Hirdetés
Az egyezmény, mely egy miniszteri szinten működő EU-USA Energia Tanács létrehozását irányozta elő, az energiapolitika és a technológiai kutatások együttműködésének fejlődésére törekszik. A Tanács új keretet ad a globális energiabiztonság és energiapolitika kétoldalú párbeszédének, melynek célja az alacsony szénfelhasználású energiaforrások előtérbe helyezése.
„Az Energia Tanács időszerű kezdeményezésnek mondható, ha figyelembe vesszük az energiabiztonságot övező fokozódó aggodalmakat és az energiaszektor klímaváltozásban betöltött szerepét. Az, hogy a közöttünk folyó tárgyalásokat politikai szintre tudtuk emelni, szintén bizonyítja azt a tényt, mennyire elkötelezett mindkét fél az együttműködés iránt.” – nyilatkozta az Unió energiaügyi biztosa, Andris Piebalgs.
Janez Potocnik, a kutatásokért felelős biztos azt is hozzátette, hogy szaktárcájának szempontjából nagyon fontos, hogy egy ilyan bilaterális egyezmény annak „politikai elismerését” jelenti, hogy „a közös kihívásokra adott válaszokban kiemelt szerepet játszik a tudomány.”
A Tanács első találkozóját tegnap (november 4.) tartották az Unió soros elnöki tisztjét betöltő Svédország vállakozáspolitikai és energiaügyi miniszterének, Maud Olofssonnak elnökletével.
Olofsson úgy vélte, hogy az EU és az USA ezzel a lépéssel tovább erősítette hosszú távú és jól működő energiaügyi együttműködését. „Remélem, hogy konkrét eredményeket tudunk elérni, melyek hozzájárulnak az innovációhoz, segítik a megújuló energiaforrások terjedését, valamint új munkahelyeket teremtenek. Ez egy óriási lehetőség arra, hogy áttérjünk a fenntartható energiákra.” – mondta a politikus.
Oloffson azt is hozzátette, hogy az Egyesült Államok érdeklődik az energiaszektort érintő tapasztalatcserék iránt is. „Például a[z amerikai energiaügyi] miniszter, [Steven] Chu szeretné szemügyre venni az európai politikai eszközöket.”
Arra a kérdésre, hogy Svédország mit tanulhat a tengerentúli partnertől, Olofsson azt válaszolta, hogy Amerikában nagyon jól működik az üzleti szféra összekapcsolása a politikával és a kereskedelmi fejlődéssel.
„Sajnos ezek a területek az Unióban eléggé külön vannak választva, és úgy gondolom, hogy itt van mit tanulnunk az Egyesült Államoktól.” – mondta a miniszter asszony.
Koppenhága közeleg – de nincs előrelépés klímaügyben
A találkozó fő témáját képező klímaváltozásban viszont csak kis előrelépés történt (EurActiv.com 04/10/09).
A csúcstalálkozón kiadott nyilatkozat nem mutat előrelépést az életbevágóan fontos középtávú kibocsátás-csökkentési célok tekintetében. A dokumentum mindössze azt tartalmazza, hogy a poszt-kiotói egyezménynek törekednie kell a globális kibocsátás 50 százalékos csökkentésére 2050-ig, illetve arra is, hogy középtávon mind a fejlődő és fejlett gazdaságok erőfeszítéseket tegyenek a célok megvalósításáért.
Az Egyesült Államok egyre fokozódó nyomás alá kerül a most zajló öt napos barcelonai ENSZ klímatalálkozón, ahol az ENSZ és az EU együttesen próbálja rábírni Washingtont, tisztázza 2020-as kibocsátás-csökkentési céljait (EurActiv.com 03/10/09).
Források szerint az Egyesült Államok korábban visszautasított minden kötelező érvényű célkitűzést, melyet viszont az Unió azonban bele akar foglalni a találkozót lezáró hivatalos dokumentumba.
Merkel beszéde az amerikai kongresszusban
Mindeközben Angela Merkel német kancellár egyértelművé tette, Koppenhágában mindenképpen létre kell hozni egy egyezményt, mely rögzíti, a globális felmelegedést 2 fok alatt kell tartani. Miután kedden találkozott az Egyesült Államok elnökével, Barack Obamával, Merkel történelmi jelentőségű beszédet tartott a kongresszus mindkét házában – legutóbb 1957-ben tartott beszédet német kancellár a kongresszus előtt, Konrad Adenauer személyében – és arra szólította fel az Egyesült Államokat, hogy Koppenhágában írjon alá új klímamegállapodást.
„Nincs vesztegetni való időnk.” – mondta Merkel a törvényhozóknak. A szenátus halogatja a hazai szabályozást, és úgy tűnik, Koppenhága előtt már nem születik amerikai törvény a klímaváltozásról.
A kancellár azzal érvelt, hogy a többi nagy kibocsátó ország is nagyobb hajlandóságot mutatna egy kötelező érvényű egyezmény aláírására, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió pozitív példával járna elől.
„Nyilvánvaló, hogy Kína és India kötelezettségvállalása nélkül nem születhet új egyezmény, de meggyőződésem, hogy ha mi európaiak és amerikaiak késznek mutatkozunk rá, hogy vállaljuk a szükséges kötelező érvényű lépéseket, akkor Kínát és Indiát is meg fogjuk tudni győzni, hogy csatlakozzanak az egyezményhez.” – nyilatkozta Angela Merkel.
Következő lépések:
- November 2-7.: ENSZ tárgyalások Barcelonában
- November 7-8.: a G20 pénzügyminisztereinek találkozója
- December 10-11.: EU csúcstalálkozó
December 7-18.: ENSZ klímakonferencia Koppenhágában
