Hirdetés
A Külügyminiszterek Tanácsa kapcsán ma Goran Jadrokovics, Horvátország külügyminisztere is Luxemburgba utazik, hogy az EU tagállamainak megbeszélésével párhuzamosan szlovén kollégájával, Samuel Zbogarral egyeztessen.
A találkozóra a bővítési biztos, Olli Rehn és az elnökségi „trojka”: a francia, a cseh és a svéd elnökség képviselőinek felügyelete alatt kerül sor.
Június 10-én Rehn úgy nyilatkozott, hamarosan leomlanak a Horvátország csatlakozási tárgyalásait akadályozó gátak, majd hozzátette: hat hónapi kemény munka után, a felek mostanra közel kerültek ahhoz, hogy megállapodásra jussanak.
Az Európai Unió soros elnökségét vivő Cseh Köztársaság a luxemburgi Külügyminiszterek Tanácsa alkalmából szintén reményét fejezte ki, hogy június 26-án sor kerülhet az EU-Horvátország kormányközi találkozóra. Prága abban bízik, hogy ez a siker megfényesíti a többnyire szürkére sikeredett cseh elnökség utolsó napjait.
Egyre több probléma érkezik a Balkán felől
Horvátország és Szlovénia megegyezése ugyanakkor nem oldja meg a régió problémáit. Hasonló, sőt jóval nehezebben áthidalható szakadékok tátongnak a Nyugat-Balkán csatlakozási folyamata mentén, mondták diplomaták az EurActiv-nak.
Uniós diplomaták elmondták, Horvátország és Bosznia-Hercegovina között sincsenek rögzített határok, ami hamarosan „százszor nagyobb” problémát okozhat, mint amilyen a most lezáruló vita volt. Az Európai Unió ráadásul már a Ljubljana és Zágráb közötti közvetítésbe is hatalmas politikai erőfeszítést fektetett.
A külügyminiszterek találkozójára meghívást kapott Serge Brammertz, a volt Jugoszlávia területén elkövetett bűnöket vizsgáló hágai nemzetközi törvényszék (ICTY) főügyésze is. A cseh elnökség elmondta, Brammertz beszámol a külügyminisztereknek arról, mennyire működik együtt Horvátország és Szerbia a hágai központú nemzetközi büntetőbírósággal.
A HINA horvát hírügynökség arról számolt be, hogy egyes EU-tagállamok fenntartásukat fejezték ki amiatt, hogy az Unió megnyitná Horvátországgal az „igazságszolgáltatás és alapvető jogok” c. tárgyalási fejezetet. Brammertz ugyanis korábban kritikával illette Horvátországot, mivel a Törvényszék kérése ellenére, nem adott át néhány kulcsfontosságú katonai dokumentumot. Az 1995 augusztusi Vihar Hadművelet aktáira az Ante Gotovina, Ivan Cermak és Mladen Markac ellen zajló eljárásban lett volna szükség. Horvátország kitart azon álláspontja mellett, miszerint ezek a dokumentumok részben soha nem is léteztek, részben pedig megsemmisültek.
Ha Szlovénia elveti az eddig fenntartott vétóját, akkor Horvátország számára lehetővé válik, hogy kilenc újabb fejezetet nyissanak meg, sőt, öt fejezet le is zárulhat a június 26-i kormányközi találkozóig, jelenti a HINA.
Mladic ellentmondásos „házimozija”
A miniszterek minden kétséget kizárólag azt is megkérdezik majd Brammertz-től, milyen előrelépés történt Szerbia legkeresettebb bűnözője, Ratko Mladic ügyében, állítják az uniós diplomaták. Az FTV bosnyák televízió június 10-én több olyan házi videofelvételt sugárzott, melyen Mladic látható, magánestélyeken. A film azt bizonyítja, hogy a srebenyicai mészárlással vádolt férfi nem kerüli a nyilvános megjelenést.
Az FTV szerint az egyik felvétel tavaly készült. A szerb kormány szóvivője ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy a filmet a Mladic-nál tartott házkutatás során találták 2008-ban, és azt át is adták a Hágai Törvényszéknek. Hozzátette, mindegyik felvétel legalább nyolc évvel ezelőtt készült.
Hollandia és Belgium addig blokkolja az EU és Szerbia között létrejött Stabilizációs és Társulási Megállapodának életbelépését, amíg Mladic nem kerül a Törvényszék elé. Uniós diplomaták azonban úgy vélik, hogy ezek a feltételek nagyon megnehezítik a reformista belgrádi kormány munkáját, mivel támadási felületet biztosítanak a nacionalista és Európa-ellenes erőknek.
Az Európai Unió mindeközben vízummentességet ígér több nyugat-balkáni ország számára. A legfelkészültebbnek Macedónia, Montenegró és Szerbia számít. Jelenleg egyedül a horvát állampolgárok élvezhetik a Schengeni térségbe irányuló vízummentes utazás előnyeit.
