Hirdetés
A miniszterelnöki hivatal szóvivője a Reuters-nek elmondta, a javaslat első vitája már ezen a héten megtörténhet, és ha a terv megszerzi a többségi támogatást -ami várhatóan megtörténik-, akkor a csatlakozási kérelmet már júliusban be tudják nyújtani.
Johanna Sigurdardottir, miniszterelnöknő külön beszélt a parlament előtt arról, hogy Izland sokat szenvedett a válságtól, ami a tavalyi évben tönkre tette a szigetet, olyan összeomlást idézve elő, ami sok lakost az EU-csatlakozás mellé állított.
Sigurdardottir azt is elmondta, hogy Izlandnak 2013-ig 170 milliárd izlandi korona (1.34 milliárd dollár) költségvetési hiányt kell megszűntetnie. Ha az előrejelzések szerint 2010 végétől ismét növekedik a gazdaság, az akkor is csak mintegy 70 milliárd koronával csökkenti a hiányt.
„Csak néhányszor hibázhatunk. Ez egy olyan feladat, amelynek ellátása mindenkire hatással lesz, és ezek kétségkívül a politikai karrierem legnehezebb döntései fűződnek hozzá,” mondta.
Sigurdardottir népszerűségét részben annak köszönheti, hogy gondos vezetőnek tartják. Most azonban fel kell készítenie az izlandiakat a fájdalmas költségcsökkentésekre, amelyek az ország kincstárának rendbetételéhez szükségesek.
Az gazdasági figyelmeztetés egybe esik Sigurdardottir Szociáldemokrata Pártjának azon törekvésével, hogy meggyőzzék a koalíciós partnerüket, a baloldali-zöldeket, támogassák az EU-csatlakozás tervét, vagy legalább ne akadályozzák azt.
A javaslat a tárgyalások megkezdése mellett egy esetleges népszavazásról is szól.
„Az Althing [a parlament] dönt arról, utasítsa-e a kormányt a csatlakozási kérelem benyújtására, és azt követő tárgyalások lefolytatására az Unióval, valamint egy népszavazás kitűzésére a csatlakozási szerződés aláírásáról,” áll a javaslatban.
Gazdasági összeomlás
A csatlakozási tárgyalások megkezdésének, és végül az euró bevezetésének támogatottsága akkor nőtt meg, amikor a gazdaság összeomlott, mert az izlandi bankok nem bírták el hatalmas adósságaik súlyát.
Steingrimur Sigfusson, pénzügyminiszter és a Balol-Zöld Párt elnöke kijelentette, hogy nem ellenzi a javaslatot. Az izlandi sajtó ebből arra a következtetésre jutott, hogy a párt fele valószínűleg mellette fog szavazni.
A csatlakozási kérelem jóváhagyása még évekig várathat magára, bár néhány tisztviselő szerint a tagság akár tizenkét hónap alatt is elérhető, mivel Izland már az Európai Gazdasági Térség tagja.
Amint Izland zöld utat kap az EU-tól, népszavazást fog tartani a csatlakozásról. A közvélemény-kutatások szerint Izland népessége egyenlő arányban megosztott a tagság kérdésében.
A csatlakozás támogatói szerint az EU tagság elősegítené a gazdasági stabilitást, és megnyugtatná a külföldi befektetőket. A koronának még erősödnie kell az októberi mélyrepülés után.
Izland erős halászati érdekcsoportjának azonban fenntartásai vannak. A csatlakozáshoz Izlandnak alá kellene vetnie magát az EU központosított halászati politikájának, és az olyan vizek korlátozott halászatának, amelyekben nyüzsög a tőkehal, a foltos tőkehal, a hering és más hasznos hal.
Izlandi tisztviselők szerint számíthatnak a halászaikkal szembeni rugalmasságra Brüsszel részéről, mivel területi vizeik nem határosak egy EU tagállaméval sem.
Vélemények:
Izland valószínűleg már ebben az évben megkezdheti az csatlakozási tárgyalásokat, bár nem fogja megelőzni Horvátországot, hogy ő legyen a következő EU tagállam, idézte Olli Rehn-nek, az EU bővítésért felelős biztosának május 15-i kijelentését Bloomberg.
„Lehetséges, hogy a csatlakozási tárgyalásokat ez év vége előtt meg tudjuk kezdeni Izlanddal,” mondta el Rehn, hozzátéve, „egyértelműen Horvátország lesz az EU 28. tagállama.”
Még abban az „elméleti esetben” is, ha a két ország ugyanazon a napon csatlakozna, akkor is Horvátország lenne elől, mert az országokat ábécé sorrendben veszik fel, magyarázta.
