Hirdetés
Medvegyev lépése mind a nyugati politikusokat, mind a tudósítókat meglepte. Az eseményt úgy értékelik, Oroszország újból meg kívánja erősíteni befolyását a határ menti régiókban.
Vezető hírlapok (a francia Le Monde és a svájci Le Croix) korábban azt jósolták, hogy Medvegyev nem írja alá a rendeletet, mert ez azokat az alátámasztaná a korábban tagadott vádakat, miszerint Oroszországnak érdeke, hogy az elszakadó régiókban bizonytalan helyzetet tartson fenn. Alig egy nappal a függetlenség elismerése előtt, Angela Merkel is úgy nyilatkozott, nem gondolja, hogy az orosz elnök végül elismeri a grúz régiók függetlenségét.
Miközben a nyugati vezetők elítélték Oroszország lépését és az amerikai elnök, George Bush Moszkvát az „felelőtlen döntés” újragondolására szólította fel, Medvegyev továbbra is ragaszkodik álláspontjához, mely szerint a grúz régiók elismerése „nemzetközi jogi elveken nyugszik”. Megerősítésként Koszovó példáját, mint másik korábbi konfliktust hozta.
Bernard Kouchner, a francia külügyminiszter azonban Oroszországot a Gorbacsov és Jelcin elnöktől örökölt határok elfogadásának egyértelmű megsértésével vádolja, és megerősítette, hogy a Nyugat az orosz csapatok régióban történő esetleges etnikai tisztogatásaitól tart. Grúzia térképe mellett elmondta: „Ez itt Oszétia térképe. Itt pedig Akhlagori városa található. A hírek szerint az orosz csapatok ma éjjel etnikai tisztogatásra készülnek, és annak érdekében, hogy Oszétia ezen része egységessé váljon, az ott élő grúz lakosságot grúz területekre való visszaszorítását tervezik.”
Az orosz tábornokok fekete-tengeri fegyverkezést észlelnek
Eközben az orosz tábornokok a NATO fekete-tengeri haditevékenységének „különösen magas” fokát kifogásolták. „Zavarba ejtő a NATO Fekete-tengeren állomásozó erőinek száma, melyek foka egyre növekszik” – mondta Anatoly Nogovitsyn orosz tábornok a konfliktushoz kapcsolódóan.
„Míg tegnap csak 9 hajó állomásozott a térségben, addig estére újabb amerikai tengerészhajó érkezett a Boszporuszon keresztül. Szintén tudomásunkra jutott, hogy hamarosan további 8 hadihajó várható egyéb NATO tagországokból is. Általános gyakorlatról beszélnek, és talán némi törvényesség fellelhető benne, mégis nehéz elhinni, hogy az eddigi látogatások mindössze humanitárius segélyeket hoztak” – mondta Nogovitsyn.
Oroszország befagyasztotta a NATO-val való békefenntartást
Oroszország a következő 6 hónapra felfüggesztette a NATO-val való összes békefenntartó tevékenységét, jelentette be kedden az orosz küldött a NATO-nak. „Mivel a NATO vezetése figyelmen kívül hagyta Oroszország békefenntartó tevékenységének fontosságát a Kaukázusban és Dél-Osszétiában, ezért célszerű a NATO és Oroszország közti minden békefenntartó tevékenység következő hat hónapi felfüggesztése” – mondta Dmity Rogozin.
Az orosz diplomata mindemellett hangsúlyozta, hogy Oroszország nem utasítja el a NATO-val való politikai párbeszéd lehetőségét.
Nehéz csúcstalálkozói előkészületek
Mivel az EU szeptember 1-én egy különleges Grúzia és Oroszország problémájával foglalkozó csúcstalálkozóra készül, a jelenlegi soros elnök Franciaország partnereivel egy olyan rendelet elfogadásáról tárgyalt, melyben a moszkvai döntést hivatalosan is elítélik. Ezzel egy időben az EU-tagországok Franciaország vezetésére várnak.
„Németország francia ajánlásokra vár a helyzettel kapcsolatban” - nyilatkozott egy német diplomata az EurActiv-nak.
Franciaországot a Soros-elnöki poszton 2009 januárjától felváltó Csehország elnöke, Vaclav Klaus és a külügyekért felelős cseh miniszterek nem tudtak megegyezni az orosz-grúz konfliktust illetően, jelentette ki Mirek Topolanek miniszterelnök.
Klaus véleménye külpolitikai ügyekben gyakran ütközik a cseh kormányéval. Korábban kritikusan fogadta azt is, hogy a cseh kormány elismerte Koszovó függetlenségét.
Vélemények:
Carl Bildt, svéd külügyminiszter és az Európa Tanács Miniszterek Tanácsának elnöke fokozottan elítélte Medvegyev Abkházia és Dél-Oszétia függetlenségére vonatkozó döntését. „Ez a döntés komolyan veszélyezteti a konfliktus nemzetközi jogi elveken nyugvó békés rendezésének lehetőségét. Egyértelműen ellentmond az Európa Tanács alapelveinek és az Orosz Föderáció által vállalt azon kötelezettségeknek, melyekben korábban Grúzia teljes függetlenségéről és területi sérthetetlenségéről biztosította az Európa Tanácsot” – fogalmazott Bildt írásos álláspontjában.
Franco Frattini, olasz külügyminiszter szerint a Nyugat „hibát követett el”, amikor az elmúlt 10 évben (1991 és 2000 között) azzal alázta meg Oroszországot, hogy „politikai szerep” elnyerése nélkül vált a térség „energiaellátójává és a befektetések fogadójává”. Oroszország ennek következtében folyamatos frusztrációkat szenvedett el, melyek ma robbantak ki” – mondta Frattini.
Fyodor Lukyanov, a Russia in Global Affairs főszerkesztője szerint Oroszország és a Nyugat külön nyelvet beszélnek. „Olyan tragikus konfliktust láttunk, ahol Moszkva és a Nyugat közti nézeteltérések sokkal súlyosabbá fordultak, mint korábban. Oroszország – nemcsak a kormány, hanem a társadalom is – úgy gondolja, hogy a végrehajtott cselekvések, mind politikailag, mind morálisan 100 százalékosan igazoltak. Moszkva teljesen biztos abban, hogy helyesen cselekszik és nem lehetséges másfajta beavatkozás”
Bernard-Henry Levy, francia politikai szakértő Wall Street Journal-ben közölt cikkében nagyon kritikusan fogalmaz Oroszországgal kapcsolatban. „Moszkva nem érez szégyent az alapelvek és eszmék megsértésekor. Úgy emlegetik Koszovó példáját, mintha bármi közös is lenne az évtizedekig tartó szerb tartományban történt etnikai tisztogatások és az Osszétiában „népírtásnak” titulált események között. (A Human Rights Watch 47 halálos áldozatról számol be). Figyeljük meg, hogyan fordítják saját hasznukra a „beavatkozási kötelezettség” fogalmát, mely bizonyíthatná az orosz csapatok bevonulását Gori és más területek térségébe. Megfelelő kifogásként szolgálhat a francia külügyminiszternek és talán másoknak is. Merész próbálkozás! Ennek ellenére Mr. Putyin merte, átgondolta és meg is tette.”
Strobe Talbott, a Brookings Institu elnöke és az USA megbízott külügyminisztere egy interjúban úgy nyilatkozott, hogy a NATO nem követett el hibát akkor, amikor Ukrajna és Grúzia NATO-hoz való csatlakozási akciótervét (Membership Action Plan - MAP) áprilisban elutasította. „Nem gondolom, hogy bármit változtatott volna a helyzeten. Emlékezzünk vissza, hogy Ukrajna és Grúzia sokkal többet kapott akkor, mint egy akcióterv. A szövetség biztosította őket arról, hogy egy nap mindkét ország a NATO teljes értékű tagja lesz, mely sokkal több, mint egy akcióterv” – állapította meg Talbott. 
