Hirdetés
Holnap kezdődik a grúziai EU Megfigyelői Misszió (EUMM) munkájának operatív része. Az EU külügyminiszterei szeptember 15-én hoztak döntést a misszió indításáról, ugyanis az oroszokkal kialkudott és Grúzia által is elfogadott béketerv szerint az EU mintegy 200 megfigyelőből álló missziót indíthat a grúz területeken (EurActiv.hu 2008.09.15.), melynek teljes költségvetését 31 millió euróban határozták meg.
„Ez egy tisztán civil misszió és a számunkra a legnagyobb kihívás. Hiszen olyan körülmények között kell működnünk, amelyet erőszak, fosztogatás és mindenféle más zavarok jellemeztek. Az itteni embereknek most nem fegyvert viselő, szigorú-tekintetű katonákra, hanem integető és mosolygó civil megfigyelőkre van szükségük,” mondta Hansjörg Haber, a misszió német származású vezetője.
Haber korábban Németország libanoni és orosz nagykövete is volt, így orosz nyelven könnyedén kommunikál a grúz lakossággal. Karrierjét a berlini ENSZ iroda külügyi részlegén kezdte.
Az EUMM feladata
A külügyminiszterek szeptember 15-i ülésén elfogadott Tanácsi együttes fellépése szerint az EUMM az Európai Biztonság- és Védelmi Politika keretében létrejövő tisztán civil misszió, melynek négy legfőbb feladata a következő:
- Stabilizálás: a hatpontos megállapodás teljesülésének megfigyelése és elemzése.
- Normalizálás: a polgári kormányzás és a jogállamiság helyreállásának, valamint a közlekedési-, energia- és más infrastruktúrák helyreállításának megfigyelése és elemzése. Ide tartozik a menekültek lakóhelyeikre való visszatérésének ellenőrzése, ami miatt Oroszországot gyakran éri kritika.
- Bizalomépítés: a felek közti kapcsolatfelvétel segítése és közvetítés
- „Az európai politikai döntéshozók tájékoztatásához, valamint az EU jövőbeni feladatvállalásaihoz való hozzájárulás”
A térségben azonban nem csak az EU végez hasonló feladatokat. Grúziában jelen van az ENSZ és az EBESZ missziója is. Az EUMM tehát csak ezekkel együttműködésben, egymást kiegészítve tevékenykedik a térségben.
200+
Bár a szeptember közepén megszületett döntés után az EU igen gyorsan kellett, hogy cselekedjen, hogy október elsejére a 200 megfigyelő megérkezzen Grúziába, a múlt héten az AFP arról adott hírt, hogy a misszió vezetői szerint az EUMM végső létszáma – beleértve a misszió biztonságát és ellátását szolgáló összes nem grúz személyzetet is – 340 fő körül lesz. Az EU vezető diplomatái tegnap (szeptember 29.) közölték, az EUMM teljes létszámmal a helyszínre érkezett.
Ez azonban azt jelenti, hogy október elseje után egyeztetni kell az oroszokkal a misszió megnövekedett létszámáról, hiszen a béketerv 200 főben maximálta a telepíthető megfigyelők számát.
A misszió tagjai vegyes háttérrel rendelkeznek, a legjellemzőbb azonban a rendőri, katonai, emberi jogi, illetve bírói területen szerzett tapasztalat. Az EU szinte minden tagállam hozzájárult a misszióhoz valamilyen formában. Döntően mégis francia, német, lengyel és svéd megfigyelőkkel találkozhatunk.
„A magyar segély részeként légi úton szállítják a menekültek elhelyezéséhez sürgősen szükséges sátrakat, a takarókat és meleg ruházatot közúton, illetve tengeren juttatják el a kormány által jóváhagyott 30 milliós keretből,” olvasható a Külügyminisztérium honlapján. A magyar kormány úgy véli, hogy Grúzia talpraállítását elsősorban a gazdasági segítségnyújtás szolgálhatja.
Értelmezési és helyezkedési problémák
Az EU által kialkudott béketervet többen kritizálták, köztük Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár is. A béketerv ugyanis csak a tisztán grúz területekről beszél, nem tisztázza a konfliktus okának, Dél-Oszétiának és Abháziának helyzetét. A NATO-főtitkár szerint ez teljesen ellentmond a korábbi hat pontos tervnek, melyet a francia elnök, Nicolas Sarkozy közreműködésével, augusztus 12-én mindkét fél elfogadott, és amely a konfliktus kitörése előtti status quo visszaállítását veszi alapul.
Zavart okozott az is, hogy egyes uniós diplomaták a béketervben szereplő „tisztán grúz terület” kifejezést úgy használják, mintha Dél-Oszétia és Abházia nem lenne Grúzia része, miközben Sarkozy, Barroso és Solana útjuk során arról próbálták meggyőzni Oroszországot, hogy vonja vissza a két terület függetlenségének elismerését, hiszen azt a nemzetközi közösség továbbra is Grúzia részének tekinti. „Nem minden problémát oldottunk meg. Ezzel tisztában vagyunk. De amit megoldottunk, az figyelemre méltó,” válaszolta az ilyen kritikákra Sarkozy (EurActiv.hu 2008.09.09.).
Az EU és Oroszország között később további vita alakult ki fordításbeli problémák kapcsán is, ami által nem egyértelmű, hogy az EUMM csak a Dél-Oszétia és Abházia határain lévő „biztonsági zónában” tevékenykedhetnek-e és csak orosz engedéllyel léphetnek be a két tartományba, vagy szabadon mozoghatnak (EurActiv.hu 2008.09.08.).
Az EUMM végül egy központtal és három helyi irodával rendelkezik majd. Központja Tbilisziben kapott helyet, ahová alig egy hete költöztek be a misszió munkatársai. A három helyi iroda Gori, Poti és Zugdigi városokban lesznek (lásd a térképen).
Vízumkönnyítés és magyar nagykövetség
Nem marad adós az Unió a Grúziával ápolt szorosabb kapcsolatok terén sem, amelyről a szeptember elsejére összehívott Rendkívüli Európai Tanács határozott. A Bizottság szeptember 25-én könnyített vízumigénylési és belépési eljárások bevezetését javasolta.
A Bizottság célja, hogy a grúz és az orosz állampolgárok egyenlő feltételek mellett juthassanak be az EU-ba, ehhez pedig a grúzok számára van szükség vízumkönnyítésre. Magyarország kiáll a vízumkönnyítés mellett. Göncz Kinga úgy nyilatkozott, hogy Grúzia további megsegítése érdekében egy donorkonferencia összehívását, illetve a szabadkereskedelmi tárgyalások előkészítésének felgyorsítását is támogatná.
Közben Göncz Kinga magyar külügyminiszter úgy határozott, hogy hazánk jövő tavasz helyett korábban nyitja meg grúziai nagykövetségét, így a diplomáciai testület már októberben elfoglalhatja a helyét a kaukázusi országban. Rendhagyó és Grúzia kedvezményezett helyzetét bizonyítja továbbá, hogy az avatáson Göncz Kinga személyesen is jelen lesz. „A korábbi elképzeléshez képest többen dolgoznak majd a külképviseleten; a misszió vezetését pedig más, az ilyen konfliktusok kezelésében jártasabb diplomata kapja meg a kijelölt nagykövet helyett,” írja a külügyminiszteri nyilatkozat. 
