és kormányfőinek tegnapi (március 25.) megállapodása szerint pedig bilaterális segélyekre is csak abban az esetben kerülhet sor, ha Görögország a pénzpiacokon, és az IMF-től elérhető nemzetközi kölcsönöket is kimerítette. 
