Hirdetés
„Szándékunk, hogy az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének minden tagjával megosszuk a jövőképünket, mely szerint 2050-re legalább 50%-os kibocsátás csökkentést fogunk megvalósítani,” áll a G8-ak július 8-án kiadott nyilatkozatában.
José Manuel Barroso a Bizottság elnöke úgy üdvözölte a nyilatkozatot, mint a “legnagyobb gazdaságok új, közös víziója, amely választ ad az éghajlatváltozás jelentette kihívásokra”. „Az EU-ban már meghatároztuk a sikert jelentő mércét,” nyilatkozta.
A tárgyalásokat megelőzően, Barroso reményét fejezte ki az iránt, hogy a G8 vezetőknek sikerül “jelentőségteljes és ambiciózus hosszú -és középtávú célokat” lefektetni az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére vonatkozóan. Így lehetővé válna 2009. decemberében az új klímaváltozásról szóló egyezmény megkötése. Ekkor ugyanis az ENSZ égisze alatt Koppenhágában megrendezésre kerülő kulcsfontosságú klíma konferencia keretében gyűlnek össze ismét a világ vezetői. (EurActiv.com 
07/07/08)
A nyilatkozat ugyan elismeri, hogy az 50%-os, illetve még magasabb csökkentési cél eléréséhez “középtávú célkitűzésekre és nemzeti tervekre” van szükség, konkrétumokról mégsem esett szó. A dokumentum a csökkentési célok elérése érdekében emellett többször hangsúlyozza a fejlett és fejlődő országok közötti „közös, de megkülönböztetett felelősségvállalás és megfelelő képességek” jelentőségét.
A nyelvezet jól mutatja, hogy az USA, és az olyan feltörekvő gazdaságok között, mint Kína vagy India korábban megakadtak a tárgyalások. A fejlődő országok úgy gondolják, hogy nekik nem ugyanazokat a csökkentési terheket kellene viselniük, mint a fejlett országoknak. Ugyanakkor az USA nem hajlandó semmiféle kötelezettségvállalásra az üvegházhatású gázok csökkentésére vonatkozóan, amennyiben Kína, vagy India nem tesz hasonló ígéreteket.
Míg a G8 vezetők a nyilatkozatot áttörésként értékelték, addig különböző környezetvédő csoportok, többek között a WWF is “szánalmasnak” tartják azt.
Megnyugvó piacok
Egy a világgazdaságról kiadott különálló nyilatkozatban a G8 vezetők kifejtették, hogy „optimisták maradnak a gazdaságaik hosszú távú kilátásait és a világgazdaság jövőbeli növekedését illetően”. Emellett azonban azzal is tisztában vannak, hogy a magasabb élelmiszer –és üzemanyag árak miatt „komoly kihívással” kell szembenézniük. Ezt felismerve „megfelelő intézkedések” meghozataláról rendelkeztek, melyek tartalmazzák a Financial Stability Forum (FSF) világpiac rugalmasságának növelésére áprilisban tett javaslatait is.
A belső piacért és szolgáltatásokért felelős biztos Charlie McCreevy július 7-én közzétett nyilatkozatában kifejtette, hogy a klímaváltozás kérdéséhez hasonlóan, Európának a pénzügyi piacok hatékony szabályozásában is “fel kell vállalnia a vezető szerepet és példát kell mutatnia”.
