Hirdetés
Moldova kommunista elnöke, Vladimir Voronin szerdán azzal vádolta Romániát, hogy megpróbálta megdönteni kormányát és a tiltakozók tömeges letartóztatását rendelte el Európa legszegényebb országában.
Az elnök azt állítja, hogy Románia nem ismeri el az országhatárokat és annektálni akarja Moldovát.
“Amikor román zászlók tűntek fel az állami épületeken, egyértelművé vált, hogy az ellenzék puccsot kísérel meg.” – mondta Voronin.
Románia és Moldova nemzeti zászlaja nagyon hasonló, hiszen ugyanúgy tartalmazzák a kék, sárga és vörös színeket, az egyetlen eltérés a két nemzeti jelkép között mindössze annyi, hogy a moldovainak a közepén van egy embléma. A Román Szocialista Köztársaság zászlaja szintén tartalmazott egy jelképet, melyet aztán az 1989-es romániai forradalom idején a forradalmárok kitéptek.
Moszkva Kisinyovot támogatja
Voronint nagyban támogatja Moszkva, és az orosz főváros álláspontja szerint a lázadás célja az volt, hogy aláaknázzák Moldova szuverenitását.
“Mindannyian láttuk, mely zászlók alatt törtek ki ezek a zavargások és reméljük, hogy az Európai Unió le fogja vonni a legkomolyabb követeztetéseket az eseményekkel kapcsolatban.” – áll az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov moszkvai közleményében.
A román elnök, Traian Basescu és a miniszterelnök, Emil Boc találkozója után Románia kategorikusan visszautasította a moldovai hatóságok vádjait, miszerint Bukarest beavatkozott volna a szomszédos ország belügyeibe.
“Moldova vádjai provokatívak és teljességgel elfogadhatatlan, hogy a kisinyovi hatóságok belső problémáikat egy másik országra vetítik ki.” – nyilatkozta Boc.
Az EU eddig óvatosan nyilatkozik
A Reuters által idézett nyugati diplomaták szerint egyelőre még túl korai lenne arról beszélni, hogy a hivatalban lévő kormány győzelmével záruló választások utáni utcai zavargások hatalomváltáshoz vezetnének. Tény azonban, hogy nagyon hasonló folyamat játszódott le néhány éve Grúziában, Ukrajnában és más volt szovjet államokban.
“Az EU-nak indulnia kellene, méghozzá most.” Mondta Andrew Wilson a londoni Nemzetközi Kapcsolatok Európai Tanácsának tagja (ECFR). Wilson arra utalt, hogy Javier Solanának, az Unió külpolitikai vezetőjének közvetítőként kellene fellépnie a moldáv kormány és az ellenzék között.
“Igen, mindez rettentően bosszantaná Moszkvát” –tette hozzá Wilson.
A moldovai eseményekre Európában eddig meglehetősen visszafogottan reagáltak.
Az EU beleegyezett, hogy különleges követeket küldjön Kisinyovba, hogy a helyszínen figyeljék meg az eseményeket, de eddig nem esett szó semmilyen közvetlen szerepvállalásról – mondta egy, a forrásokhoz közel álló diplomata. A Cseh Elnökség nyilatkozata alapján “a jelenlegi helyzetben különösen fontos, hogy a média és a véleménynyilvánítás szabadsága ne sérüljön.”
