Hirdetés
Izland gyorsított eljárással válhat az Európai Unió tagjává, ha a kormánya úgy dönt, hogy még ebben az évben csatalakozik, idéztek a brit lapok egy magát megnevezni nem kívánó brüsszeli hivatalnokot ma (január 30.) reggel.
Az Európai Bizottság felkészül Rejkjavik csatlakozási kérelmére, de a tagság lehetősége a váratlanul közbejött, tavaszi választások eredményétől is függ, írják a beszámolók.
„Meg tudom erősíteni, hogy a Guardian hasábjain, Rehn biztos úrnak tulajdonított idézetek helyesek. Nincsenek benne utalások Horvátország csatlakozásának menetére, amely a megfelelő ütemben halad. Horvátországot a saját érdemei alapján fogják megítélni.” – mondta Nagy Krisztina, Olli Rehn bővítési biztos szóvivője az EurActiv-nak.
Izland konzervatív kormánya ezen a héten végképp elvesztette támogatottságát. A fővárosban példa nélküli zavargások törtek ki és lemondásra kényszerítették az ország vezetését. Ezzel a rejkjaviki kormány az első,a mely a pénzügyi válság következtében lemondásra kényszerül. A közép-bal átmeneti kormányt az új választásokig emelték hivatalba, melyekre előre láthatóan májusban kerül majd sor.
Rehn nemrég úgy nyilatkozott, hogy ha Izlandnak úgy döntene, hogy beadja csatlakozási kérelmét az Európai Unióhoz, akkor csak meg kellene kérnie az adminisztrációs ügyekért felelős európai biztost, Siim Kallast, hogy egészítse ki a csatlakozási tárgyalásokat lebonyolító csapatot „egy-két halászati szakemberrel”.
Bár Izland gazdaságát erősen megviselte a válság, az EU nem gondolja, hogy a szigetország „elszegényedne”, mondta a bővítési biztos az EurActiv-nak adott exkluzív interjújában.
„Komoly problémákkal küzd, de nemzeti vagyona értékes és kétség kívül erős demokratikus gyökerekkel rendelkező európai állam. Ha Izland csatlakozási kérelemmel fordulna az EU-hoz, nem gondolom, hogy sokáig tartanának a tárgyalások. Izland már tagja az Európai Gazdasági Térségnek (EGT), mely az acquis communautaire közel kétharmadát lefedi. Délkelet-európai barátaimnak általában azt mondom, nincs rövidített út az EU tagsághoz. Izland esetében azonban az EGT megállapodás jelenthet rövidített eljárást a tárgyalások során.” – mondta Rehn.
A biztos nem zárta ki, hogy Izland még Horvátország előtt csatlakozhat az Európai Unióhoz, valamint utalt arra is, hogy szívesen látná, ha a két ország között verseny alakulna ki azért, hogy ki legyen az EU 28. tagállama.
Az EU Izlandot használná, hogy kirángassa a Lisszaboni Szerződést a patthelyzetből?
Horvátország csatlakozása példa nélküli támogatást kapott a decemberi brüsszeli Európai Tanács ülésén az EU állam- és kormányfőitől. Az ír kormány szerint a Lisszaboni Szerződést úgy kell módosítani, hogy az írek „igennel” szavazzanak az októberre várható újabb népszavazáson. A módosítás azonban jogilag újabb ratifikációt igényelne minden egyes tagállamtól. Ez csak abban az esetben kerülhető el, ha a kívánt helyesbítések egy újonnan belépő tagállam csatlakozási szerződésének záradékában jelennek meg. A francia államfő, Nicolas Sarkozy akkor úgy nyilatkozott, hogy ezeket 
a feltételeket Horvátország csatlakozási szerződésébe lehetne belefoglalni „2010-ben, vagy 2011-ben”.
Horvátország csatlakozási tárgyalásai azonban, a Szlovéniával fennálló területi viták miatt igen lassan haladnak (EurActiv.com 27/01/09). Ebben a kontextusban szemlélve az eseményeket, „Izland belépési igénye a mentőövet jelenthetné,” és segíthetné a Lisszaboni Szerződés ügyét, mondta az EurActiv-nak a Bővítési Főigazgatóság egy forrása.
Ha a két tagállam együtt csatlakozna, akkor Horvátország lenne a 28. tagállam, mivel az ország neve „H”-val kezdődik (Hrvatska), amely alfabetikusan megelőzi az „I”-t (Island), tette hozzá tréfásan a forrás. 
