Hirdetés
Kristalina Georgieva, nemzetközi együttműködésért, humanitárius segélyezésért és válságkezelésért felelős biztos a múlt héten Pakisztánba látogatott, ahol személyesen mérte fel az országban tomboló árvizek okozta károkat. Az új Bizottság felállítása óta ez a második humanitárius katasztrófa a világon. Januárban közel háromszázezer ember halálát követelte a Haiti szigetén bekövetkezett földrengés.
Az EurActiv azon kérdésére, hogy miben hasonlítható egymáshoz a két válsághelyzet, Georgieva úgy fogalmazott, hogy, bár a két katasztrófa eltérő jellegű, de hasonló a pusztítás mértéke, és hasonlóan nagy veszélyt jelent a fertőző betegségek terjedése. Pénteki (augusztus 27.) sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a nemzetközi közösség részéről mindkét esetben ugyanolyan mértékű humanitárius erőfeszítésre van szükség, ahogy a további fejlesztési segélyeket sem lehet mellőzni.
Georgieva a tájékoztató előtti napon tért vissza kétnapos pakisztáni látogatásáról. A biztos lefátyolozott hajjal járta végig a katasztrófa sújtotta területeket, és tárgyalt a helyi hatóságokkal. Közben a nemzetközi televíziók az országban végbement pusztulást igyekeztek bemutatni. Sok beszámoló készült arról, hogy a földönfutóvá vált pakisztániak számára létrehozott táborokban milyen élet-halál harc folyik a segélyekért.
„Haitin és Pakisztánban nagyon hasonló mértékű katasztrófa ment végbe, de eltérő lefolyásúak, éppen ezért a két helyzetre eltérően kell reagálnunk.” – mondta Georgieva.
A biztos szerint „szívszorongató” volt, hogy a haiti katasztrófa milyen hatalmas számú áldozattal járt. Pakisztánban 1.500 körülire tehető azok száma, akik az árvíz következtében vesztették életüket, ugyanakkor jóval nagyobb azoknak a száma, akik hajléktalanná és nincstelenné váltak. A biztos emlékeztetett, hogy a pakisztániak többsége számára a jószág jelenti az életet. A katasztrófa területe Belgium területének ötszörösét teszi ki. A pusztítás tizenhét millió embert érint, és mintegy 1,2 millió háztartást mosott el a víz. A biztos szerint nehezíti a mentést, hogy közel 800.000 ember él nehezen megközelíthető területeken.
Georgieva szerint a nemzetközi közösség sikert könyvelhet el Haitin, hiszen megakadályozták, hogy járvány és káosz törjön ki. Pakisztánban azonban szintén magas a fertőzés-veszély és Georgieva szerint nem biztos, hogy a helyzet nem fog súlyosbodni. „Nem tudjuk azt sem, hogy képesek leszünk-e megakadályozni, hogy kitörjön a káosz.” – mondta a biztos, majd hozzátette: „Őszintének kell lennem: mielőtt javulna, előbb rosszabb lesz a helyzet.”
<//embed>
Georgieva úgy véli, hogy az eredetileg tervezettnél több segítségre lesz szükség, hiszen a víz a termőföldeket is tönkretette. Ha a víz elvonul, a lehető leggyorsabban helyre kell állítani a mezőgazdaságot, hiszen, ha ez elmarad, akkor az országban jelentős élelmiszerhiány lép majd fel, ami a gazdaságot is ingataggá teheti, magyarázta a biztos.
Az európai válaszadás gyors és nagylelkű volt, hangsúlyozta Georgieva. Véleménye szerint nem áll fenn annak a veszélye sem, hogy a világ nem lenne elég nagylelkű az országgal. A biztos ugyanakkor kiemelte, hogy a természeti katasztrófák szemszögéből jelenleg Pakisztán a világ egyik legsebezhetőbb országa, ezért célja, hogy a jövőben még a mostaninál is rugalmasabban tudjanak reagálni a hasonló katasztrófákra.
Következő lépések:
- 2010. augusztus 31.: Georgieva az Európai Parlamentben ad számot pakisztáni útjáról
- 2010. szeptember 10-11.: Az EU külügyminiszterei informális találkozójukon (Gymnich) tárgyalnak a pakisztáni helyzetről, és a hosszú távú fejlesztési segélyekről.
