Hirdetés
A tegnapi (szeptember 23.) klímapolitikai ENSZ-ülésen beszédet mondott Fredrik Reinfeldt, svéd kormányfő, aki egyben az Európai Unió egészét is képviselte. A svéd miniszterelnök elmondta, a klímaváltozás egy mindenkit érintő kihívás, de egyúttal figyelmezette is a hallgatóságot, hogy az országok nem reagálnak olyan gyorsan, mint ahogy az szükséges.
Reinfeldt beszédében utalt arra is, hogy egyes országokat más problémák jobban érintenek, így ők a klímaváltozás ügyét kevésbé nagy horderejű problémának tekintik. „Sokak számára azonban nem ez áll az első helyen. A szegénység épp elég nagy kihívást jelent. Ezt nem azért mondom, hogy elhomályosítsam [a klímaváltozás elleni fellépés] jelentőségét. Azért mondom, mert bár ez a krízis bizony mindnyájunkat érinti, egyesek nem érzik a helyzet súlyosságát. Vannak, akiknek azonnali veszélyekkel, mint például éhezéssel szemben kell küzdeniük.” – közölte a svéd kormányfő.
„Két évvel ezelőtt […] értesítettem a főtitkárt kormányom azon szándékáról, hogy egy [a klímaváltozás és zöld fejlődés kérdését vizsgáló] nemzetközi bizottságot állítson fel. […] Májusban a bizottság bemutatta javaslatait itt, az Egyesült Nemzetek előtt. Kijelölvén egy utat, mely a fenntartható fejlődés új képét mutatja. A bizottság egy magas szintű munkacsoport („High Level Task Force”) létrehozását javasolja, mely segít új képet alkotnunk a fejlődésről […] Tény, hogy a fejlődő országoknak is lépéseket kell tenniük.” – jelentette ki Reinfeldt, majd hozzátette, a fejlődő országoknak meg kell adni ehhez a segítséget.
Felszólalása végén a svéd miniszterelnök a koppenhágai klímacsúcs közeledtére emlékeztette a résztvevőket: „Csupán 76 nap van hátra a koppenhágai találkozóig, a tárgyalások azonban túl lassan haladnak, kézzelfogható eredmény nélkül.” Reinfeldt egyúttal kijelentette, a koppenhágai klímacsúcson muszáj dűlőre jutniuk a vezetőknek.
Fredrik Reinfeldt a keddi klímatalálkozó előtt elmondta, örül, hogy a találkozón részt vesz Barack Obama, amerikai elnök, valamint Hu Jintao, kínai elnök, mivel kettejük vezetése nélkül nehéz lesz megoldást találni a klímaváltozás problémájára. A svéd kormányfő hozzátette, „Azt szeretnénk, hogy az USA ígéretet tegyen arra vonatkozóan, hogy vállalja az őt illető felelősséget, amennyiben lehetséges anyagi ráfordítások formájában, ugyanis úgy vélem, sok ország az USA tetteihez mérten módosítja majd klímapolitikáját.”
Barack Obama is – elnökségében első alkalommal – beszédet mondott az ENSZ előtt. Fredrik Reinfeldthez hasonlóan az amerikai elnök is a probléma komolyságát és az idő hiányát hangsúlyozta, ugyanakkor kijelentette, még nincs késő visszafordítani a folyamatot. „Problémánkat ember alkotta, ebből adódóan az ember meg is oldhatja őket”, idézte John F. Kennedy-t Obama, aki eddigi kormányzásának eredményeire is kitért, jelezve, hogy Amerika állásfoglalása a klímapolitika megváltozott, és hogy az utóbbi nyolc hónapban többet tett az ügy érdekében, mint történelme során valaha.
Mindazonáltal Obama utalt a fejlődő országok szerepvállalására is. „Ugyanakkor azoknak a rohamos ütemben fejlődő országoknak is ki kell venniük a részüket, akik a globális szénkibocsátás növekedésének csaknem egészéért felelősek lesznek az előttünk álló évtizedekben. […] Nem tudunk megfelelni a kihívásnak, hacsak nem az összes nagy gázkibocsátó együtt cselekszik. Nincs más megoldás.”, közölte Obama, aki azonban különbséget tett cselekvőképes és kevésbé cselekvőképes fejlődő államok között: „Azért is fokoznunk kell erőfeszítéseinket, hogy más fejlődő országokat – különösen a legszegényebbeket és a legsebezhetőbbeket – a fenntartható fejlődés útjára tereljük. Ezek az országok a klímaváltozás elleni küzdelemben nem rendelkeznek azokkal az erőforrásokkal, mint az Egyesült Államok vagy Kína, azonban nekik áll leginkább az érdekükben, hogy eredmény szülessen.”
Szintén első ízben szólalt fel az ENSZ előtt Hu Jintao, a Kínai Népköztársaság elnöke. A kínai államfő egyetértésének adott hangot a klímaváltozás problémáját és az együttes fellépés igényét illetően, miközben a kérdést a fejlődés és a fejlettség szemszögéből vizsgálta. „A klímaváltozás az emberi fejlődési folyamat mentén felmerülő probléma. Természeti tényezőkhöz és emberi tevékenységhez egyaránt kötődik. Természeti, de ami még fontosabb, fejlődési kérdés is […] kizárólag a fejlődés mentén és a közös fejlődés kihívásának megfelelve tehetünk erőfeszítéseket a klímaváltozás elleni küzdelemben.” – közölte a kínai elnök.
Hu Jintao azonban nem egyszer nyomatékosította, hogy a felelősség és a szerepvállalás mértéke országonként eltérő: „A klímaváltozás elleni fellépésben szükségszerű figyelembe venni a fejlődő országok fejlettségi fokát és alapvető igényeit”. A kínai államfő felhívta a résztvevők figyelmét arra, hogy a fejlődő országok nemcsak a technika és az pénzügyi források terén vannak elmaradva, de az eddigi gázkibocsátásért sem ők az elsődleges felelősök. Az elnök hozzátette, a fejlődő államok elsődleges kihívása gazdaságuk megerősítése, állampolgáraik életszínvonalának javítása, valamint hogy a jelenlegi globális ipari láncolatból (munkamegosztás) kifolyólag kell magasabb kibocsátással szembenézniük. Jóllehet Jintao kijelentette, a Kínai Népköztársaság vállalja gázkibocsátásának bizonyos szintű csökkentését, illetve a legszegényebb országok e téren való támogatását.
Ban Ki-moon, ENSZ-főtitkár azzal a céllal hívta össze a klíma-értekezletet a múlt kedden (szeptember 15.) kezdetét vevő ENSZ-közgyűlésen belül, hogy még a decemberi koppenhágai klímacsúcs előtt megerősítse az országok vezetőiben a politikai akaratot és lendületet egy megfelelő klímaegyezmény kialakítására. Így a tegnapi konferenciát tulajdonképpen a koppenhágai csúcs „elő felvonásának” is vehetjük.
