Hirdetés
A francia elnök, Nicolas Sarkozy, és a Bizottság elnöke, Jose Manuel Barroso által szeptember 8-án, Tbilisziben aláírt megállapodás ellentmond az aznap, Moszkvában történt megegyezéssel, jelentette ki Szergej Lavrov, orosz külügyminiszter.
A grúziai külügyminisztérium honlapján is közölt megállapodás szerint, az EU „készen áll arra, hogy megfigyelőket küldjön egész Grúzia területére”. Emellett az EU támogatja a grúz területi sérthetetlenség biztosítását.
Ezzel ellentmondóan, a Moszkvában elfogadott megállapodásban az áll, „a felkészülést azért gyorsítják meg, hogy a Dél-Oszétiával és Abháziával szomszédos területekre megfigyelők érkezhessenek”.
Lavrov szerint a két dokumentum közti eltérés „teljesen gátlástalan próbálkozás arra, hogy ne világosan magyarázzák el Szakaasvilinek, mely kötelezettségeket vállalt magára az EU és melyeket Oroszország”.
Egyértelműen kijelentette, Oroszország nem engedélyezi az EU missziók Dél-Oszétiába és Abháziába való bevonulását.
A lengyel elnök, Lech Kaczynski azzal kritizálta Sarkozy-t, hogy az augusztus 12-én megfogalmazott 6 pontos béketervben elfelejtették megemlíteni Moszkva, grúz határ tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségét (EurActiv.hu 2008.08.13.).
Megfigyelők vagy védelmezők?
Oroszország valójában azt várja, hogy az EU békefenntartói az ENSZ zászlaja alatt, és ne mint megfigyelők érkezzenek. Ehelyett inkább egyfajta biztonsági puffert hozzanak létre Dél-Oszétia és Abházia határai mentén, nyilatkozta egy diplomata az EurActiv-nak. Ezt az orosz külügyminisztérium értelmezése is alátámasztja, mely szerint az EU-t „a béke garantálójának” tekintik a régióban (EurActiv.hu 2008.09.09.).
Az EU azonban teljesen máshogy vélekedik a kérdésről. A Bizottság egyik szóvivője úgy nyilatkozott az EurActiv-nak, hogy, Sarkozy korábban tett kijelentéseinek megfelelően, az EU 200 megfigyelője mindenképp a két kritikus zónába érkezne. Itt legfontosabb feladatuk az lenne, hogy az elüldözött emberek otthonukba való visszatérését tartsák megfigyelés alatt.
A szóvivő ugyanakkor nem tagadta az orosz féllel való félreértéseket. „Ahogy Sarkozy úr is mondta, eddig nem minden kérdés oldódott meg. Az egyik megállapodás ezért javasolta az október 15-ei genfi találkozót, ahol a konfliktus utáni kérdések további megvitatásra kerül sor”- magyarázta a bizottsági szóvivő.
Hozzátette: „Félreértések elkerülhetetlenek a tárgyalások során, de összességében előre haladunk.”
Közben Oroszország arról döntött, közel 7 600 fős orosz hadsereg továbbra is Dél-Oszétia és Abházia területén marad.
Az Egyesült Államok a béke megsértésével vádolja Oroszországot
A konfliktusról folytatott diplomáciai tárgyalásokban eddig csak mérsékelten résztvevő Egyesült Államok eközben a békére vonatkozó egyezmény és a térségben állomásozó csapatok számának 5 000 fő fölé emelésével vádolta meg Moszkvát.
„A külön Abháziában és külön Dél-Oszétiában állomásozó 3 600 fős csapatok összesen 7 600 főt tesznek ki, mely nemcsak az előző megállapodás, hanem a teljes béketerv megszegését is jelenti.” - mondta Washingtonban Sean McCormack, az amerikai külügyminisztérium szóvivője.
Az 1990-es évek fegyveres konfliktusait lezáró nemzetközi egyezmények értelmében Oroszország augusztus 6. előtt mind az abház, mind a dél-oszét régióban mindössze 1000 katonát állomásoztatott. A lehetséges felső határt 1500 főben határozták meg.” – mondta.
„Abban állapodtunk meg, hogy a csapatok száma az augusztus eleji arányokkal fog megegyezni.” – utalt McCormack az augusztus 12-ei tűzszüneti egyezmény feltételeire.
