Hirdetés
Ukrajna, Grúzia és Litvánia a politikai instabilitás időszaka felé tart, ahogy egyre terebéjesedik a gazdasági válság.
Február 13-án az ukrán miniszterelnök asszony, Julija Timosenko kormánya túlélte a parlament bizalmatlansági szavazását. Helyzetét tovább nehezíti Viktor Juscsenko elnökkel vívott hatalmi harca, aki egykor fontos szövetségese volt.
A Nemzetközi Valuta Alap (IMF) küldöttsége, amelynek az volt a feladata, hogy felülvizsgálja Ukrajna megállapodását az alappal, nem tette egyértelművé Kijev számára, hogy hozzájuthatnak-e további forrásokhoz a gazdaság felszínen tartása érdekében. Viktor Pynzenyk ukrán pénzügyminiszter lemondott csütörtökön, mert Timosenkoval nem tudtak egyezségre jutni a költségvetés és politikai irányvonalak kérdésében, jelentette az Associated Press.
Ezen felül Vlagyimir Ohrizko ukrán külügyminiszter, jelentések szerint arra utasította az ország nagykövetségeit, hogy a „lehető legmagasabb szinten” jelentsenek a miniszterelnök asszony „gátlástalan és elégtelen intézkedéseiről”.
Grúziában az ellenzék számos tagja az elnököt, Miheil Szaakasvilit hibáztatja az ország gondjaiért, és lemondását követelik (EurActiv.com 02/02/09). Sok külföldi befektető elmenekült, magára hagyva Grúziát a legmagasabb munkanélküliségi rátával a Kaukázusban.
Litvániában a nemrég kirobbant lázadások megmutatták, hogy a balti államot milyen súlyosan érintette a világgazdasági válság. (EurActiv.com 14/01/09). De most szakértők szerint a litván gazdaság nagyon rossz állapotban van még a világgazdaság válsághoz képest is. "A litván gazdaság szakadékba zuhan." - mondta Neil Shearing, a londoni Capital Economics munkatársa, a Deutsche Welle-t idézve.
Ahogy a politikai instabilitás nő Ukrajnában, Grúziában és Litvániában, az EurActiv megkért néhány elemzőt, hogy mondjanak vélemény ezen események hátteréről és a Kreml lehetséges szerepéről a térség jelenlegi instabilitásában.
Az elemzők többségében egyetértettek abban, hogy az instabilitás fő oka az országok nehéz politikai és gazdasági helyzete, amelybe beletartozik a magas fokú korrupció és a rossz kormányzás. Oroszország ellenséges beavatkozását csak másodlagos oknak tekintették.
Ezenkívül a magában Oroszországban is romló gazdasági helyzet és az egész társadalmat átható instabilitás, mint Moszkva fogyatékosságai jelentek meg. Nemrégiben Thierry de Montbrial, az IFRI (Francia Külügyi Intézet) elnöke figyelmeztetett egy végzetes kimenetelre, amelyben az olaj árának csökkenése megbénítja Oroszország gazdaságát. (EurActiv.hu 2009. 02. 09.).
Vélemények:
Fraser Cameron, az EU-Oroszország Központ igazgatója Brüsszelben azt mondta, hogy véleménye szerint a világgazdasági válság és „az erős korrupció” a felelős az egyre romló gazdasági helyzetért Ukrajnában és Grúziában. - Az egyértelmű, hogy Oroszország ki akarja terjeszteni befolyását ezekre az országokra. De erre szinte egyetlen eszköze az energia. És ez sem olyasmi, amit teljesen büntetlenül használhatna, hiszen vannak nemzetközi szabályok, - mondta Cameron.
"Az egyértelmű, hogy Oroszország ki akarja terjeszteni befolyását ezekre az országokra. De erre szinte egyetlen eszköze az energia. És ez sem olyasmi, amit teljesen büntetlenül használhatna, hiszen vannak nemzetközi szabályok." - mondta Cameron.
Az EU-Oroszország Központ igazgatója elismerte, hogy Oroszország a szovjet időkből fennmaradt hálózatát használja, hogy befolyásolja a szomszédait, de arra is figyelmeztetett, hogy nem ez a fő ok.
"Ők (Moszkva) megvesztegetéssel befolyásolják a politikát néhány országban, ez is eléggé nyilvánvaló. De nehéz megbecsülni, hogy mennyire eredményesen teszik ezt." - mondta Cameron. Hozzátette, hogy az Oroszországgal szomszédos országok gyengék, de az Oroszország is az.
"Oroszországot súlyosan érintette a gazdasági válság. Oroszországnak a társadalma sem olyan stabil. Így szerintem a lehetőségek igen korlátozottak itt. A Gazprom rohangál körbe, hogy tőke befektetőket találjon Londonban, Párizsban, New Yorkban és Frankfurtban." - mutatott rá Cameron.
Tomas Valasek is, a Centre for European Reform külügyi és védelmi igazgatója Londonban azt mondta az EurActiv-nak, hogy mielőtt Oroszország szomszédainak helyzetét elemeznénk, Oroszországot magát kellene megvizsgálnunk.
"Én nem látok sok orosz titkos mesterkedést Litvániában. A politikai színtéren az utóbbi 6-7 évben tulajdonképpen ugyanaz a kormány jelenik meg, szinte minden évben vannak választások, az emberek frusztráltak, és ha ehhez hozzáadjuk a gazdasági válságot, és az életszínvonal jelentős csökkenését, akkor érhető az instabilitás. Nem kell Oroszország felé tekintgetni." - mondta.
Ukrajnával kapcsolatban kihangsúlyozta, hogy a „rossz kormányzás és a korrupció áll a háttérben”.
"Megint nem kell Oroszország felé tekintgetni. Oroszországnak megvan a szerepe, Yushchenko azzal vádolja Timoshenkót, hogy orosz ügynök, és Yanukovich mindkettőt vádolja azzal, hogy felelőtlen az Oroszországgal kapcsolatos politikájuk. Oroszországot inkább a politikai elit használja sárdobálásra, mint hogy tényleges szerepet játszana."
Grúzia egy teljesen más eset, ismerte el Valasek, hozzátéve, hogy Moszkva a kaukázusi államot választotta ki, hogy példát statuáljon, mi történik egy országgal, ha nyíltan provokálja Oroszországot.
"A háború elijesztette a befektetőket, a háború nagy károkat okozott, a háború lehetetlenné tette Grúzia számára, hogy tőkéhez jusson az adományokon kívül. Hogyan tekinthetünk el Oroszország szerepétől abban Grúzia milyen gazdasági helyzetbe került?"- tette fel a költői kérdést Valasek.
Az elemző az Oroszországra váró nehézségeket is felsorolta, amelyek a „jelenlegi világgazdasági visszaesés, ha nem válság” következményei. Hozzátette, hogy egyes országokat jobban érinti, mint másokat, ha az érintettséget az értékpapír tőzsdék zuhanásában és a nemzeti valuta árfolyamának zuhanásával mérjük, ami az ő szavaival élve, pontosan az, ami Oroszországban történt.
Amanda Akcakoca, European Policy Centre politikai elemzője azt nyilatkozta az EurActivnak, hogy nem tartja tisztességesnek, hogy Oroszországot teszik felelősség minden rosszért, ami Ukrajnában és Grúziában történik.
"Egyértelmű, hogy Ukrajna esetében sokat számit a belső politikai helyzet:" - magyarázta Akcakoca, hozzátéve, hogy a belső politikai harc Yushchenko, Tymoshenko és Yanukovich között Oroszország érdekeltségeiért folyik.
"Így Ukrajna ezüst tálcán kínálja fel Oroszországnak a részvételi lehetőséget a politikai színterén," - mutatott rá.
Grúziával kapcsolatban megállapította, hogy az ellentmondásos média hírekkel ellentétben Saakashvili még mindig népszerűbb, mint az ellenzék, mert az ellenzék megosztott.
"Egyetértek azzal, hogy Oroszország tovább rontja a helyzetet ezekben az országokban, de belföldi helyzet a kiindulópont." - mondta Akcakoca.
